A rendszerváltozás óta különösen elhanyagolt a budapesti Városliget, és ha nem figyelünk kellőképpen, nemcsak mi, hanem az utánunk következő nemzedékek is kárát látják. Íme néhány a sok elszomorító dolog közül, amit a ligetben tapasztalhatunk:

benzinkút üzemel az Ajtósi Dürer sor és az Olof Palme sétány kereszteződésénél,

rengeteg fát kellett kivágni idén is a pusztulás miatt, s bár ahol tudtak, ültettek helyettük facsemetéket a Főkert dolgozói, de évről évre egyre több facsonkot látni.

A súlyos mértékű környezetszennyezés megállítása a ligetben egyszerűen megoldható lenne:

1. Érvényt kellene szerezni a KRESZ-tábláknak, amelyek tiltják a gépjárművek behajtását a liget legnagyobb részébe.

2. Radikálisabb megoldás: kitiltani minden gépjárműforgalmat a liget egész területéről, kivéve a tömegközlekedést, a mozgássérülteket szállító járműveket; a szolgáltatójárművek behajtását pedig csak korlátozott időtartamra és helyre engedélyezni.

3. Azonnal megszüntetni az Ajtósi Dürer sor-Olof Palme sétánynál üzemelő benzinkutat.

4. Táblákat elhelyezni, amin jelzik az autósoknak a Dózsa György úton lehetséges parkolást (Ajtósi Dürer sor és Hősök tere között).

5. Megtiltani minden olyan engedély kiadását, amely rongálja a zöldterületeket (pl. vándor vidámparkok, motoros rendezvények, rendőrnap és egyéb olyan rendezvények, amelyek szennyezik a liget levegőjét és zöldjét).

6. Ne legyen még egyszer egész nyáron át száraz a tó, csak azért, mert egy tévés műsor díszletei foglalják el a víz helyét, és a műsorban az egész "díszletből", a Vajdahunyad várából csak annyi látszik, amennyit a mai technikával bármely stúdióban felvett műsor mögé oda lehetett volna felvételről varázsolni.

A fentiekhez szükség lenne egy közreműködő és érdekelt rendőrségre, amíg nem tudatosul minden autósban, hogy az ő érdekében, a város tisztább levegője miatt történne mindez.

A ligetben minden helyszínt meg lehet közelíteni a BKV járataival, földalatti visz a Széchenyi fürdőhöz, az Állatkerthez, a Vidámparkhoz, troli a Műjégpályához, a Közlekedési Múzeumhoz, a Petőfi Csarnokhoz, az Olof Palme sétányon lévő kiállítóteremhez, a földalattival megközelíthető a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Műjégpálya, a Sörsátor, a Globe Színház, a Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági Múzeum. Azt hiszem, ilyen megközelíthetőség nem indokolja a gépjárműforgalom engedélyezését. Minden csak szokás kérdése, és nem kell attól tartani, hogy azért nem fogják felkeresni a ligetben lévő intézményeket az emberek, mert csak tömegközlekedési eszközökkel mehetnek (hiszen egy BKV-jegynél többet költenek a ligetben lévő bármely intézményben!). Ha a főváros vezetősége, környezetvédelmi ügyosztálya és képviselőinek környezetvédelmi bizottsága valóban európai fővároshoz méltó állapotokat szeretne teremteni, akkor ne tétovázzon tovább és ne tehetetlenkedjen, ne nagyszabású terveket csináljon, hanem válassza a legkézenfekvőbb megoldást és cselekedjen!

Ha nem ezt teszi, akkor úgy élünk továbbra is, mint annak idején a kelet-berliniek. (Amikor két Berlin volt, Nyugat-Berlinben szmogriadót rendeltek el, Kelet-Berlinben pedig éltek tovább, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.)

Torzsa Margit

A közös munka reményében üdvözli Önt: