kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI TERVEK '95


Arató Balázst, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának vezetőjét azért kerestük fel, hogy megtudjuk, milyen változtatásokat, építéseket, felújításokat terveznek az idén Budapest közlekedésében. A beszélgetés idején (január 11-én) még nem tudjuk, mi válik valóra, hiszen ehhez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges, de a végleges számok nélkül is érdemes megismerkedni azzal, milyen konkrét célokra kívánja költeni a Fővárosi Önkormányzat a közlekedési beruházásokra tervezett több mint 20 milliárd forintot.
- Először a már megindított munkák folytatásáról érdeklődnénk. Mit kívánnak megvalósítani ezek közül?
- A Lágymányosi híd megépítését, és a kapcsolódó beruházásokat, a 6-os út bevezető szakasza és a Szerémi út építését említeném elsőként. Várhatóan az év végén már megindulhat a forgalom a hídon kétszer két sávon. A Lágymányosi hídra és a kapcsolódó beruházásokra 1995-ben 4,9 milliárd forintot költünk, amit teljes egészében az állami költségvetés biztosít.
A környéken lakó 3500 ember meg akarja akadályozni, hogy az egész főváros jobban járjon és megoldódjon a dél-budai forgalom felvezetése a Lágymányosi hídra. Megértem az itt élőket, de higgyék el, hogy minden egészségügyi, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági előírást betartunk, az útra szükség van, és a XI. kerület rendezési tervei miatt máshol nem tudjuk megoldani. A Budafoki úton bonyolódna a teherforgalom, és a Szerémi út kétszer egy sávján közlekednének a személygépkocsik.
- Erről a témáról komoly viták folytak a Levegő Munkacsoporton belül is, s nem sikerült egységes álláspontot kialakítani. Abban természetesen egyetértettünk, hogy mindent meg kell tenni az összforgalom csökkentésére ezen a területen. Ha mégis megépül a Szerémi út, akkor pedig valóban csak kétszer egy sávon közlekedjenek a gépkocsik. Fontosnak tartjuk, hogy a villamos is menjen át az új hídon.
- A Lágymányosi híd villamospályájának megépítését már jóváhagyták, arról azonban még nem született döntés, hogy mikor indulhat meg rajta a villamosforgalom, hiszen ennek jelentős pénzügyi vonzatai vannak. A Szerémi út megépítése a Dombóvári út és a Mezőkövesd utca között 4 milliárd forintba kerül. 1995-ben 1,5 milliárd forintot szeretnénk erre a célra fordítani.
Nagy feladatunk a dél-budai tehermentesítő út kiépítése. Már átadtuk a 70-es úttól a Péterhegyi útig tartó útszakaszt, s most folyik a Péterhegyi utat az Andor utcával összekötő szakasz építése, amellyel '95 őszére szeretnénk elkészülni. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a Budaörsi út és a 70-es főút közötti szakasz építését, amely '96 elejére elkészül. îgy az Andor utcán át lehet csatlakozást teremteni a Szerémi úttal és a Budafoki úttal. Ezáltal kevesebb jármű veszi igénybe majd a Budaörsi utat, amelyről ennek következtében '96-ban le tudunk venni egy forgalmi sávot. A Bocskai utat is tehermentesíteni tudjuk, s így itt egy-egy közúti sáv helyét elfoglalhatja majd a 4-es villamosnak a Kosztolányi Dezső térig meghosszabbított vonala. A csökkent forgalom jótékony hatásaként mindezzel egyidőben a Kossuth Lajos utcán és a Rákóczi úton is leveszünk kétszer egy forgalmi sávot, kiszélesítjük a járdát, és így részben visszaadjuk a belvárost a gyalogosoknak.
Hogy mi lesz a tervekből valójában, még azért sem tudhatjuk, mert az Andor utcában sem mennek simán a dolgok: a lakosok tiltakoznak az útépítés ellen, és az ott lévő iparvágány ügyében sem tudtunk még megegyezni a MÁV-val.
- Egyetértünk a MÁV-val, a Levegő Munkacsoport is az iparvágány meghagyását szorgalmazza. Talán kisebb lenne a lakók ellenállása, ha az Andor utcában továbbra is kétszer egy sávos maradna az úttest.
- A mai gondok abból adódnak, hogy a korábbi városvezetés megvárta, amíg minden szabad terület beépül anélkül, hogy a bevezető úthálózatot megépítették volna. Ha azonban nem csinálunk valamit, akkor a Bocskai út forgalma még nagyobb és még elviselhetetlenebb lesz. Ebben az esetben lehet, hogy vissza kell térnünk egy már elvetett koncepcióhoz, a Hamzsabégi út megnyitásához, amit környezetvédelmi szempontból én sem tartok jó megoldásnak.
- Ez így van, hiszen ezzel egy szép parkot számolnának fel, és a lágymányosi lakókat a korábbinál sokkal nagyobb környezeti ártalmaknak tennék ki. Milyen egyéb fejlesztések várhatóak ebben a térségben?
- Szeretnénk megkezdeni az Etele tér rendezését, amelynek első üteme 1,5 milliárd Ft-ba kerül. Erre a célra azonban idén előreláthatólag csak 50 millió forintot kapunk. Ezáltal közelebb kerül a megvalósításhoz az az elképzelés, hogy az Érd irányából jövő autóbuszjáratok az Etele térre, a Kelenföldi Pályaudvarhoz érkezzenek meg. Ez tulajdonképpen már működött is a decemberi EBEÉ-csúcstalálkozó alatt.
A dél-budai gondok súlyosságát jelzi az is, hogy az Európai Közösség Közlekedési Bizottsága - melynek állandó meghívottja vagyok - rendszeresen foglalkozik a kérdéssel. A bizottságban 25 város ún. "POLIS programja" folyik. Ennek keretében, a bizottság pénzéből szeretnénk elindítani a Dél-Buda 2000 elnevezésű tervezetet. Ennek lényege, hogy az M0-án elindulna, az M1-en, és az M7-en folytatódna az ún. "Marabu program", amely lehetőséget nyújt majd út melletti kijelzők telepítésére. Ezekkel befolyásolhatjuk a gépjárművek útirányát, sebességét, jelzik az elkerülendő dugókat, a parkolók telítettségét stb. Ezt segítené elő egy itt felállítandó forgalomirányító központ, mely a dél-budai közlekedést egységes tájékoztatási rendszerbe foglalja majd. Ehhez kb. 1 milliárd forint szükséges.
- Térjünk át a pesti oldalra. Itt milyen beruházásokat terveznek?
- A Hungária körút korszerűsítésére idén 2,4 milliárd forintot tervezünk. Befejezzük a Kerepesi út és a Salgótarjáni út közötti szakasz átépítését a villamossal együtt, valamint a Kőbányai út és a Lenkei út közötti részt. A Kőbányai út és a Salgótarjáni út között van az a bizonyos aluljáró a vasútvonal alatt, amelyet majd az ún. harmadik ütemben 1996 után fogunk csak megoldani, mert ahhoz közel 4 milliárd forint szükséges.
- Ezt örömmel fogadnánk, hiszen ily módon az 1-es villamossal átszállás nélkül lehetne végigmenni a Hungária körúton. Úgy tudjuk, hogy Pesten még több más nagyberuházás előkészítése is folyamatban van.
- Már megkezdődtek az 5-ös főforgalmi út bevezetésének munkálatai, ezt szeretnénk folytatni 1995-ben is. Erre idén mintegy 2,1 milliárd forintot tervezünk, a teljes költség pedig meghaladja a 4,5 milliárd forintot, amelynek jelentős részét a kormány adja. Ez a szakasz a Gyáli utat köti majd össze a Könyves Kálmán körúttal.
- A Levegő Munkacsoport határozottan ellenzi ennek a szakasznak a megépítését. A Lélegzet előző számában részletesen is megindokoltuk, miért véljük úgy, hogy ez a beruházás az adófizetők pénzének pocsékolása, amely ráadásul tovább károsítja a környezetet. Milyen további közúti beruházások várhatóak még?
- A Közlekedési Minisztériummal közösen kívánjuk megoldani a Ferihegy 1 és Ferihegy 2 közötti út négy forgalmi sávra bővítését, de ez várhatóan csak a későbbi években valósul meg.
- Erről a tervről is az a véleményünk, hogy felesleges presztízsberuházás lenne. Támogatjuk viszont azt az elképzelést, hogy a vasútvonalat be kellene vinni a repülőtérig.
- Ezt az elképzelést mi is támogatjuk, sőt a tervezése is folyamatban van. A vasúti beruházások azonban nem képezik részét a Fővárosi Önkormányzat költségvetésének.

- Milyen beruházásokkal növelik a tömegközlekedés vonzerejét a fővárosban?
- Már az év elején megkezdődik a Milleneumi Földalatti Vasút felújítása az Európai Éjjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD által nyújtott hitelből. Az Andrássy út átépítésére mintegy 360 millió forintot irányoztunk elő. Az új burkolat egy részét is az EBRD-hitelből fedezzük, mivel ez hozzátartozik a földalatti felújításához, de szeretnénk a teljes burkolatot kicserélni. Gondolkozunk azon, hogy autóbuszsávot alakítunk ki, a parkolást másképp oldjuk meg, kicseréljük az utcabútorokat, felújítjuk a járdát és parkolásgátlókat építünk rá. Az Oktogon és a Kodály körönd között az ún. "lovagló utat" díszcserjékkel szeretnénk lezárni, hogy visszaadhassuk a gyalogosoknak.
Több mint 100 millió forintot költünk kiskorrekciókra. Ebbe tartozik a negatív buszöblök építése, főleg a belvárosban, vagy a hagyományos buszöblök kialakítása a külvárosokban, és egyéb forgalomtechnikai beavatkozások a közlekedés meggyorsítására.
Tavasszal kezdődik a 2-es villamos belvárosi ,,viaduktjának'' a felújítása, ami csaknem 1 milliárd forintba kerül majd. Nyáron folytatjuk - a vízfőnyomócsövek kicserélésével párhuzamosan - a Nagykörúton a villamosvágányok felújítását, ezúttal a Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca között.
Intelligensebb jelzőlámpákat szerelünk fel, amelyek a tömegközlekedésnek adnak előnyt a csomópontokban.
- Úgy tudjuk, sor kerül majd új BKV-buszok forgalombaállítására is.
- Valóban, ugyancsak EBRD-hitelből az idén 90 csuklós és 70 midibuszt állítunk forgalomba, 500 autóbusznál pedig motorcserére lesz lehetőség.
- Tervezik-e a Duna-hidak felújítását?
- Erre az évre ilyen beruházást nem tervezünk. Hamarosan elkerülhetetlenné válik azonban a Szabadság-híd felújítása, de a korábbi véleményekkel szemben nem szükséges a villamosforgalom megszüntetése.
- Mennyit szánnak a költségvetésből a kerékpárutak és -tárolók építésére?
- 1994-ről 72 millió forint került át '95-re, és most ehhez kérünk még 100 millió forintot. Szeretnénk, ha az Andrássy út átépítésével és a kis földalatti felújításával egyidőben itt is kerékpárutat vagy -sávot tudnánk kialakítani.
- Ez igazán nem nevezhető komoly összegnek az összes közlekedési beruházásra tervezett 20 milliárd forinthoz viszonyítva, különösen, ha tekintetbe vesszük, mennyire elmaradott Budapest kerékpáros infrastruktúrája... És milyen módon kívánják segíteni a gyalogos közlekedést?
- Fontosnak tartjuk a mozgássérültek közlekedési feltételeinek javítását. A Nagykörúton és a budai körúton koncesszióval szeretnénk megoldani az útkereszteződéseknél a járdasüllyesztést. Reméljük, hogy az így kialakított felületeket hirdetők veszik igénybe, s így ez a beruházás anyagilag is megtérül számunkra. A gyalogosközlekedést segíti majd a 30 km/órás sebességkorlátozási övezetek bevezetése több fővárosi lakóterületen.
- Hol tart az új parkolásszabályozási rendszer bevezetése, amelytől sokan -köztük a Levegő Munkacsoport tagjai - azt várják, hogy jelentősen enyhíti a közlekedési gondokat és így a környezeti ártalmakat is?
- Az EBRD-program keretében már megkezdődtek a parkolásszabályozás előkészítő munkálatai. Elképzelésünk szerint július végéig mintegy 2000 parkolóhely kiszolgálására alkalmas jegyárusító parkolóautomatákat szerelünk fel a Belvárosban. A PÉR parkolókban pedig mintegy 5000 parkolóhelyet kívánunk kialakítani.
- Annak örülni lehetne, ha az autósok a város szélén hagynák kocsijukat, de a napi 120 ezer Budapestre bejáró gépkocsit tekintve, az 5000 parkolóhely aligha jelenthet megoldást. Ezt a célt jobban szolgálná az elővárosi tömegközlekedés kiemelt fejlesztése, aminek elengedhetetlen feltétele a tarifaközösség, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása.
- Szeretnénk felgyorsítani a különböző közlekedési eszközök összehangolását, többek között amiatt is, mert felesleges egymással párhuzamosan villamost és autóbuszt, illetve elővárosi vasutat üzemeltetni. A szövetség első lépéseként tarifaközösséget hozunk létre. Ez azt jelentené, hogy a főváros területén azonos jeggyel, ill. bérlettel igénybelehetne venni minden közlekedési eszközt. Pillanatnyilag az a kérdés, hogy mindennek az anyagi következményeit milyen arányban tudja az állam és a főváros egymás között megosztani.
Az EBEÉ-csúcstalálkozó alatt bebizonyosodott, hogy a MÁV-nak komoly szerepet lehetne szánni a főváros közlekedésében, az elővárosi vasúti lehetségek kihasználásával. Decemberben ez alatt a pár nap alatt napközben 20 percenként követték egymást a szerelvények Kelenföld és a Keleti pályaudvar között. Mintegy 12 ezer ember vette igénybe ezt a lehetőséget. Volt olyan vonat, amely 80%-os a kihasználtsággal közlekedett. Tehát a vasút is része lehet a fővárosi közlekedésnek. Ágy lehetőség nyílik egy európai szintű közlekedési szövetség kialakítására.
- Ezen elismerő szavak után igen furcsának tartjuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyetlen fillérrel sem kíván hozzájárulni az elővárosi vasutak fejlesztéséhez. A káposztásmegyeri megállóhely létesítése például 45 millió forintba kerülne, és a MÁV-nak és az érintett önkormányzatoknak sikerült erre a forrásokat előteremteniük. Itt BKV-bérlettel közlekedhetnének az utasok, ha valaki megtérítené a MÁV így keletkező - évi 30 millió forint - veszteségét. Tudomásunk szerint az ügy leállt, mivel a Fővárosi Önkormányzat nem hajlandó ezt az összeget biztosítani. Az olyan vonalakon, mint az Éjpest-Angyalföld-Rákosrendező-Városliget-Zugló-BNV-Kőbánya felső, a Rákos-Pécel vagy az Érd-Budaörs-Kelenföld-Keleti pályaudvar vonalon jóval kisebb költséggel lehetne megindítani az elővárosi vasúti közlekedést, mint amennyibe a korábban említett közúti beruházások kerülnek.
- A Fővárosi Önkormányzat jelenleg a BKV éves üzemeltetetési tömegközlekedési hozzájárulását sem tudja a kívánt szintre emelni, s ezért a MÁV veszteségeit nem tudja kifizetni.
- Azt természetesen mi sem javasolnánk, hogy a BKV kárára finanszírozzák a MÁV-ot. Az ehhez szükséges összegeket más forrásokból kell előteremteni, amelyekre a Levegő Munkacsoport már számos alkalommal tett javaslatot. Megfontolandó azonban, hogy bizonyos esetekben nem tudná-e MÁV tehermentesíteni a BKV-t, s így csökkenteni annak kiadásait. Az is elképzelhető, hogy amennyiben többen járnának Budapestre vasúttal személyautó helyett, akkor növekedne a BKV utasainak száma, és így a bevételei is.
- Ezeknek a gondoknak a megoldásához szükséges lenne az új tarifaközösség mielőbbi bevezetése. Azonban ennek megvalósulásáig is mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább a tömegközlekedés jelenlegi, 60-65 százalék körüli aránya. Ehhez elengedhetetlen a jelenlegi szolgáltatások színvonalának megőrzése, sőt javítása. Azt tapasztalom, hogy a főváros új vezetése is támogatja ezirányú törekvéseinket.
Lukács András

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.