A környezeti hatásvizsgálat közegészségügyi véleményezése során dr. Mudri Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei Intézetének osztályvezető főorvosa nem emelt kifogást a létesítmény ellen. Ugyanakkor több kérdéses pontra is felhívta a figyelmet. Nincs garancia arra, hogy hétvégeken is elszállítják a hulladékként keletkező allantoisz folyadék nélküli tojásokat. Arról írnak, hogy a szennyvizet külön tartályokban tárolják, és hetente elszállítják, amennyiben nem fertőző, arra viszont nem térnek ki, mi történik, ha a víz fertőzöttnek minősül. Nem térnek ki a szennyvíz és a nagy mennyiségű állati fehérje bűzhatására sem. A környezeti hatásvizsgálat nem tartalmazott bővebb információkat a talajról, ami részben ismeretlen eredetű feltöltés. Arról sem írtak, mi lesz a sorsa a kémény légtisztítójában elhasználódó aktív szénnek.

A környezetvédelmi engedély kiadásakor az illetékes hatóság, a KözépDunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részben figyelembe vette az ÁNTSZ fenntartásait, és ezeket kikötésként rögzítette, de arról nem volt szó, hogyan ellenőrzik ezek végrehajtását, és milyen szankciókat léptetnek életbe, ha ezeket nem tartják be. A bűzhatást nem is említették, sem azt, hogy mi lesz a szennyvízzel, ha fertőzöttnek minősül. Ezek a problémák pedig szorosan érintik a környező lakosságot.

Pilisborosjenő polgárai kaptak egy rövid tájékoztatást a helyi ingyenes, minden családnak kiküldött újságon keresztül. Mivel a létesítmény megvalósulása ellen sem a lakosság nem emelt kifogást, sem a szakhatóság, ezért az önkormányzat hozzájárult a beruházáshoz.

Üröm lakosságát, sőt még a polgármestert sem tájékoztatta senki sem a közvetlen közelben tervezett építkezésről, annak ellenére, hogy — a kis távolság és az uralkodó széljárás miatt — az ürömieket még szorosabban érintené a létesítmény, mint a pilisborosjenőieket. Az ürömi polgármester csupán szeptember közepén, az építési engedély kiadása után másfél hónappal értesült az építkezés tervéről. Ekkor késlekedés nélkül megfellebbezte az építési engedélyt, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedélyt. Levelet írt Nikolits István országgyűlési képviselőnek, amelyben arra kérte, hogy kezdeményezzen tárgyilagos vizsgálatot ez ügyben, a község lakóihoz pedig felhívást intézett, hogy vegyenek részt a későbbiekben megszervezendő tiltakozási akciókban.

Azóta lezajlott egy nagyszabású tiltakozóakció, 1500an írták alá a tiltakozóívet. A laboratórium közben rendületlenül épül.

Az illetékesek beismerik, hogy hibás volt az eljárás, hogy jobb tanulmányra lenne szükség, de arról nemigen szólnak, hogy esetleg az építkezés leállításának gondolata is felvetődött volna. Ugyanakkor Reininger Róbert, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője kijelentette: ha népszavazás dönt az építkezés leállításáról, akkor természetesen le kell állítani. De miért nem veszik figyelembe idejében a lakosság igényeit? Olyan gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük magunknak, hogy akkor állítsunk le építkezéseket, amikor már egy csomó pénzt beleöltünk? Volt egy megkezdett vízlépcsőnk, egy EXPOkezdeményünk, és sokan fizettek be jelentős pénzeket a Déli Autópálya terveire. Most újra arra várnak, amíg botránnyá fajul a dolog?

Sokan legyinthetnek, hogy itt csupán helyi problémáról van szó. Valójában viszont két oka is van annak, hogy érdemes odafigyelnünk az ürömiek gondjára. Az egyik ok — ami miatt Üröm környékét Budapest tüdejének is nevezik —, hogy ezen a területen keresztül kapja Budapest a tiszta levegőt. A másik, hogy itt az értékrendekkel van baj, ami hol itt, hol ott nyilvánul meg egyegy lakossági érdekeket sértő, környezetszennyező beruházás során. Ennek az értékrendnek és az ehhez kapcsolódó beidegződéseknek, eljárási szokásoknak a megváltoztatása mindannyiunk ügye.