A fertőző betegségek, mint például a malária elterjedése az éghajlatváltozás egyik legbiztosabban jósolt következménye. "A paraziták és más kórokozók valószínűleg jól járnak a felmelegedéssel" — állapítja meg Andrew Dobson a Princeton Egyetemről és Robin Carper a Johns Hopkins Egyetemről.

A jelenleg világszerte előbukkanó betegségek közül jó néhány részben a helyi éghajlatváltozáshoz köthető. A tavalyi év perzselő nyári hőmérsékletei Indiában nemcsak a hőguta okozta halálesetek számában jelentettek rekordot, hanem a velejáró erős monszunok jó táptalajul szolgáltak a tüdőgyulladásos pestisnek, a dengue-láznak és a maláriának, amelyek 4000 indiai halálát okozták.

A szúnyogok, amelyek a sárga- és a dengue-lázt terjesztik, korábban a hőmérséklet miatt kizárólag az 1000 méternél alacsonyabb területeken fordultak elő, most azonban Indiában és Kolumbiában 2200 méteres magasságban is megjelentek. Ruandában az 1961 és 1991 között végbement jelentős hőmérséklet-emelkedés és a rekord nagyságú esőzések egybeesnek a malária nagyobb gyakoriságával és földrajzi elterjedésével. Északnyugat-Pakisztánban a térség 0,5 o C-os hőmérséklet-emelkedése hozzájárult a malária terjedéséhez. Az új megbetegedések száma az 1980-as néhány százról 1990-ben 25 000-re nőtt.

Azonban nemcsak a fejlődő világ fog a betegségek világméretű terjedésétől szenvedni. Bár a közegészségügyi intézkedések enyhíteni tudják majd a fejlett világot érő hatásokat, az IPCC vezető szerzője, Dr. Anthony McMichael arra figyelmeztet, hogy "ha a közegészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás tovább növekszik, egy bizonyos idő után már képtelenség lesz tartani a vonalainkat."

Philippe Martin és Myrain Lefebure az olaszországi Távérzékelési Alkalmazások Intézetéből arra a következtetésre jutottak, hogy a milliók éghajlatváltozás által okozott elvándorlása "valószínűleg megrendíti, illetve kikerüli a meglévő közegészségügyi rendszereket." Ez elő fogja segíteni a malária és más fertőző betegségek terjedését a fejlett világon belül, és egyúttal további nagy nyomást gyakorol a befogadó országok infrastruktúrájára, vízbázisaira és élelmiszertartalékaira.

Erwin Jackson,

(Eco)