Az utóbbi időben kialakult szakmai viták egyik témaköre az, hogy a növekvő energiaszükséglet kielégítése a közeli, illetve a távoli jövőben milyen bázisra épülve történjen. Érdekes, hogy a lehetséges alternatívák között — mint kiegészítő energiaforrás — sem a mezőgazdaság területén hasznosítható biogáz, sem a szélenergia még megemlítésre sem kerül. A szélenergia pedig olyan természeti kincs, mely ellentétben a fosszilis energiahordozókkal, teljes mértékben kielégít minden környezetvédelmi követelményt.

A szél erejének kihasználása az ősidőkre nyúlik vissza. Évezredekkel ezelőtt a Nílus folyón már bárkák vitorláit dagasztotta a szél. Az egyiptomiak szélkerék segítségével gabonát őröltek, vizet emeltek.

A technika történetének lexikonában az ősszélmalmok között említik a Krisztus születése előtt 640-ből származó perzsa malmot.

Majdnem minden tengerparti nép vitorlásokat épített, felhasználta a szél energiáját csónakjai, hajói hajtására.

Európában jóval később, 1050 táján — a keresztes háborúk idején — jelent meg a szélmalom. Angliában és Franciaországban a XII. században, Itáliában, Hollandiában a XIII-XIV. században, és Európában általában a XV. században terjedt el a szélmalommal való gabonaőrlés. Hollandiában a XV. század közepétől kezdve évszázadokon át szélenergiával szivattyúzták a vizet.

Az 1700-as évek közepén Európában a gabonaőrlésen és a vízszivattyúzáson túlmenően ipari célra is (fafűrészelés, papírgyártás, növényolaj-sajtolás) felhasználták a szélenergiát.

Száz évvel ezelőtt még Hollandiában és Észak-Németországban mintegy 40 ezer - - összesen több száz MW teljesítményű — szélmalom, illetve energiatermelő egység volt használatban, 50 évvel ezelőtt azonban már csak mutatóban lehetett szélmalmokat találni Európában. Az olcsó fosszilis energiaforrások elterjedése háttérbe szorította a korábbi szélenergiát, és megindult a levegő szennyezése is, a fejlődő ipar mohó energiaszükségletének kielégítése.

A hetvenes években kirobbant olajválság és a környezetszennyezés súlyosbodása megélénkítették azokat a kísérleteket, amelyek a természet adta ősi energiaforrások fokozottabb felhasználását vették célba.

A természeti kincsként rendelkezésre álló és állandóan megújuló energiaforrások (nap, víz, szél) részesedése a világ energiafelhasználásából ma még 10% alatt van (főleg vízerőművek).

Egyes vélemények szerint a megújuló energiaforrások részesedése 2000-re elérheti a 15-20%-ot, 2025-re a 25-40%-ot. Indokolt annak a kérdésnek a felvetése, hogy ezen belül a szélenergia várhatóan milyen hányadot fog képviselni, milyen lehetőségek vannak e területen.

Első kérdésként az vetődik fel, hogy mennyi is a rendelkezésre álló szélenergia?

A szélenergia a napenergiától ered. A nap energiája egyenlőtlenül melegíti fel a légtömegeket, ennek következtében megváltozik az egyes légtömegek nyomása, és ezek kiegyenlítődése folytán légmozgás, szél keletkezik.

A Földet évente 1,5x1018 kWh napenergia éri, és ennek mintegy 2%-a alakul át szélenergiává. Az így keletkező kb. 3x1016 kWh szélenergia mintegy 3%-a hasznosítható optimális esetben, azaz 9x1014 kWh szélenergia áll az emberiség rendelkezésére.

A világ jelenlegi évi villamosenergia- termelése 7x1012 kWh nagyságrendű, tehát csupán a rendelkezésre álló szélenergia optimális kihasználásával mintegy százszorosan lehetne fedezni a világ jelenlegi villamosenergia-szükségletét!

Az USA-ban végzett számítások szerint, ha az erősen széljárta tengerpartokon telepítenének szélgenerátorokat (kb. 365 ezer nagy teljesítményű szélgenerátorra lenne szükség), ez is fedezné az évi villamosenergia-szükségletüket.

Hazánkban az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) 11 mérőhely 264 havi regisztrátumának 184 ezer szélsebesség-mérési adata alapján állapította meg a szélenergia nagybani hasznosítására alkalmas területeket. Ilyenek a Kis- és a Nagyalföld, továbbá a Dunántúlon Somogy, Zala és Fejér megyék síkságfoltjai. A hegyes-völgyes területeken csak egyes magányos szélerőgépeket lehet felállítani, jól megválasztott helyeken, mert a hegyvidék légtere még néhány száz méter magasságban is erősen örvényes.

Ha csak a Kisalföld (8 ezer km2) és a Nagyalföld (30 ezer km2) legkisebb villamosenergia-termelési kapacitását nézzük 75 méterig, ez összesen 147 600 kWh/év, vagyis mintegy ötszöröse Magyarország szükségletének. Ez azt jelenti, hogy az ország energiaszükségletét alföldjeink területének egyötöd részén, 7600 négyzetkilométeren lehetne kitermelni. Természetesen ekkora területet nemigen lehetne kivonni a mezőgazdasági művelés alól, és a szélerőgépek telepítésének anyagi vonatkozásai is számottevőek, de mindenképpen elgondolkodtató, miért nem hasznosítják jobban a szélenergiát Magyarországon.

Világszerte jelentős anyagi és szellemi ráfordítást igénylő kísérleteket végeznek a szélenergia minél gazdaságosabb alkalmazása érdekében. Különféle modelleket dolgoztak ki, alkalmazkodva a helyi adottságokhoz: a szélerősséghez, az energiaigényhez, az alkalmazás módjához stb. Magyarországon leginkább a német gyártmányú Elektromat szélgenerátor lenne gazdaságos. A lassú járatú szélmotor aerodinamikus szárnyprofilja következtében mind a kis (2 m/sec), mind a nagyobb (12 m/sec) szélsebességek mellett jó hatásfokkal üzemel. Németországban már több száz példányt üzembe helyeztek, és az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek.

Jelenleg Magyarországon a szélenergia az alábbi területeken tekinthető gazdaságosnak:

• a villamosenergia-hálózattól távoli helyeken (hétvégi házak, mezőgazdasági egységek) mechanikus hajtású vízszivattyúk által a víz gravitációs tárolókba emelése;

• a szélgenerátor által termelt "nyers" árammal vízmelegítés; (helyiségek fűtése, meleg vízzel való ellátása)

• a "nyers" áram konvertálása után akkumulátorok töltése és ennek házi elektromos energiaként való felhasználása területén.

Minden bizonnyal a felhasználás növekedni fog más területeken is, amennyiben az energiahordozók által okozott környezeti károsítás tényleges költségeit ráterhelik az azt előidézőkre. Ez azokat a felhasználási területeket is gazdaságossá tenné, amelyek jelenleg a szélenergia időszakos jellege miatt szükséges energiatárolás miatt még nem versenyképesek.

Éltető Zoltán