Az M0 északi szakaszának várható hatása a Szentendrei-sziget madárvilágára
A közelmúltban számos társadalmi szervezet kifejtette, hogy az M0 északi szakaszának megépítése mind gazdasági, mind közlekedésszervezési, mind környezetvédelmi szempontból hibás lépés. Mindazonáltal a közvélemény kevéssé ismeri, hogy ez a közúti beruházás milyen természeti értékeket fenyegetne a Szentendrei-sziget déli részén. Jelen írásunkban ezt a hiányt kívánjuk pótolni a madárvilág vonatkozásában.
Az Országgyűlés 1991-ben határozatot hozott a kétoldalú, szlovák-magyar DunaIpoly Nemzeti Park (DINP) felállításáról. A Göncöl Alapítvány, mint a létesítés alatt álló DINP kutatásokkal megbízott szervezete, felkért több szakembert a Szentendrei-sziget ökológiai állapotfelvételének elkészítésére azzal a céllal, hogy a terület értékes voltának megállapítása esetén a sziget a Nemzeti Park részévé válhasson. A madártani-vizsgálatok elvégzésére a Pest Környéki Madarász Kör kapott megbízást 1995 januárjában.
A bejárások alkalmával bebizonyosodott az a korábbi feltételezés, miszerint a legértékesebb és legérintetlenebb területek a sziget déli részén (Horány és a sziget végpontja között) helyezkednek el. Ennek oka az élőhelyek változatossága mellett , hogy a terület jelenleg a főváros legnagyobb ivóvíznyerő bázisa, mely hatóságilag védett, s így idegenek nem látogathatják, továbbá a vízkivétellel össze nem függő építkezéseket nem engedélyezik. (Egyúttal megjegyezni kívánjuk, hogy az M0-ás beruházás veszélyezteti az említett vízbázist is, mely másfél millió ember számára biztosítja az egészséges ivóvizet.) Május végéig a sziget déli részének különböző élőhelytípusain 160 madárfajt, köztük 123 védett, 14 fokozottan védett és 20 "Vöröskönyves" fajt sikerült kimutatni, ami tekintettel a terület nagyságára és a vizsgálati idő rövidségére kiemelkedő eredmény.
A következő jelentős értékek figyelhetők meg a területen élőhelytípusok szerint, a teljesség igénye nélkül: ártéri kaszálóréten és homokpusztaréten daru (*V), vándorsólyom (*F), kerecsen (*F), darázsölyv (*V), gyurgyalag (*F), fürj (*V); fűz-nyár ligeterdőben szürkegém (V), fekete harkály (*V), közép fakopács (*V), kuvik (F); Merzsáni tavon kis kócsag (*F), nagy kócsag (*F), vörös gém (V), fekete gólya (*F), fehér gólya (*F), kanalasgém (*F), barna kánya (*F), halászsas (*F) és piroslábú cankó (V). (A * a Magyar Vöröskönyv által jegyzett madárfajt, a V a védett fajt, az F a fokozottan védett, 100-500 ezer Ft eszmei értékű fajt jelöli.)
Az M0 északi hídjának megépülése azonban kétféleképpen is veszélyeztetné a madárvilágot a sziget déli részén.
Egyfelől a Duna jelentős madárforgalmat bonyolít le; egyfajta ökológiai folyosóként szerepel számos értékes, fokozott védelmet élvező madárfaj vonulásakor. A madarak ragaszkodnak a megszokott vonulási útvonalaikhoz, illetve pihenő/táplálkozó/fészkelő helyeikhez, így egy nagymértékű tájrendezés, az M0 északi szakaszának megépülése (kivitelezési munkálatok, későbbiekben a nagy közúti forgalommal járó zaj- és károsanyag-kibocsátás) megváltoztatná, szétzilálná az említett vonulási, terjeszkedési útvonalat. (A térségben volt már erre példa: a 80-as évek nagymarosi építkezése tönkretette a réce és lúd pihenőállomásait.) Itt szeretnénk megemlíteni, hogy az említett vonulási/terjeszkedési útvonalakat számos országban így pl. Hollandiában -védik, és hálózatokká kapcsolva fejlesztik az ún. "ECONET rendszer" szerint. A Duna-Ipoly Nemzeti Park ökológiai folyosórendszere kidolgozás alatt áll, és a Duna említett szakasza az egyik legjelentősebb folyosó a hálózatban.
Másfelől az M0 északi hídja közelsége folytán szintén nagyfokú zavaró tényezőként szerepelne a madár-élőhelyek, így kiemelten a Merzsáni-tó madárvilága szempontjából. Mivel az említett tó, amely a Dunakanyarban a legfontosabb állomáshelye a fokozott védettséget élvező gázlómadaraknak, kisvízfelületű, ezért mindennemű zavarás kiiktatása szükséges. Azonban egy Duna-híddal járó káros hatások (az építkezés során a Tahi-híd felől érkező nagy mennyiségű nehézgépjármű, majd a híd megépülésével a rajta közlekedő közúti járművek zaj- és szennyezőanyag-kibocsátása, illetve a hídról a szigetre való lejutás biztosítása esetén a tavat látogatók számának növekedése) a Merzsáni-tó madárvilágának pusztulását jelentené.
Szervezeteinknek az a határozott véleménye, hogy az M0 északi szakasza (csakúgy mint a nyugati szakasz), ne épüljön meg. Helyette az illetékesek foglalkozzanak az Esztergom-Budapest vasútvonal, valamint a kapcsoló tömegközlekedési hálózatok fejlesztésével.
Kelemen Zoltán (Göncöl Alapítvány) és Selmeczi Kovács Ádám (Pest Környéki Madarász Kör)
|