kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Nyílt levél Horn Gyula miniszterelnök úrhoz
A környezetvédelmi felügyelőségnél és az ÁNTSZ-nél tervezett létszámleépítésről

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Magyar Köztársaság kormánya programjának környezetvédelmi fejezete a következőket irányozza elő: A gazdasági tevékenységek szabályozására szolgáló előírások, határértékek körét a kormány kiszélesíti és összehangolja ... Betartásuk érdekében megköveteli a hatékonyabb ellenőrzést, szigorítja a felelősök számonkérését. A szabályozás fejlesztését az EU előírásaihoz közelíti, és biztosítja az ellenőrzés személyi, anyagi feltételeit.
A kormányprogrammal tehát éles ellentétben áll a kormánynak az a terve, hogy jelentős költségelvonást és létszámleépítést hajt végre a környezetvédelmi felügyelőségeknél és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál.
A környezetvédelmi helyszíni vizsgálatok gyakorisága jelenleg is messze elmarad a kívánatostól. A levegő-, víz- és talajszennyezésre, a zajra, valamint a veszélyes hulladékok termelésére vonatkozó adatok a megfelelő mennyiségű és mélységű ellenőrzés hiánya miatt ma is szinte kizárólag önbevalláson alapulnak. Ez olyan, mintha a közlekedési szabályok betartását nem a rendőrség ellenőrizné, hanem a gépkocsivezetők saját bevallása alapján határoznák meg a közlekedési vétségeket és döntenének a bírság mértékéről. A létszámleépítés következtében még megbízhatatlanabbá válnának a környezetünk állapotára vonatkozó adatok, és a mainál sokkal többször fordulnának elő súlyos környezetszennyeződéssel járó események.
A környezetvédelmi felügyelőségek munkafeltételeinek javítására költött minden forint a többszörösét termeli ki a nemzetgazdaság részére. Jelentősen lerövidülnek az engedélyezési eljárások (azaz a vállalkozók jóval előbb kezdhetik meg új tevékenységüket, indíthatják meg a termelést), s javul az engedélyező munka minősége (kevesebb lesz a fellebbezés, az utólagos panaszok száma). A környezetvédelmi hatóságok időben és megfelelő felkészültséggel kezdhetik el az eseti környezeti károk felszámolását, ami hatalmas, tovaterjedő környezeti károk megakadályozását és jelentős összegek megtakarítását eredményezheti.
Az ellenőrzések eredményeképpen a felügyelőségek évente 21 ezer, Magyarország környezetállapotának javítását célzó egyedi hatósági döntést hoznak. Ezekkel kényszerítik a termelőket káros emisszióik csökkentésére, illetve korábbi tevékenységükkel elszennyezett területeik rehabilitációjára. Az ellenőrizendő cégek, telephelyek száma az utóbbi években robbanásszerűen emelkedett, az ellenőrzésre rendelkezésre álló munkaidőalap ugyanakkor évi 45-50 ezer munka-órával csökkent. Ezt a folyamatot erősítené a tervezett létszámcsökkentés végrehajtása, ami Magyarország környezetállapotának további romlását és évente tízmilliárdokban mérhető új környezeti kár megjelenését fogja eredményezni.
A tisztességes és tartós külföldi tőke beáramlását nagymértékben ösztönzi a megfelelően kiépített környezetvédelmi szabályozórendszer, amelynek alapfeltétele a rendszeres és megbízható ellenőrzés és a szankciók. A tőkeerős külföldi cégek ugyanis eleget kívánnak tenni a környezetvédelmi előírásoknak és rendelkeznek is az ehhez szükséges feltételekkel. Ugyanakkor a feketegazdaság gyakran igyekszik megkerülni a környezetvédelmi előírásokat, s így súlyos hátrányba kerülhetnek a tisztességes piaci magatartás szabályait betartó vállalatok.
Magyarország kiemelt célja az Európai Unióba történő belépés, amelyhez viszont eleget kell tennünk az ottani környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak. Minden bizonnyal ennek hiánya lesz az egyik legfontosabb kizáró ok a legtöbb közép- és kelet-európai ország számára. A környezetvédelmi és egészségügyi előírások alkalmazása azonban csak megfelelő szervezeti háttérrel biztosítható. Ha a meglévő, többéves, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező jól felkészült szakembereket most elbocsátják, akkor legalább 10 évig tart majd, amíg ismét megfelelő szakapparátust tudnak létrehozni, tehát ez a tényező több évvel késleltetné az EU-hoz történő csatlakozásunkat.
A magyar gazdaság közismerten exportorientált. Exportjának kétharmada az EU országaiba irányul, ahol az importot kizáró tényező a környezeti és egészségügyi szempontból nem kellően ellenőrzött termelés. Ily módon az egész exportorientációnk megbukhat azon, hogy a környezetvédelmi és az egészségügyi hatóságok nem képesek elvégezni feladataikat.
Miután a Magyarország és az EU közötti szerződésben vállaltuk a vámok leépítését, a hazai piac és termelés védelmének egyetlen hatékony eszközeként a vámon kívüli védelmi rendszer maradt. Tehát elsősorban a környezetvédelmi és egészségügyi elő-írásokon keresztül történő EU-konform importszabályozás révén csökkenthető a import. (Ezt a módszert egyébként széles körben alkalmazzák az iparilag fejlett országok is, pl. Japánban több mint 10 ezer ilyen jellegű előírás létezik.) Ezzel a módszerrel nemcsak környezetünk és egészségünk védelme javítható, hanem több százezer hazai munkahely védhető meg, illetve szerezhető vissza. A létszámleépítések a környezetvédelmi felügyelőségeknél és a környezeti ártalmak megelőzését egyik fő feladatának tekintő ÁNTSZ-nél a környezetszennyezés fokozódását és a lakosság már ma is tragikus egészségi állapotának további romlását idézik elő. Mindez ugyancsak növeli gazdasági elmaradottságunkat, és rendkívül megnehezíti csatlakozásunkat az Európai Unióhoz.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Bízunk abban, hogy Ön is egyetért fenti érveinkkel, és kezdeményezi a környezetvédelmi felügyelőségek és az ÁNTSZ létszámleépítéseivel kapcsolatos tervek eltörlését, illetve ezen intézmények munkafeltételeinek javítását.
Budapest, 1995. május 29.
A Levegő Munkacsoport



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.