A GLOBE (Global Legislators Organisation for a Balanced Environment — Törvényhozók Globális Szervezete a Kiegyensúlyozott Környezetért) — amely elsősorban európai, fejlett tengerentúli országok parlamenti képviselői, valamint szakértők, nem kormányzati szervek fóruma, mindenekelőtt a globális környezeti romlás megállítását, a fenntartható fejlődés közelítését célozza. A linzi konferencia a éghajlatváltozással kapcsolatos helyzettel, nézetekkel, elképzelésekkel és gyakorlatokkal foglalkozott. A konferencián mintegy ötvenen — parlamenti képviselők, szakértők, nem kormányzati szervek képviselői — vettek részt. Magyarországról egyedül e sorok írója volt jelen, a Levegő Munkacsoportot képviselve.

1990 és 2100 között a mai energetikai, üvegházigáz-kibocsátási tendenciák 2oC-os globális hőmérséklet-emelkedést hozhatnak. Egyes helyeken ennél lényegesen nagyobb pozitív és negatív irányú ingadozások és jelentős időjárási változások is lehetnek. Az Európai Éghajlati Hálózat legfrissebb jelentése lesújtó képet ad a CO2-kibocsátás szinten tartásával kapcsolatos riói vállalások teljesítésének esélyeiről. Gyakorlatilag csak Németország és Luxemburg teljesíti a vállalásokat, míg az EU-ban 2020-ra 2-15% közötti kibocsátásnövekedés várható.

Ennél is aggasztóbb az Európán kívüli helyzet. Kínában, ahol a lakosság negyede még nincs bekapcsolva az áramellátásba, 2030-ra négyszeres, míg Indonéziában, Thaiföldön, Malajziában várhatóan kétszeresére növekszik az energiatermelés. Kínában elsődlegesen a szénerőművek számát kívánják növelni. Azonban hozzá kell tenni, hogy az egy főre eső CO2-kibocsátás az USA-ban 22 t/év, az EU-ban 8,5, a világátlag pedig 4. Az előbb felsorolt országok még az ilyen változások után is sokkal kevésbé károsítják majd az ózonréteget, mint az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa. E folyamatokat egyéb elemek is súlyosbítják, mint a savasodás, az alsólégköri ózon, a városi levegő romlása, a biológiai sokféleség visszaszorulása. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) vizsgálatai szerint az éghajlatváltozás és a különféle környezeti károsodások együttes hatásaként egyes területeken addig ott ismeretlen fertőző betegségek bukkannak fel.

A konferencia a kormányok és parlamentek felé megfogalmazott javaslata szerint a korábban Torontóban 2030-ra ajánlott 20%-os CO2-kibocsátás-csökkentést már 2005-re ki kellene tűzni, és 2030-ra 50%-os csökkenést kellene elérni. Azt ajánlják a kormányoknak, hogy alkossanak energiahatékonysági törvényeket — miként a brit parlament a közelmúltban fogadta el a lakások energiahatékonyságáról szóló törvényt. Az EU-nak a megújuló energiaforrásokról szóló direktíva és egy európai éghajlatváltozással foglalkozó akcióterv elkészítését javasolják, valamint az energiaadó bevezetését a svéd, dán, holland tapasztalatok alapján — amit eddig a fosszilis iparágak, elsősorban az olajvállalatok eredményesen akadályoztak meg. A gazdasági és adminisztratív eszközök sorába tartozik az ökológiai adórendszer-reform és az integrált forrástervezés alkalmazása.