A Levegő Munkacsoport nemrég levelet kapott a Japán Légszennyezettség Egészségkárosultjainak Szövetsége elnökétől. Kimio Moriwaki leírja, hogy szövetségük azokat tömöríti, akiknek egészsége az ipar és a közlekedés által okozott légszennyezettség miatt károsodott. Japánban több mint 100 ezer olyan ember szenved asztmától, idült hörghuruttól, tüdőtágulástól és más légzőszervi betegségektől, akiket a kormány hivatalosan is a környezetszennyezettség áldozatainak minősített, és így az állam kártérítést fizet részükre. Ez a kártérítési rendszer az érintett lakosság és a környezetvédő társadalmi szervezetek hosszantartó küzdelmének az eredménye, amit a kormány és a szennyező vállalatok ellen folytattak. A szövetség természetesen elsősorban azért harcol, hogy csökkenjen a légszennyezettség, és ily módon a megbetegedések száma is. Azt azonban elengedhetetlennek tartja, hogy kapjanak kártérítést mindazok, akiknek az egészsége a környezetszennyezés miatt károsodott — és nemcsak Japánban, hanem a világ minden országában.

A Levegő Munkacsoport már megalakulása óta küzd azért, hogy Magyarországon is kártérítésben részesüljenek a környezetszennyezés kárvallottjai. Számtalanszor írtunk már az ügyészségnek, az illetékes minisztériumoknak és a Fővárosi Önkormányzatnak — leveleinkre vagy egyáltalán nem kaptunk választ, vagy elutasították javaslatunkat. Mivel az egyik fő ellenérv az volt, hogy erre a célra nincs pénzügyi fedezet, javasoltuk, hogy a közlekedési eredetű környezetszennyezés károsultjainak az Útalapból fizessenek kártérítést. Kezdeményezésünkre már többször nyújtottak be országgyűlési képviselők ennek megfelelő törvénymódosító javaslatot, azonban a közlekedési tárca elutasító álláspontja miatt az országgyűlés azt minden alkalommal leszavazta.

Magyarországon minden kisiskolás tanul Hammurápinak, a Babiloni Birodalom királyának törvénykönyvéről, amely már 4 évezreddel ezelőtt részletesen előírta, hogy károkozás esetén miként kell a kárt megtéríteni, illetve milyen büntetéseket kell kiszabni. Tehát nem újdonság, amit a hatályos magyar jogszabályok is kimondanak: Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A mai joggyakorlat azonban gyakran ezzel ellentétesen működik. Úgy látszik, a környezetvédő szervezeteknek (is) még sokat kell küzdeniük annak érdekében, hogy valóban jogállamá váljunk.