Az egyre szaporodó rádiótelefon-adótornyok láttán sokakban felmerülhet a kérdés: nem károsak ezek az egészségünkre? Egyes kutatók szerint az elektromágneses hullámok szétrombolják az élő struktúrákat a hullámok okozta felmelegedés által. Más kutatók szerint az emberi test könnyen elvezeti a hőtöbbletet. Egyben egyetértenek a kutatók: a szemet az elektromágneses hullámok bizonyosan károsítják, ezért az ilyen készülékek használatánál bizonyos védőtávolságokat be kell tartani. A rádiótelefon-adótornyok létesítéséhez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (volt Köjál) engedélyére van szükség.

Az ÁNTSZ az Országos Fréderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetet (OSSKI) kéri fel szakvélemény készítésére, amely minden esetben a helyszínen méréseket végez, és az egyedi szempontokat is figyelembe véve határozza meg a védőtávolságokat. A legfontosabb, hogy az építtetők a létesítéshez kérjék ki a kerületi ÁNTSZ engedélyét. Aki észlel egy ilyen építkezést, és gyanakszik, hogy esetleg nem rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel, tegyen bejelentést az OSSKI-hoz (1221 Budapest, Anna u. 5/7.), vagy a kerületi ÁNTSZ-hez, ahol kivizsgálják az esetet.

Számos gond van a kézi hordozható készülékkel, amelyeknél az adó-vevő közvetlenül a fej mellé kerül. Több független kutató szerint az elektromágneses hullámokra érzékeny embereknél sokféle rossz hatást okozhat a kézi készülékek használata (alvászavar, fejfájás, magas vérnyomás stb.). A legveszélyesebb szerintük a szemet károsító termikus hatás. Azt ajánlják, hogy a készülékek használatánál vigyázzanak arra, hogy az antenna a lehető legtávolabb kerüljön a szemtől, pl. az autóban felszerelt változatok esetén az antennát a karosszérián kívülre kell helyezni.

A hatások nehezen bizonyíthatók. A rádiótelefon-gyártók tiltakoznak az ilyen feltételezések ellen, és nagy kutatólaborokat tartanak fenn, hogy a rádiótelefonok veszélytelenségéről szóló állításaikat igazolják. A német parlament 1993. májusi nyílt vitáján egyben tudtak megegyezni a szakértők: még sok a tisztáznivaló.

(Forrás: Természetgyógyászat 94/12, OSSKI)

A nyár közeledtével egyre több embert érdekel, hogy felszíni vizeink minősége milyen, használhatjuk-e fürdőzésre tavainkat, folyóinkat. Nemrégiben például érdekes hír kapott lábra Lengyelországban, amire egy varsói magyar-lengyel utazási iroda hívta fel figyelmünket.

A lengyel televízió egyik adásában azt állították, hogy a Balaton fertőzött bakteriálisan, és ezért a magyar hatóságok betiltották a tóban való fürdést. Kérdésünkre a Veszprém megyei és a Somogy megyei ÁNTSZ szakértői határozottan cáfolták a hírt. Elmondták, hogy ugyan nem mondható ideálisnak legnagyobb tavunk vízminősége, de a tó bakteriálisan nem szennyezett, vize fürdésre alkalmas. A Lengyelországban terjedő rémhír oka valószínűleg az, hogy a belföldi utazási irodák a lengyelek között is közkedvelt Balaton befeketetítésével akarnak több látogatót csalni a meglehetősen koszos és hideg Északi-tengerhez.

Mindenesetre annak, aki a fürdőhelyek vízminőségére kíváncsi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteitől kell felvilágosítást kérnie. Az ÁNTSZ megyei és a budapesti kerületi intézeteinek címe, telefonszáma többek között az Ökoszolgálatnál is megtudható.

Farkas István