kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hogyan csökkenthetjük a munkanélküliséget?

A LÉLEGZET előző számában kimutattuk, hogy az üzemanyagok ára 1988 és 1996 között reálértéken a felére csökkent. 1990 és 1996 között ugyancsak 50 százalékkal mérséklődött a termelői célú (nagyfogyasztói) villamos áram és földgáz ára az egyéb termékek árához viszonyítva. Ezáltal a kormány jelentősen ösztönözte az importot, növelte az ország adósságállományát, továbbá hozzájárult az elavult gazdasági szerkezet fennmaradásához és a környezetszennyezés súlyosbodásához.
Az állami költségvetés bevételeit azonban valahonnan elő kellett teremteni, az államadósságot is finanszírozni kellett valamiből. Növelték hát a lakosság közvetlen terheit. Emelkedett például a személyi jövedelemadó, nem is kis mértékben. Míg 1988-ban a nettó fizetések átlagosan még 77%-át tették ki a bruttó fizetésnek, 1995-ben csupán 66%-át. 1988 és 1994 között a nemzetgazdaság teljesítménye 15%-kal, a lakosság reáljövedelme 4%-kal csökkent, azonban a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevétel 36%-kal nőtt! Még súlyosabb a helyzet, ha az egy főre jutó személyi jövedelemadót tekintjük, ugyanis az említett időszakban a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. Így az egy aktív keresőre jutó szja az említett időszak alatt reálértéken 78%-kal emelkedett. A növekedés feltehetően még ennél is sokkal nagyobb mértékben sújtotta a bérből és fizetésből élőket, hiszen ők nem tudták jövedelmüket elbújtatni az adóhivatal elől. (Mindennek a fényében demagógnak tűnik a kormánynak az a hivatkozása, hogy az elmúlt években a nemzeti jövedelemhez viszonyítva nőtt az oktatásra fordított költségvetési hozzájárulás. Tudvalevő ugyanis, hogy az oktatási intézmények költségeinek több mint 80%-át a bérköltségek teszik ki.)
Tehát az egymást váltó kormányok és pénzügyminisztereik elhibázott adó- és árpolitikája nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban 1989 és 1994 között másfél millió, majd 1995-ben újabb 130 ezer munkahely szűnt meg, s eközben az összeomlás szélére jutott a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy és a tudományos kutatás. A kormány pénzügyi politikája Magyarország egyetlen előnyét, a jó színvonalú élőmunkát lehetetleníti el.
A kormány nemrég vitára bocsátott modernizációs programja szerint a legfontosabb alapelv, hogy a gazdasági fejlődés döntő tényezője az emberi munkaerő minősége, nem pedig a terület, az energia vagy a fizikai tőke. A modernizációs programban azt is kifejti, hogy az ipar fejlődése csak olyan termelésnél lehetséges, ahol a képzett magyar munkaerő aránya magas, ugyanakkor visszaszorul a fajlagosan nagy anyag- és energiaigényű termékek előállítása. Vajon mikor kezdenek majd tükröződni ezek az alapelvek a kormány gazdaságpolitikájában, az élőmunka terheinek csökkentésében?

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.