kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Szegedi dilemmák

Szeged mai képe az 1879-es árvíz után alakult ki, amely a várost szinte teljesen elpusztította. Az újjáépítés előtt áttervezték az utcahálózatot, így egy viszonylag szabályos körutas-sugárutas rendszer jött létre. A szűkebben vett belváros a Tisza Lajos körúton, a kiskörúton belül található. Itt vannak mindazok a nevezetességek, melyek az embernek Szeged kapcsán eszébe jutnak: a dóm, az egyetem központi épülete, a városháza stb. Sajnos a múlt század városépítészei a belváros felé szűkülő utcakeresztmetszeteket terveztek, így manapság az igencsak zsúfolt, főleg a rengeteg parkoló autó miatt. Az egész belváros korlátozott várakozási övezet, előreváltott jeggyel lehet parkolni. Sajnos a belső területet nagy átmenő forgalom is terheli, mivel a város két hídja közül az egyik, a kétsávos Belvárosi híd a forgalmat egyenesen ide vezeti. Nagy gond az is, hogy a hídon át jön létre a legrövidebb összeköttetés az 5-ös és 43-as főutak között, amit sokan ki is használnak.

A hídtól balra leérkező forgalom a városképi jelentőségű Victor Hugo utcán, majd a belváros talán legszebb terén, a Klauzál téren halad át, néhány méterre a híres Virág Cukrászda hatalmas teraszától. A híd felé haladó forgalom a Dóm téren át a város legöregebb házai előtt megy el (Oskola u.), egy negyven cm-es sávval elválasztva a város legforgalmasabb kerékpárútjától. A jobbra kanyarodókkal sem kedvezőbb a helyzet, ők a híres Széchenyi téren pöfögnek keresztül, a monumentális színház épületétől csak pár méterre, amelynek így semmi előtere nincs. Egyenesen, a Kárász utca sétáló útvonalát keresztezve, csak a tömegközlekedés haladhat.
Ez a múlt évi állapot. Azóta a helyzet változott, a régi hidat felújítás miatt lezárták, a munkák őszre fejeződnek be. A közgyűlés döntése értelmében az átadás után a hídról egyenesen és jobbra lehet majd lehajtani, ez azt jelenti, hogy naponta több ezer jármű fogja a sétálóutcát keresztezni, és a Széchenyi téren áthajtani.
A megoldás csak ideiglenes, ugyanis egy bizottság a belváros közlekedésének végleges rendezésén dolgozik. Ebben a Közúti Igazgatóság, a MÁV, a Tisza Volán, a város és a Közlekedéstudományi Egyesület szakemberei dolgoznak. Utóbbi egyesület a város lakóinak véleményére is kíváncsi, így forgalmas helyeken (pl. postán) szavazóládákat helyeztek el, ahol mindenki voksolhat a felkínált 4 alternatíva közül a neki legjobban tetszőre.
Ezek pedig:
1.Visszaáll a felújítás előtti rend, ahogy fent leírtam.
2.A Belvárosi hidat napközben csak a tömegközlekedés, a kerékpárosok és a gyalogosok használhatnák; mai állapot, zsúfoltság marad, átmenő forgalom csökken.
3.A Belvárosi hídról a járművek csak egy utcába hajthatnak le, azon keresztül egy sugárút felé a lehető legrövidebb idő alatt el kell hogy hagyják a belvárost. Itt a,b,c,d,e alpontok vannak, attól függően, hogy melyik útvonalról van szó.
4.Végül a Szeged részére készült környezetbarát közlekedésfejlesztési terv által is javasolt megoldás, a belváros és a híd teljes lezárása.
Bár utóbbi változat tűnik legjobbnak, ez feltételezi a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés fejlesztését, és parkolási gondokat okoz a belváros peremén. A tömegközlekedést a város fokozatosan visszafejleszti, ugyanis a támogatását nem tudja az infláció mértékével azonosan emelni, a kerékpárút-hálózat meglehetősen fejletlen. Szegeden az átlagosnál több autó van, nehéz lesz a lakosság nagy részét átnevelni arra, hogy a tömegközlekedést használják, ha a belvárosba igyekeznek. Itt találhatók olyan intézmények, melyek különböző okokból és időben, de vonzzák a forgalmat: bíróság, szállodák, bankok, biztosítók székházai, irodaházak, könyvtár, egyetemi épületek, klinikák, a városháza, művelődési házak, mozik, színházak, a főposta, a legnagyobb templom, a legtöbb idegenforgalmi látványosság. És mindezek mellett sok-sok üzlet, áruház, étterem, cukrászda, büfé stb., amelyek tulajdonosai mind attól tartanak, hogy forgalmuk visszaesik majd, főleg, hogy a város határában, az 5-ös út mentén hatalmas és állandóan akciókkal csalogató óriási bevásárlóközpontok épültek — óriási parkolóval (ezek megközelítései tömegközlekedéssel nehézkes, de kerékpárút vezet hozzájuk). A belvárosi üzlettulajdonosok már egyszer jelentős nyomást gyakoroltak a városatyákra, amikor elérték a parkolási rendszer és a díjak enyhítését.
A másik oldalon ott áll a nyugodt, tiszta belváros képe, az így nyert idegenforgalmi vonzerő, a csend, a jó levegő. Ennek is akad jó néhány pártfogója a városatyák és a lakosok között, és a város rendezési tervei is ezt támasztják alá.

Viszont van itt egy másik probléma is. Etikus-e a belvárost a terheléstől mentesíteni, a többletforgalmat a másik hídra terelni? Hiszen az ottani lakosok sem alsóbbrendűek a belvárosinál. Jelenleg a Nagykörút és a Felsővárosi híd viseli az óriási tranzitforgalmat. Vajon mit szólnak azok, akiknek ablaka 10 méterre van a híd feljárójától?
Most, hogy a Belvárosi híd le van zárva, nem növekedett a tömegközlekedés forgalma. Az autósok inkább kilométereket kerülnek. Ha a helyzetet állandósítanák, nem jelentene ez összességében több környezeti terhelést a városnak, csak más területeken? Lehet, hogy a belváros lezárásával Újszegedtől legmesszebbre kerülő Alsóváros felé biztosítani kellene az autóknak a rövidebb utat? Ezek azok a kérdések, amelyek miatt joggal kételkedünk a teljes tiltás hasznában.
Talán megoldást jelent, ha biztosítják a Belvárosi hídról a balra kanyarodás lehetőségét, méghozzá úgy, hogy a forgalom két iránya más-más utcán menjen, ezzel a szennyezés is megoszlik, így elviselhetőbb lesz (lásd a mellékelt térképet). Ez talán elfogadható kompromisszum lenne mindkét fél számára.
Úgy érzem, elég kimerítő részletességű és pártatlan értékelést adtam. Nagyon fontos döntés előtt áll Szeged. Most esély van rá, hogy ha nem is az egész belváros, de sok utca felszabaduljon, díszburkolatot kapjon, s ezentúl már csak a belvárosi lakosok autóit kelljen elviselnie. Reméljük, ez hamarosan megvalósul.
Molnár Balázs
A szerk. megjegyzése: Jelenleg már több olyan számítógépes modellezési rendszer áll rendelkezésre, amelyek viszonylag pontosan előre tudják becsülni a forgalom és a környezeti állapot várható alakulását az egyes változatok megvalósulása esetén. Mindenképp javasoljuk ezek igénybevételét a végleges döntés meghozatala előtt.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.