kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Találkozás a környezetvédőkkel
A Világbank kitárja kapuit?

A Világbank budapesti irodája rendszeres párbeszéd lehetőségét kívánja megteremteni a magyarországi társadalmi szervezetekkel. Az első "nyitott órák" 1994. július 5-én kerültek megrendezésre, dr. Kiss Krisztina, az iroda energia/környezetvédelem/infrastruktúra projektjeinek felelőse szervezésében. A megbeszélés fő témája természetesen a környezetvédelem volt. Illés Zoltán a BME Zöld Kör, Kelemen Zoltán a Göncöl Alapítvány, Lukács András a Levegő Munkacsoport és Schmuck Erzsébet a Magyar Természetvédők Szövetsége képviseletében vett részt az első ilyen, kötetlen beszélgetésen.
A Világbank magyarországi tevékenysége
Dr. Kiss Krisztina elmondta, hogy Magyarország 1982 óta tagja a Világbanknak. Máig 33 kölcsönprogram került aláírásra összesen 3,4 milliárd dollár értékben energiaracionalizálás, ipari szerkezetátalakítás, közlekedés, utak és hidak rehabilitációja, az egészségügy és energiahatékonyság céljára — hogy csak a környezetvédelemmel kapcsolatos programokat említsük. (A Világbank által finanszírozott programokat a következő oldalon látható táblázat összesíti.)
A Világbank magyarországi irodája 1992 októberében nyílt meg hivatalosan, egyrészt mint képviseleti iroda, másrészt a régió központjaként működik az emberi erőforrás- fejlesztés — oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer-korszerűsítés — és a pénzügyi ágazat gazdaságpolitikáját érintő területeken, hét washingtoni munkatárs közreműködésével.
Magyar vállalatok energiamegtakarítási programok megvalósítására, illetve szerkezetük átalakítására vehetnek fel világbanki kölcsönt a kereskedelmi bankokon keresztül; ily módon kapott kölcsönt fejlesztéseihez a MÁV Rt., a Hungarocamion Rt. és a BKV.
Az M0 autóút első két szakasza 35%-ban világbanki kölcsönből épült. Az országos úthálózat és a hidak karbantartására és felújítására (tehát nem új utak építésére!) a Világbank 90 millió dollár kölcsönt nyújtott Magyarországnak. Ez utóbbi egyik feltételeként szabta meg egy közlekedésbiztonsági program kidolgozását és megvalósítását, mivel országunkban rendkívül nagy a közlekedési balesetek száma és súlyossága. E programnak köszönhetően — amelynek keretében az 50 km/h sebességkorlátozást is bevezették — 1993-ban lakott területen 45%-kal csökkent a halálos balesetek száma.
Az egészségügyi program az ágazat hatékonyabb működését és betegségmegelőző programok bevezetését célozza. A legutóbb aláírt energia- és környezetvédelmi program keretében épül majd a Dunamenti Erőműnek egy 235 és egy 240 MW-os kombinált ciklusú gáz/gőz turbinás erőműegysége. Emellett az MVM Rt. energiamenedzsment-rendszerének korszerűsítése — amely az első lépést jelenti a kereslet oldaláról irányított energiaellátás felé —, környezetvédelmi mérőműszerek (víz, levegő, és zaj mérésére) és az MVM Rt.-nél környezetvédelmi szakemberek képzése kerül finanszírozásra, továbbá egy energia szempontú környezetvédelmi országtanulmány és az MVM Rt. intézményi fejlesztése is része a programnak.
Előkészítés alatt áll a főváros közlekedésének fejlesztését célzó program, amely villamospályák felújítását, esetleg új buszok beszerzését és a főváros új parkolási rendjének bevezetését foglalja magában. A Világbank a vízügyi ágazatban is előkészít egy programot, főleg a nagyobb városokban, a közműolló enyhítése céljából, szennyvíztisztító művek létesítésére, bővítésére.
A Globális Környezetvédelmi Segélyalap
A tervek szerint a jövő év eléjén lehívható lesz az a mintegy 5—10 millió dolláros segély, amelyet a Világbank Globális Környezetvédelmi Segélyalapja (Global Environmental Facility, GEF) nyújt Magyarország számára az ózont károsító anyagok kiküszöbölésére.
Egyébként a GEF pénzéért kormányjóváhagyás mellett a következő négy területen lehet pályázni:
— az üvegházhatás enyhítésére;
— nemzetközi vizek megtisztítására;
— a Föld biológiai változatosságának megőrzésére; valamint
— az ózont károsító anyagok kiküszöbölésére.
A projekt példaértékű kell hogy legyen, és a segély csak az úgynevezett "többletköltségeket" finanszírozza.
Társadalmi szervezetek kormányjóváhagyás nélkül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjához (UNDP) közvetlenül is benyújhatják legfeljebb 50 000 dollárig terjedő segélyigényüket a fenti célokra a Kis Segélyek Programja alatt (Small Grants Program).
Magáncégek a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) segítségével juthatnak hozzá a Segélyalap forrásaihoz.
A GEF-segélyek összekapcsolhatók a Világbank által nyújtott kölcsönegyezményekkel. Így elérhető, hogy a hitelképességükben korlátozott országok is — a Segély-alapból származó források felhasználásával — olyan környezetbarát programokat indíthassanak el, amelyekre egyébként nem lenne lehetőségük.
Schmuck Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy a GEF támogatásával végzett esetleges erdősítési program esetén nagyon nagy óvatossággal kell eljárni a telepítendő fafajta megválasztása tekintetében.

A környezetvédők álláspontja
A környezetvédő szervezetek jelenlévő képviselői hangsúlyozták, hogy fontosnak tartják a Világbank hozzájárulását a környezetvédelmi programokhoz, azonban a Világbank illetékeseinek jobban oda kellene figyelniük arra, hogy miközben évi néhány milliárd forint kölcsönt adnak ilyen programokra, a magyar állam évente többszáz milliárd forinttal támogatja a gazdaságilag ésszerűtlen, környezetpusztító tevékenységeket — például az energiaárak alacsonyan tartásával. Kiss Krisztina válaszában elmondta, hogy a Világbanki kölcsönhöz is kapcsolódóan az energiaárak várhatóan 1996 végére már fedezni fogják az energiatermelés költségeit.
Lukács András kifogásolta, hogy a Világbank a közutak építését részesíti előnyben. Kifejtette, hogy a környezetvédő szervezetek ellenzik az M0 északi hídjának és a hozzá csatlakozó úthálózat megépítését, mert az természetvédelmi területen és üdülőövezeten haladna keresztül, és ráadásul nem is vonna el jelentős forgalmat a főváros belső területeiről. Közlekedési, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is sokkal előnyösebbnek tartaná a tömegközlekedés fejlesztését, beleértve az elővárosi vasutakat.
Közúti és vasúti programok
Kiss Krisztina elmondta, hogy a Világbank nyitott mindezekre a szempontokra, de természetesen csak azokat a kölcsönkérelmeket tudja vizsgálni, amelyeket a magyar kormány benyújt a részére. Már kaptak jelzést arról, hogy a kormány esetleg világbanki hitelt venne fel az M0 északi hídjának megépítésére, de benyújtható lenne (lehetőleg a kormány támogatásával) egy kérelem Budapest északi része tömegközlekedésének fejlesztésével kapcsolatban is.
Kiss Krisztina rámutatott arra, hogy a vasút fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a MÁV Rt.-t hatékonyabbá, karcsúbbá tegyék. Meg kell szüntetni a keresztfinanszírozást, vagyis hogy az árufuvarozás támogatja a személyszállítást. A személyszállítás támogatását szabályozni kell, a veszteséges vonalakon meg kell vizsgálni az alternatív közlekedési módok lehetőségét, illetve az önkormányzatok bevonásával kell a támogatás kérdését megoldani, egyes vonalak működtetését esetleg koncesszióba is lehetne adni. MÁV Rt.-nek nyújtott éves állami támogatás mértéke ma megközelíti az ország bruttó hazai össztermékének két százalékát, s ilyen mértékű központi támogatást a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarország nem engedhet meg magának. Világbanki finanszírozásban szeptemberre lesz kész a MÁV Rt. közép- és hosszútávú üzleti terve. Ez külföldi szaktanácsadók közreműködésével készül, és már vonalanként és átfogóan is vizsgálja a helyzetet, lehetőségeket.
A környezetvédők hangsúlyozták, hogy számításaik szerint a közúti gépjármű-közlekedés jóval nagyobb támogatásban részesül, mint a vasút, a különbség csupán az, hogy míg a MÁV veszteségei nyíltan jelentkeznek, addig a közúti forgalom által okozott károkat és veszteségeket rejtett módon fizeti meg az egész társadalom. A Világbanknak ezt a kérdést is meg kellene vizsgálnia, és fel kellene hívnia a magyar kormány figyelmét ezekre a rendellenességekre — például arra, hogy a külföldi kamionosok évente mintegy 50 milliárd forint veszteséget okoznak Magyarországnak. A közúti közlekedés valódi költségeinek megfizettetése ugyanakkor jelentősen növelné a vasút versenyképességét.

Kiss Krisztina tudomásul vette a környezetvédők álláspontját. Megemlítette, hogy a világbanki első közlekedési program keretében a Közlekedéstudományi Intézet készített tanulmányt 1987-ben az úthasználati díjak bevezetésének lehetőségéről, amely kimutatta, hogy az útkárok legnagyobb részét a nehézgépjárművek okozzák, de a befizetett adójuk messze nem fedezi az ezzel kapcsolatos költségeket. Ez azonban politikai döntést igényel, amiben nem a Világbank az illetékes.
A környezetvédők elmondták: tudomásuk van arról, hogy a tömegközlekedési vállalatoknak nyújtott kölcsön feltételéül a Világbank feltételként szokta szabni, hogy növekedjék ezen vállalatok költségfedezeti hányada. Ezzel kapcsolatban kijelentették: méltánytalannak tartanák, ha a BKV-nak nyújtandó világbanki kölcsön a jegyáraknak az inflációt meghaladó mértékű növekedéséhez vezetne. Rámutattak, hogy a BKV legalább olyan hatékonyan működik, mint bécsi vagy párizsi megfelelője — sokkal kisebb költségvetéssel és állami támogatással.
Schmuck Erzsébet felvetette Magyarország adósság-átütemezésének a lehetőségét a lengyel példa nyomán, mégpedig oly módon, hogy az adósság egy részének elengedése fejében Magyarország vállalná környezeti állapotának javítását. Kiss Krisztina szerint azonban Lengyelország mintegy tíz éven át nem tudta adósságát törleszteni, ami az ország gazdaságára és a lakosság életszínvonalára — közismerten — rendkívül kedvezőtlen hatással volt. Az "adósság a környezetért" csere pedig Magyarország számára — amellett, hogy a kölcsönöket magánbankok nyújtották — azért sem járható, mert a környezet állapota más kelet-európai országokhoz viszonyítva nem túl kritikus.
További együttműködés
Lukács András rámutatott, hogy a környezetvédők sok szempontból kifogásolták a Világbank tevékenységét, s a jövőben is határozottan tiltakozni fognak, ha úgy látják, hogy a Világbank a környezetpusztító folyamatokat támogatja vagy a humán szféra fejlesztését akadályozza; ugyanakkor számos olyan eset is előfordulhat, amikor a környezetvédő társadalmi szervezetek a Világbank legjobb szövetségesei — például olyan népszerűtlen intézkedések bevezetésekor, mint az energiaár-emelés. Kiss Krisztina szerint ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek a Világbankhoz közelebb kerülhessenek, először a kormánnyal kell szorosabban együttműködniük, mert a Világbank — a kormánygarancia szükségessége miatt is — mindig kormányokkal áll szemben.
A környezetvédők kifejtették, hogy sok egyéb mellett célszerű lenne, ha a Világbank támogatna egy hulladékkezelési és -hasznosítási programot, valamint a teljes balatoni térség (beleértve a Kis-Balatont is) megtisztítását, a vízminőség javítását. A Világbanknak továbbá ösztönöznie kellene a magyar kormányt, hogy vezessen be ökoadókat a súlyosan környezetszennyező termékekre és tevékenységekre, s ugyanakkor nyújtson adókedvezményeket a környezetvédelmi beruházásokra.
Végezetül Kiss Krisztina kifejezte reményét, hogy a legközelebbi, őszi "nyitott órákon" minél több társadalmi szervezet képviselteti magát.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.