A Levegő Munkacsoport állásfoglalása a vezetékes energiahordozók árainak 1995. szeptember 1-jei emeléséről
A Kormány augusztus 4-én hozott 1074/1995. és 1075/1995. sz. határozatainak 2.a) pontja alapján a villamos energia és a földgáz végfelhasználói átlagárát 1995. szeptember 1-jei hatállyal egyaránt 8%-kal emelik fel.
A döntés előtt a Kormány nem tartott érdekegyeztető tárgyalást a fogyasztókkal, és még tájékoztatást sem adott részükre.
A Magyar Energia Hivatal főigazgatója csak utólag 1995. augusztus 30-ra hívta össze az Energetikai Érdekképviseleti Tanács ülését a vezetékes energiahordozók árszabályozásnak kérdéseiről, amelyekhez tájékoztató anyagot mellékelt.
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács napirendjén lényegében az alábbi témák szerepelnek:
- az 1995. szeptember 1-jei 8%-os,
- az 1996. március 1-jei 18, illetve 25%-os és
- az 1996. október 1-jei, később meghatározandó mértékű áremelés.
A fogyasztók döntő többsége (értesüléseink szerint a szakszervezeteket is beleértve) nem fogadja el az 1995. szeptember 1-jei, egyoldalúan elhatározott, ellentételezés nélküli áremelést.
A Kormány kényszerhelyzetét méltányolva úgy véljük, hogy az alábbi kompromisszumos javaslat az érdekeltek döntő többsége számára elfogadható:
A földgáz és a villamos energia árainak 1995. szeptember 1-jei, átlagosan 8%os emelését úgy kell végrehajtani, hogy a lakossági ár változatlan maradjon, ugyanakkor a termelői célú energiahordozók árai 1995. szeptember 1-jei hatállyal 15%-kal növekedjenek. Mivel ez az áremelés a javasoltnál nagyobb árbevételt biztosítana az energiatermelők számára, a közszolgáltatások és a közintézmények felé még a 8%-nál is mérsékeltebb áremelést célszerű alkalmazni.
Javaslatunkat az alábbiakkal indokoljuk:
A lakossági áremelés kompenzációjának fedezetét a Pénzügyminisztérium nem tudja biztosítani 1995-re. A lakosság reáljövedelme pedig elsősorban a hatósági intézkedések következtében (leértékelés, vámpótlék stb.) 1995-ben kb. 6-7%-kal csökken. Ezért túlzottnak tartjuk a további egyoldalú jövedelem-elvonást.
A termelői célú energiahordozók felhasználói óriási támogatásra tettek szert a hazai olcsó vezetékes energiák árain keresztül elsősorban a forintleértékelések következtében (a Ft/DM árfolyam az 1995. január 1-jei 71,47-ről 1995. augusztus 22-re 89,62 Ft/DM-re, vagyis több mint 25%-kal nőtt). Megjegyezzük, hogy 1990. novembere óta napjainkig a termelői célú vezetékes energiahordozók árai a nagy felhasználók számára csak kb. 10%-kal nőttek, miközben a forint árfolyama az 1990. novemberi 40,74 Ft/DM-ről 1995. augusztus 22-re 89,62 Ft/DM-re, vagyis 2,2-szeresére nőtt! Ez a helyzet rendkívül súlyos károkat okoz a nemzetgazdaságnak, és jelentősen hozzájárul környezetünk szennyezéséhez is. A jelenlegi árrendszer mellett kifizetődő az energiaigényes termékek exportja, miközben készpénzért energiát importálunk.
Az Európai Unió nemrég vizsgálatot kezdeményezett a Magyarországról származó energiaigényes vaskohászati termékek dömpingjéről. Az EU ezzel kapcsolatos vádjai sajnos megalapozottak. A várhatóan kemény ellenintézkedések kivédése céljából a termelői energiahordozók árainak gyorsított emelésén felül megfontolandó egy átmeneti energiakiegyenlítési adó bevezetése a nagy energiafogyasztókra, amelynek mértéke legalább 50% kell hogy legyen. Az ebből származó bevételt teljes egészében a termelés korszerűsítésére vagyis energiaracionalizálására kellene fordítani (ez évi kb. 10 milliárd Ft-ot jelent). A továbbgyűrűző inflációtól nem kell tartani, mivel az érintett termelők értékesítési árai külpiaci szintűek, így a verseny megakadályozza az áremelés továbbhárítását.
Elengedhetetlennek tartjuk a tervezett energiafillér mielőbbi bevezetését is, ami ugyancsak elősegítené a gazdaság korszerűsítését, továbbá pénzügyi alapot teremtene energiatakarékossági intézkedések megvalósítására a háztartásokban és a közintézményekben.
Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter nemrég kifejtett álláspontja szerint "mindezek után csak abban lehet reménykedni és ezt szorgalmazzuk , hogy a tarifaemelés az energiatakarékosabb, vagyis versenyképesebb termelés felé ösztönzi a termelőket." Javaslataink megvalósítása e cél elérését szolgálná.
Budapest, 1995. augusztus 26.
|