Ugyanakkor több mint hárommillió kerékpár van Magyar-országon, amelyeket csak ritkán használnak, mert túl veszélyesnek tartják. A "nem minőségi" turizmus tipikus jelképe lett a bakancs, és egyre inkább a kerékpár. Bár a turizmus szakértői erre kevés figyelmet fordítanak rá, ezek az "embertartozékok" divatból és — ne tagadjuk — szociális okokból is egyre népszerűbbek és használatosabbak.

Nagyon sok szebbnél szebb tája van az országnak, amelyet igazán csak kerékpárral érdemes bebarangolni. Legnagyobb tavainkat, a Balatont, a Velencei- tavat vagy a Tisza-tavat naponta ezrével keresik fel kerékpárral magyarok és külföldiek, kihasználva a MÁV által nyújtott, praktikus és európai viszonylatban is kedvező árú szállítási lehetőséget.

Az alábbiakban azoknak adunk útvonaltippet, akik két-három napos, Balaton körüli kerékpártúrára vállalkoznak.

Kedves gyerekkori emlékeim közé tartoznak azok a 70-es évekbeli nyarak, amelyeket Balaton-parti vállalati üdülőkben töltöttem, és mindig akadt egy-egy kölcsönkerékpár, amivel rövid idő alatt fel lehetett fedezni a környező világot, be tudtuk járni a Balaton akkor még természetes állapotban lévő partját.

Mára már igencsak beépült a Balaton-part, de még mindig akad bőven látnivaló. Kerékpárutak is épültek, és ahol nincs, ott is sok helyen található kis forgalmú mellékutca. Kevés helytől eltekintve biztonságban körbekarikázható a magyar tenger. Ezt az útvonalat ismertetjük részletesebben.

Akik a déli oldalon kezdenék a körtúrát, azok legkönnyebben Balatonvilágosnál hajthatnak rá a part menti útra. Itt érdemes leszállni a vonatról is, ha azon szállítottuk idáig a bringát.

(Balatonvilágos és Akarattya között csodálatos panorámát nyújtó magas parti szakasz található. Ez is megközelíthető kerékpárral, de kicsit bonyolult: ki kell kerülni a Klub-Aliga parti területét, mert ez közönséges turisták számára megfizethetetlen, majd a 70-es út érintésével, az aligai vasútállomásnál kell balra, a part felé kanyarodni, Balatonakarattya felé.)

Balatonvilágos és Siófok között végig a vasúti töltés tövében vezető úton haladhatunk. Aztán a Sió-csatornán áthaladva a Damjanich utca-Mikszáth utca-Klára utca-Rózsa utca-Dessewffy utca nyomvonalon érintjük Balatonszéplakot, és ezen az úton eljuthatunk Zamárdiig. Itt a vasútállomástól a partig, majd a part mentén vezető úton biztonsággal haladhatunk. Az út végén ki kell mennünk a forgalmas főút mellé (van járda, de elég keskeny). Nagyon kell vigyázni a szántódi révhez vezető út torkolatánál. Ha tovább haladunk Földvár felé, kényszerűségből ajánljuk az országút (Móricz Zs. út) melletti kis forgalmú járdát. Balatonföldvár (sokak szerint az ország legvirágosabb városa) parti útja a Rákóczi F. út, Balatonszárszóé pedig a Jókai utca és a Berzsenyi utca.

Innen a 70-es út mentén, majd a part közelében kerékpárút vezet tovább — kisebb megszakításokkal — Balatonlellén és Balatonbogláron át egészen Fonyód hajókikötőjéig. Ott keresztezni kell a vasutat, ha tovább akarunk haladni.

A fonyódi hegy mellett sajnos még nem épült ki a parti út, ezért Alsó-Bélatelepig (kb. 2 km) a nagyon forgalmas (7 sz.) főút menti járdán a legbiztonságosabb a kerékpározás, bár ennek burkolata nem éppen zökkenőmentes.

Alsó-Bélateleptől Balatonfenyvesen át újra a vasút és a Balaton partja közötti úton haladhatunk Balatonmáriafürdőig.

Innen kezdve (Balatonberény, Fenékpuszta és a Kis-Balaton érintése után) Keszthelyig viszont nincs más választása a bringásnak, mint az országút.

Keszthelyen a part közelében haladva rátalálunk a Balatongyörökig vezető kerékpárútra. Közben érintjük Gyenesdiást és Vonyarcvashegyet. Györöktől kénytelenek vagyunk újra a főúton (71 sz.) biciklizni. A szigligeti bazaltkúpot a part mentén is elkerülhetjük, ez a hosszabb, de szebb és kevésbé forgalmas útvonal. A badacsonyi borospincékhez legközelebb úgy haladhatunk el, hogy felkaptatunk a parti főúttal párhuzamos pincesori aszfaltútra, amelyről csodálatos a panoráma.

Ábrahámhegy, Révfülöp, Balatonakali, Örvényes a következő nagyobb üdülőhelyek, de jobb híján itt is csak a 71-es úton lehet tekerni. Viszont nem hagyhatjuk említés nélkül a Balatonfelvidék legszebb részét, a Káli-medencét, amelyet innen a legkönnyebb elérni.

A Balatongyörök és Tihany közötti több mint 70 km-es szakaszon tehát hiányzik a biztonságot adó forgalomtechnikai kiépítés. Még az is biztonságosabb helyzetet teremtene, ha az 1-1,5 m széles útpadka burkolatot kapna, mert az itt biciklizőket legalább az elsodrás nem veszélyeztetné, az autósoknak pedig nem kéne előzgetni a bringásokat!

A Tihanyi Tájvédelmi Körzetet mégis feltétlenül meg kell látogatni egy ilyen túra során. Megéri felkapaszkodni a Belső-tóig. A félsziget nyakától, végig a Füredi-öböl mentén kerékpárút használható, ami sajnos nem vezet át Balaton-füreden. Azt ajánljuk a bicikliseknek, hogy maradjanak a part mentén, és csak az arácsi útelágazásnál hajtsanak rá újból a főútra. Ezután mintegy 10 km-t kell tekerni az autók között (Csopakon és Alsóörsön át), amíg elérjük Káptalan-fürednél kezdődő kerékpárutat. Innen már végig biztonságban haladhatunk, Balatonalmádin és Balatonfüzfőn át egészen Balatonkeneséig.

A kissé szakadozott Balaton körüli hálózat a balatonakarattyai (balatonfő-kajári) vasútállomás közelében ér véget.

A Balaton körüli bringás tekergés akkor fog még több gyereknek, családnak örömöt okozni, ha kiépülnek a biztonságos kerékpárutak. De már most lehetne tenni az ügy érdekében, ha mással nem, tájékoztató táblák kihelyezésével. Sokat nyerhetnek ezzel az önkormányzatok is, hiszen így megnyújtható a turistaszezon. Gondoljunk arra, hogy iskolai időszakban is, amikor még kevesebb a gépkocsi a parti utakon, csoportos diáktúrák szervezhetők a Balaton körül.

Azzal, hogy terveket készíttetett a tó körüli hálózat gyorsított ütemű kiépítésére, a közlekedési tárca segíteni akar az érintett önkormányzatoknak. A KEROSZ további 150 ezer forintos felajánlást tett, amellyel a kerékpáros tájékoztató táblarendszernek az önkormányzatok részéről felmerült költségeihez szeretne hozzájárulni.

(KEROSZ)