|
Ökölcsapás a jogállam arcába
Ügyeljünk az új alkotmánytervezetre!
Szinte a véletlenen múlott, hogy a környezet védelmének ügye nem szenvedett újabb hatalmas vereséget. Jórészt más okokból elutasították az új alkotmánytervezet. Alig volt visszhangja ellenben azoknak a figyelmeztetéseknek, amelyek rámutattak a készülő tervezet súlyos hiányosságára. Emlékeztetőül idézünk Kiszely Károly cikkéből:
Az új alkotmánytervezet a szilárd jogállamról beszél. Ezzel szemben a környezetvédelem (és természetvédelem) vonatkozásában a jogállamiság meglévő alapjait számolja föl. Hogyan?
A régi, még érvényben lévő alkotmány alapjogként ismeri el az ép környezethez való jogot, melyet nemcsak hogy alig-alig korlátozhat az állam, hanem ezen túl kimondja, hogy a természetet a jövő nemzedékek érdekében szigorúan védeni kell. (Lásd az Alkotmánybíróság 1994. május 17-én kelt 381/E/1993/8. sz. határozatát.)
Eme valóban jogállami védelmi szint alapján született meg a fönti alkotmányjogi határozat, mely történelmi, nemzetközi precedens, gyökeres, világos, forradalmi hangú szókimondásával, a kérdés kristálytiszta "helyretételével".
Az új alkotmányból a fönti példaértékű elismerés alól akarják kihúzni a talajt: az ép környezethez való jog "emberi jog ugyan", ám csupán másodosztályú: az állam csak "teherbírása arányában" lesz köteles (most már elvileg is!) védeni a természetet, illetve az emberi létfeltételeket. Azaz: sohanapján (hiszen a gazdag országok is állandóan pénzhiányra hivatkoznak).
Az ürügy: a mi jogállamibb mai alkotmányunkkal szemben sok nemzetközi okmány csupán mellékjogként említi ezt a jogot. Tehát ebben is: irány "Európa", még ha valamiben becsületesebbek, okosabbak, "jogállamibbak" voltunk is.
A magyar alkotmánybíróság fent említett határozata, mely a "régi" alkotmány talaján áll, legyen most a bibliánk. Döbbenetes olvasmány és döbbenetes az ostobaság, léhaság, gonoszság, mely e jogi remekmű tartalmi megsemmisítésére tör.
A jövő nemzedékeket oly módon teszi jogfosztottá az új alkotmány, ahogy a régi Dél-Afrika a fekete bőrűeket vagy a volt Szovjetunió a másként gondolkodókat.
Kiszely Károly
(GAIA 295. sz.)
Bevallom, én is csak véletlenül figyeltem fel a problémára egy értékrendvitával kapcsolatban. Az volt a kérdés, hogy a környezet védelme (komplex módon, tág értelemben) jogi kérdés-e, azaz hogy mindenki számára kötelező prioritás-e a gyermekek érdekeinek pártolása a várostervezésben, vagy az, hogy mennyire veszem figyelembe az idősek, betegek, a még meg sem születettek igényeit, elfogadom-e a szennyező, illetve haszonélvező fizessen elvet stb. Vagy mindez értékrend kérdése, azaz ki-ki maga dönthet róla. A megkérdezett jogász (és sok más szakma képviselője szerint is) mindez politikai kérdés. Ha ez igaz, akkor baj van, mert a nagyobb pártok a választási időszak kivételével nemigen foglalkoznak a környezetvédelemmel. Ha viszont lelkiismereti kérdés csupán, akkor jaj nekünk, a környezet iránt érzékenyeknek.
Időközben megtudtuk, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (amely egyharmad részben társadalmi szervezetek képviselőiből áll) létrehozott egy albizottságot abból a célból, hogy környezet- és természetvédelmi szempontból vizsgálja meg az új alkotmánytervezetet. Az albizottság legközelebb augusztus 30-án ülésezik. Szeretnénk ezentúl folyamatosan beszámolni a fejleményekről.
Addig azonban nekünk is tennünk kell valamit. Mindenki ötletességére, lehetőségeire számítva el kell érnünk, hogy bekerüljön az alkotmányba az állam és polgárainak feltétlen és kollektív felelőssége a környezettel szemben.
Beliczay Erzsébet, Kiszely Károly
|