Nyár derekán kevesebb energiát használunk fel, nem kell annyit fűteni, a hosszabb nappali világosság pedig jelentős árammegtakarítást jelent. (Ez persze "ellensúlyozható" a manapság egyre divatosabbá váló klímaberendezésekkel, melyek pazarló voltáról és rossz hatékonyságáról csakúgy, mint a rendszertelenül cserélt szűrőbetétek egészségre ártalmasságáról, nem szeretnék itt részletesebben szólni. Mindenesetre nyári napokon a kinti akár 35-40 fokkal szemben fenntartott 20 fok minden alkalommal megterhelést jelent a szervezetre, a helyiségbe való ki- vagy belépéskor. Korunk egyik népbetegségévé kezd válni a klimatizált munkahelyeken dolgozók állandó megfázása.)

Ilyenkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni a számláról. Hányan gondoltuk már végig, mi mit is jelent, mi mennyi, esetleg hol lehetne kevesebb?

Íme egy példa: egy évszakon belül a hőmérséklet erősen változik, az átlag alig, vagy legalábbis számolható módon. Ha elővesszük a tavalyi, tavalyelőtti vagy még régebbi számláinkat, és a hasonló hónapokat összehasonlítjuk, észrevehető, hogyan változott háztartásunk energiafogyasztása. Kevesebb lett? Több? Vajon miért? Romlanak a szigetelések? Öregszik a hűtő tömítése? Vagy a csap tömítése hézagos? Több víz csöpög el az öregedő WC-tartályból? Az ok rengetegféle lehet, nem is biztos, hogy egyértelműen kideríthető, vagy hogy csak egyetlen oka van.

De a számlánk (és persze nem a számla fizetett végösszege, arról mások is tehetnek) mutatta fogyasztott energia (m3, kWh) növekedése jelezheti azonos életkörülmények között a fenti — elkerülhetetlen — anyagi fáradás, öregedés valamelyikét, vagy akár csak figyelmünk lankadását. Hogyan szellőztetünk: röviden, de alaposan; vagy csak résre nyitjuk az ablakot, mondván, így nem lesz olyan hideg. Így viszont a falak és bútorok egyaránt lehűlnek, ellenben az alapos szellőztetés csak a levegőt cseréli ki, nem kell a falak, bútorok, berendezési tárgyak lecsökkent hőmérsékletét újra megnövelni.

Ámde ezek a tél gondjai, vághatja közbe valaki, most itt a nyár, meleg van, tárva-nyitva minden. Háztartásunkban mégis energiát használunk, és ahol energiafelhasználás van, ott a hatékonyság szó azonnal teret kap, vagy kellene hogy kapjon. Nem a takarékosság. Vagy legalábbis nem feltétlenül. A két szó jelentése ugyanis élesen eltér egymásétól.

Takarékoskodni annyit jelent, alacsonyabb szinten kielégíteni az igényeket, az igények visszaszorítását feltételezi. Ez is fontos, csak ezt nehezebb a fejünkbe venni, ill. verni. Mindannyian ragaszkodunk a már elért, viszonylagos kényelmet nyújtó létszintünkhöz, azt nehezen adjuk fel, és nem is mindig kell. Ebbe nem kívánok részletesebben belemenni, ez akár egy másik cikk tárgya lehetne. A kívánt szintet azonban sokszor kevesebből, okosabb felhasználással is el lehet érni, és ezzel nemcsak pénztárcánkat, de energiakészleteinket, és némiképpen jövőnket is könnyebbé tehetjük.

Mire figyeljünk, figyelhetünk oda ilyenkor nyáron? Főzni ilyenkor is kell, sőt befőzni is. Mindezt fedő nélkül tenni az energia 3/4-ének a szabadba eregetésével jár, ráadásul ha a legmelegebb délutáni órákban tesszük, akkor a főzés melege akár elviselhetetlenné is teheti az amúgy sem kellemes forróságot. Nyáron is érvényes, hogy a felforrt ételt elég kis lángon tovább melegíteni, ugyanolyan gyorsan készül el töredék energiával. Ha sütünk, a sütő maradék hőjét pl. gyümölcsök aszalására használhatjuk.

Hatalmas energiafaló lehet nagy melegben a hűtőszekrény. Az állandó nyitás-csukástól a hűtőbe kerülő kinti levegőből kicsapódó pára vastag jégpáncéllal veszi körbe a hűtőfelületet, rontva a gép hatásfokát, fölösleges energiatöbbletet felhasználva, és ezzel legalább ilyen fölösleges pénzkiadást okozva. Meleg étel berakása, ill. a mélyhűtött étel azonnali kivétele is energiapocsékolás. Előbbi esetben érdemes legalább szobamelegre hagyni lehűlni; utóbbi esetben, ha tehetjük, a mélyhűtött élelmiszert tegyük a hűtőbe kiengedni, a megtakarított energia kíméli a pénztárcánkat.

Ha nyáron villanyt kapcsolunk, az általában valamilyen munkafolyamathoz kell, az általános világításra kevesebb szükség van. Ezt érdemesebb helyi világítással megoldani, a kisebb, irányított fényforrás kevesebb energiával jobb megvilágítást tesz lehetővé.

Mosásnál érdemes kihasználni a korszerű mosóporok adta lehetőséget, és alacsony hőfokon mosni a ruhát. Sok mosópor már 40 fokon jól tisztít. Ha pedig gondosan teregetünk, akkor a vasalás fárasztó és kellemetlen munkájából takaríthatunk meg, ami nyáron a meleg miatt különösen fárasztó.

A felsorolt ötletek egyszerűek, nem kívánnak ráfordítást, csak figyelmet. Az pedig még ingyen van. Ha van. Hát legyen!

Lugosi Krisztián