Így összegezte egy lengyel szakértő a hulladékégetésről kialakult véleményét. És itt elsősorban a kommunális hulladék égetéséről van szó. Egyre több érv van amellett, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által is felismert hulladékkatasztrófa megoldása teljesen más irányban keresendő. A több magyar környezetvédő szervezet által létrehozott Hulladék Munkaszövetség, a HuMuSz nem győzi elégszer elmondani: csak hatékony MEGELőZÉS lehet a megfelelő eszköz a katasztrófa mérséklésére.

Fogynak a földi erőforrások. Egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak, hogy pazaroljuk a még hozzáférhető természeti örökséget. Csak épeszű takarékosság és fogyasztáscsökkentés jöhet szóba ezután! Márpedig a hulladékégetés inkább fogyasztásra ösztönöz. Láthatatlan füstté (és jól palástolható salakká) varázsolja a ronda szeméthegyeket, a tisztaság látszatát keltve ezzel.

A hulladékégetők veszélyes anyagokat bocsátanak ki. Hiába fejlesztenek ki jobbnál jobb kazánokat, füstgázmosókat és egyéb technológiai csodákat, a veszélyes végtermék megmarad, és valahol, valamilyen formában terhet jelent a környezetre.

A hulladék rengeteg energiát tartalmaz. A szemétégető-pártiak is ezt szajkózzák, de nem nagyon akarják figyelembe venni, hogy a hulladék különböző összetevőit újrahasznosítva sokkal több energiát lehetne kinyerni. Inkább rossz hatásfokkal égetnek, és így az energia elvész, mielőtt átalakulna.

A hulladékégetők nagyon drágák. Hatalmas beruházást igényelnek, nagyságrendekkel nagyobbat, mint egy szelektív hulladékgyűjtési/újrafeldolgozási rendszer, szemléletformálással és tömegtájékoztatással együtt. Valahogy mégis könnyebb ilyen óriási pénzt "kilobbizni" a politikusoktól...

Lelkesen pislogunk Nyugat felé, szédülten másoljuk fogyasztói szokásaikat. Mégsem vesszük észre azt, hogy ott már látják az eddigi felelőtlen hulladékgazdálkodás tarthatatlanságát. Svédországban 1985-ben kétéves moratóriumot hirdettek az égetők létesítése ellen, a flamand vidékeken hasonló döntés született, számos tiltás lépett életbe a tengerentúlon is.

1991-ben Ontario állam környezetvédelmi minisztere e szavakkal tiltotta meg a kommunális hulladék égetését: "Ontario népének megoldásokra van szüksége, nem illúziókra. A hulladékégetés nem felel meg a megelőzés, újrafelhasználás és újrahasznosítás elveinek, mert a kevert hulladék tartósan nagy mennyiségét kívánja meg. Tüneti kezelés csupán, mely nem ás le a probléma gyökeréig — addig, hogy kevesebb szemetet kell termelnünk. A hulladékégetés környezetvédelmi bűvészmutatvány, mely csak illúzióját nyújtja annak, hogy a szemetet eltüntettük, holott valójában különféle és gyakran még veszélyesebb formákban jelenik meg újra."

1. A hulladékégetés folyamán új vegyületek sora keletkezik — és eddig csak néhányukat azonosították. Köztük a legveszélyesebb méregként számontartottak a dioxinok és furánok.

2. A szilárd hulladék gázneművé ég s így terül szét tonnaszám a környező területen. A talaj és a víz elszennyezésével a tápláléklánc végén lévő ember az, akiben leginkább feldúsulnak a károsító anyagok.

3. Hulladékégetésnél levegőnk a káros gázok hígítószeréül szolgál.

4. Az embernek átlag naponta átlagosan 20 ezer liter levegőre van szüksége. Csakhogy ez a levegő — "hála" a közlekedés, az ipar és a fűtés okozta légszennyezésnek — már ma is túlterhelt a károsító anyagokkal. Tiszta levegőre van szükségünk, ezért nem tudunk elfogadni semmiféle újabb légszennyezést.

5. A légúti ártalmak, az allergiás megbetegedések, és a szervezet ellenállóképességének csökkenése már ma is jórészt a levegő szennyezettségére vezethető vissza. A tudomány mai állása szerint a hulladékégetés során keletkező anyagok rákkeltő, ill. magzatkárosító hatása nem zárható ki.

6. A hulladékégetéskor keletkező mérgező anyagok évekig szennyezik a környezetet. Olyan mérgeket gyártunk ma, melyek gyermekeinkre holnap is veszélyt jelentenek.

7. A megnövekvő terhelésekkel szemben éppen azok a legvédtelenebbek, akiket fokozottan kellene óvnunk: az idős és beteg emberek, a gyermekek és a terhes nők.

8. A hulladékégetőknek is szükségük van lerakóra. A visszamaradó salakot éppúgy el kell helyezni, mint a füstgáztisztításnál keletkező veszélyes hulladékot.

9. Az üvegházhatás egyik fő okozója az atmoszférában megnövekvő szén-dioxid-tartalom. Egy tonna hulladék elégetéséből kb. 1,2 tonna szén-dioxid keletkezik.

10. A műszaki szabványokat, határértékeket mindig az elérhető műszaki lehetőségekhez igazítják. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok egészségvédelmi szempontból is aggálytalanok lennének.

Amiről beszélnünk kell: a hulladék keletkezésének megelőzése, csökkentése, a különgyűjtés, komposztálás, lerakás. Mi orvosok tisztán látjuk feladatainkat a megelőző egészségvédelemben. Nem szabad, hogy ezektől gazdasági vagy politikai érvek tántorítsanak el minket. Ezért kell elleneznünk a hulladékégetést.

"Orvosok a Hulladékégetők Ellen" Polgári Kezdeményezés

360 orvos közös nyilatkozata (Ludwigsburg, Németország)

Forrás: Kukabúvár, 1996. tavasz