A megvalósítási tanulmánytervekben megvizsgált területek, Csongrád, a Nógrád megyei Szécsény és a Zala megyei Zalalövő körüli kisrégiók kiválasztásában nem csak az játszott szerepet, hogy a Magyarországra jellemző három tájegység kerékpárral történő bejárása, felfedezése milyen fejlesztéseket tesz szükségessé. Ahogy azt Kelemen József, a vizsgálat, és a konferencia kezdeményezője és szervezője kifejtette, az ottani önkormányzatok lehetőségeikhez mérten örömmel támogatnák a fejlesztést területtel, munkával, anyagiakkal. A konferencián jelen lévő mindhárom polgármester — a vendéglátók részéről Molnár József,, ill. Varga Tibor és Kozma János — megerősítette ezt.

Az Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány már évek óta foglalkozik azokkal a tervekkel (és támogatja azokat az erőfeszítéseket), amelyek segítik, hogy az ország kerékpárút-hálózata minél előbb kiépüljön. Az alapítvány forrásait nagyobbrészt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium biztosította, különböző környezetvédelmi célú alapokból.

A három, alaposan kidolgozott tanulmánykötetben, a forgalmi és építészeti vizsgálati részek mellett nagy hangsúllyal szerepel tényanyag, amelynek középpontjában a magyar lakosság — kiemelten a fiatal korosztályok — egészségi állapotának javítása, a betegségek megelőzése, az egészséges és kulturált életmóddal kapcsolatos szabadidő-eltöltési formák (pl. az ökoturizmus, a falusi turizmus, amelyek jól kombinálhatók a közlekedés szelíd és környezetbarát formáival, a kerékpározással és a vasúton való utazással). Ezeknek a központoknak a megvalósításában majd üzemeltetésében nem elhanyagolható szerepet játszik az is, hogy általuk helyi munkalehetőség biztosítható.

A tanulmány műszaki részébe számos olyan javaslat és építészeti megoldás került, amelyek a maguk nemében és a jelenlegi hazai gyakorlathoz képest új megoldásnak számítanak. Ilyen pl. a kétnyomú utak menti útpadkák leburkolásával kialakítható kerékpársáv javaslata. Ez a megoldás olyan főutaknál is szóba jöhet, ahol nagy a kerékpározási igény (hétvégeken, szünidőben diák — vagy családi csoportok részéről) és közelében teljességgel lehetetlen az önálló kerékpárút kiépítése. Az útpadkán rendelkezésre álló biztonsági sávok leburkolása kis költséggel megvalósítható az útreha-bilitációk és felújítások során. Az ilyen "kényszermegoldás" már rég bevált gyakorlat nálunk gazdagabb országokban is (pl. Finnországban vagy Németországban).

A három referencia-központ és a körülöttük kiépítendő 1270 km hosszú kerékpárút megvalósítási költsége a mai árakon 3,8 milliárd forint. Ebből a szempontból, a terv közeli jövőben történő megvalósítása irreálisan hosszú időt venne igénybe, ismerve a mai pénzügyi és fejlesztési prioritásokat valamint a gyakorlatot. A terv javasolja is ezek megváltoztatását.

A konferencia kulcsmondata és egyben záróüzenete az volt, amelyet a szervezők Prof. Dr. H. Knoflachertől, a Bécsi Műszaki Egyetem tanárától kölcsönöztek:

"A kerékpáros közlekedés a jövő közlekedéspolitikájának kulcskérdése."

Összeállította: