Jobb energiagazdálkodása településeken
Második éve folyik "A települések energiahatékonyságáért" című tanácsadó program, mely az önkormányzatoknak kíván segítséget nyújtani. Ki és miért indította a programot? kérdezzük Lontay Zoltánt, az Energiagazdálkodási Rt. (EGI) főosztályvezetőjét.
A programot a holland és a magyar kormány közösen indította 1992ben, abból a felismerésből kiindulva, hogy a rendszerváltozás kapcsán jelentősen megnőtt a helyi, települési szintű energiagazdálkodás jelentősége. Mint ismeretes, egyrészt folyamatosan növekszik a települések által felhasznált (lakossági és kommunális) energia mennyisége, másrészt egyre több energetikai feladat kerül át az önkormányzatokhoz. Ugyanakkor sok esetben a településeken hiányzik a feladatok megoldásához szükséges szakértelem és tapasztalat.
Milyen segítséget kapnak a programban résztvevő önkormányzatok?
A programot megvalósító szakértői csoport az önkormányzatoknak a legkülönfélébb tanácsadói szolgáltatásokat ajánlja fel. A "menün" szerepel az energetikai veszteségfeltárás, az energiatakarékossági intézkedések kidolgozása, vitás ügyek (pl. távfűtési díjmegállapítás) véleményezése, az energiaszolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálata stb. Külön kiemelném, hogy a kidolgozott intézkedések finanszírozásával kapcsolatban is konkrét megoldásokat dolgozunk ki. Arra törekszünk, hogy a program eredményeképpen a településeken kialakuljon egy energetikai akcióterv, amely rendszerezi a megoldandó feladatokat.
Az önkormányzatok többsége nehéz anyagi helyzetben van. A hatékonyság javítása, az energiaracionalizálás minden bizonnyal komoly beruházásokat igényel.
Ez csak részben igaz. A program egyik fő tanulsága az, hogy gondosabb odafigyeléssel, jobb szervezéssel, megfelelő érdekviszonyok kialakításával akár 1020%kal is csökkenteni lehet az energiaköltségeket érdemi beruházás nélkül. Az így elért költségmegtakarítás biztosíthatja utána a beruházást igénylő intézkedések pénzügyi fedezetét. Egyébként a hitelképes önkormányzatok részére az esetek többségében megoldható a jó megtérülési mutatókkal bíró energiaracionalizálási projektek finanszírozása.
Említene néhány példát a beruházás nélkül megvalósítható takarékossági intézkedésekre?
Örömmel. Az esetek legnagyobb részében egyszerű dolgokról van szó. Például csak ott és csak akkor fűtünk és világítunk, ahol és amikor arra ténylegesen szükség van. Ehhez az üzemeltetők érdekeltségének a megteremtése és megfelelő tájékoztatása szükséges. Nagyon sokat lehet elérni az energetikai berendezések szakszerű beállításával. Itt a kazánok égőit vagy a fűtésszabályozókat lehet elsősorban említeni. Nemegyszer jelentős költségmegtakarítás érhető el a villamosenergia, gáz vagy távhőszolgáltatási szerződések optimalizálásával. Kisebb ráköltéssel le lehet szigetelni az épületek huzatos ablakait, korszerű fűtésszabályozókat lehet beépíteni, vagy víztakarékos kiegészítőket lehet a csapokra és zuhanyozókra felszerelni.
Ha mindez ilyen egyszerű, akkor bizonyára elterjedten alkalmazzák is.
Sajnos, nem ez a tapasztalatunk. Sok közösségben élnek az olyan tévhitek, melyek szerint "az energiaszámlákat úgyis ki kell fizetni", meg "a szolgáltatóknak úgyis mindig igazuk van". Elterjedt az a nézet, hogy a takarékossághoz beruházási pénz kell, és ha nincs pénz, akkor nem lehet semmit sem csinálni. A dolog iróniája az, hogy miközben egyes önkormányzatok nem tudnak egy vagy kétmillió forintot energiahatékonyságra kiadni, esetleg százmilliót elköltenek évente az energiaszámlák kifizetésére.
Hogyan lehetne haladást elérni a települési energiagazdálkodásban?
Úgy gondolom, az önkormányzatok be kell lássák, hogy az energiagazdálkodásra komolyan oda kell figyeljenek. Meg kell teremtsék a szakszerű gazdálkodás személyi, intézményi és pénzügyi hátterét. Azt javasoljuk az önkormányzatoknak, hogy amennyiben éves energiaköltségük 30 millió forint fölött van, alkalmazzanak szakképzett energetikust. Állítsanak össze energiagazdálkodási munkatervet, és a költségvetésben tervezzenek egy keretet az energiaracionalizálás finanszírozására. Ha ugyanis nincs ilyen pénzügyi keret, akkor év közben még az olyan intézkedéseket sem tudják megvalósítani, amelyek azonnal előnyös költségcsökkentési lehetségeket kínálnának.
A települések energetikája kizárólag az önkormányzatok ügye?
Természetesen nem. Fontos szerepe van a településen működő energiaszolgáltatóknak és a nagyobb gazdálkodó szervezeteknek is. A nyugati országok példája szerint jelentős szerepet tölthetnek be a civil szerveződések is például a lakosság tájékoztatása vagy a helyi alternatív energiaforrások felkutatása területén. Akkor lehet remélni, hogy egy településen az energetika jó irányban fejlődik, ha az érintettek világosan meghatározott célok érdekében együttműködnek.
Milyen külső segítségre számíthatnak a települések az energiagazdálkodás területén?
Tudomásom szerint egyelőre az ismertetett hollandmagyar program és bizonyos PHAREprojektek kínálnak kedvezményes feltételek mellett segítséget. Tekintettel a jelentős érdeklődésre, a holland NOVEM ügynökség és az EGI a tanácsadó program meghosszabbítására és kiterjesztésére tett javaslatot. (A NOVEM a holland kormány által finanszírozott, energiagazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó szervezet.) E javaslat szerint újabb néhány tucat önkormányzat kerülhetne be a programba. Új elemként támogatást kaphatnának az önkormányzatok egy olyan számítógépes energiagazdálkodási rendszer bevezetéséhez is, amelyik az úgynevezett "energiafigyelés és célkitűzés" néven ismert eljárás bevezetését tenné lehetővé. Ennek a módszernek az alkalmazásával az energiafogyasztók nagy gyakorisággal pl. hetente kaphatnak pontos visszajelzést arról, hogy megfelelően működtetike az energetikai berendezéseket.
Hogyan lehet bekerülni a programba? Mi biztosítja azt, hogy a leginkább rászoruló önkormányzatok élhessenek a program adta lehetőségekkel?
A programba pályázat útján lehet bekerülni. A pályázati felhívást minden önkormányzathoz eljuttatjuk, például az Önkormányzati értesítőn keresztül. A beérkező pályázatokat az adott település rászorultságától és az elvárható eredmények mértékétől függően értékeljük. A végső döntést a program Igazgatótanácsa hozza meg, melyben a finanszírozó minisztériumok képviselői foglalnak helyet. Nemcsak a résztvevők kiválasztásánál, de az egész program során alapvető fontosságúnak tekintjük a nyilvánosságot és az ellenőrizhetőséget. Az eredményeket igyekszünk a lehetséges legszélesebb körben ismertetni: a hivatalos jelentéseken kívül szemináriumokat szervezünk, információt adunk a sajtónak stb. Felállítottunk egy ún. tanácsadó bizottságot is, amelyik az önkormányzatok, illetve az energetikusi szakma szélesebb körének biztosítja a programba való beleszólás lehetőségét.
Várhatóe, hogy hasonló programok indulnak a jövőben?
"A települések energiahatékonyságáért" c. program sikerét látva a holland kormány további energiahatékonysági programok támogatását határozta el. Az Európai Unió a PHAREprogram keretében egy nagyszabású testvérvárosi akciót kezdeményezett. Örömmel beszámolok majd a Lélegzet olvasóinak ezeknek az új programoknak az előrehaladásáról is.
|