Az import energiaszámla a tavalyi évben 1800 millió dollárt tett ki, és kemény valutában kellett kiegyenlíteni. Ezt az összeget a kormány természetesen behajtotta az energiafogyasztókon, viszont ennek a hatalmas valutamennyiségnek a kitermeléséhez a költségvetésből különböző csatornákon keresztül több tíz milliárd forintnyi exporttámogatást kellett folyósítani, ami az adófizetőket terhelte. 1 PJ 1 importált energiának a költségvetést terhelő külső növekményköltsége 2 kb. 60 millió forint volt.

Az energiafelhasználás következményeként évente többek között 750 ezer tonna kén-dioxid, 180 ezer tonna nitrogén-oxid és 65 millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe. Ez a légszennyezés minden kétséget kizáróan összefüggésbe hozható a lakosság rossz egészségi állapotával. Közegészségügyi szakemberek számításai szerint az 1 PJ energia-felhasználásra eső számszerűsíthető egészségügyi költség 12 millió forint. (A rokkant, rossz egészségű szenvedése és a korai halál nem számszerűsíthető, csak a táppénz, a gyógyszer-felhasználás és a kórházi ápolás költsége.)

Az energiafelhasználás okozta környezetkárosítás is sokba kerül, még ha az összefüggések sokszor nem is nyilvánvalóak. Károsodnak az ökológiai rendszerek, csökken az érintett mezőgazdasági területeken a terméshozam, romlik az épített környezet állaga. Ha itt is csak a jól számszerűsíthető hatásokat vesszük figyelembe, az 1 PJ-ra eső költség legalább 30 millió forintra tehető. Nyugati tanulmányok ennél jóval magasabb értékeket határoznak meg.

Összesítve azt mondhatjuk, hogy az energiafelhasználás és az ebből következő termelés környezeti és egészségügyi költségei PJ-onként legalább 100 millió forintot tesznek ki.

1993 óta működik a Német Szénsegély néven ismert kedvezményes hitelkonstrukció, amely energiatakarékossági beruházásokat támogat. Az eddigi működés tapasztalatai szerint körülbelül 80 millió forint támogatás annyi energiaracionalizálási beruházást tehet lehetővé, amely 1 PJ energia megtakarítását eredményezi. Joggal merül fel a kérdés: vajon miért nem költ az állam 80 milliót 1 PJ megtakarításra, amikor ez jóval több mint 100 millió forintnyi költség elkerülését jelentheti. Az energiahatékonyság közvetlen gazdasági hasznain túl további kedvező hatásokkal számolhatunk, úgymint az importfüggőség csökkenése, vagy a magyar gazdaság versenyképességének javítása.

Egy holland szakértők által közzétett tanulmány szerint érthetetlen, hogy a magyarok miért olyan "nyugodtak" az energiával kapcsolatban. A magyar gazdaság 3—4-szer annyi energiát használ fel egységnyi termék előállításához, mint a fejlett ipari országok. Az energiaimportban bekövetkező zavar hetek alatt térdre kényszeríthetné az ország gazdaságát. Félő, hogy sem a privatizáció során megváltozott tulajdonosi szerkezetű energiaipar, sem a jelenlegi szabályozási környezet nem az energiahatékonyságra ösztönzi majd a hazai ipart.

A tanulmány szerzői hasonló felmérést végeztek a legtöbb volt szocialista országban, és azt találták, hogy még ezekkel összehasonlítva is Magyarország jóval kisebb figyelmet fordít az energiahatékonyságra. Magyarország és Albánia az egyedüli országok a térségben, ahol nincs az energiahatékonyságot központilag koordináló kormányszerv. Magyar-országon az országgyűlés és a kormány hoz ugyan határozatokat az energiahatékonyság támogatására, de ezek nem valósulnak meg, mivel a szükséges pénzt nem biztosítják hozzá. 1993 óta várat magára egy energiatakarékossági alap felállítása. Míg erre a célra nem jut néhány milliárd forint, gond nélkül folyik a több száz milliárdos import.

Az energiatakarékossági beruházások elmaradása azt eredményezi, hogy Magyarország lemaradása a fejlett ipari és a volt szocialista országokhoz képest is fokozódik. Sajnos a lakosság sem lát mást, mint emelkedő energiaárakat, és joggal ideges. Nem kap segítséget ahhoz, hogy maga is tegyen valamit, ésszerűsítse saját energia-felhasználását. Végül a holland szakértők úgy vélik, hogy az energiahatékonyság ügyének rendbetétele nélkül a súlyosan importfüggő Magyarország csak igen hátrányos feltételekkel csatlakozhat az Európai Unióhoz. A magyar gazdaságot modernizálni kell, és ez csak energiatudatos stratégiával lehet sikeres. Indokolt az "ELÉG" Energiahatékonysági Programban résztvevő civil szervezetek és minden egy hétnél távolabbra tekintő magyar állampolgár aggodalma.

Lontay Zoltán