"Az energia valódi költségei" című tanulmányukban felvetett problémák — köztük a vezetékes energia árak emelése — időszerűségével egyetértve mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a környezetet súlyosan terhelő tevékenységek közé tartozó energiatermelésből és felhasználásból adódó környezetvédelmi költségek egy részének mielőbb be kellene épülnie az energiaellátás közvetlen költségei közé.

...

Egyetértünk azzal a megállapítással is, miszerint az energiaár-emeléssel párhuzamosan az eddiginél hatékonyabb, és jóval eredményesebb gyakorlati lépéseket kell tenni az energiaracionalizálás irányába, mivel — a környezet állapotának jelentős mértékű javulásán túl — ezáltal lényegesen csökkenthető a lakosságnak és az iparnak a küszöbönálló áremelés miatt bekövetkező anyagi terhelése is.

Ismereteink szerint az energiatakarékosság központi előmozdítására és pénzügyi támogatására a kormány 1997-ben szerény összegeket szán. Elsősorban a német hitelt lakásfelújításokra az ismert, fizetésképtelenség miatti igényhiánnyal, valamint egy jelenleg tárgyalás alatt álló 800 MFt-os hitelkeretet közintézmények energiafelhasználásának racionalizálására. Amennyiben az energiatakarékosság előmozdítása továbbra is ily szerény forrásokra fog szorítkozni, úgy a fejlődésünket jelenleg gátló okok — nem kellőképpen piac-, illetve versenyképes termékszerkezet, gyenge hatékonyság, súlyosan szennyezett környezet és a lakosság tovább romló általános egészségi állapota — újratermelődése biztosra vehető. A tanulmányban ezért már a 7. oldalon (az áraknál) célszerű lenne megjelölni az energiatakarékosság állami támogatásának — kézenfekvő és ég el sem osztott — pénzügyi forrását: a vezetékes energia árak emelése kapcsán befolyó többlet forgalmi adót. Ugyanezt meg lehetne ismételni határozott javaslati pont formájában is.

...

Az áremeléshez kapcsolódóan mi is méltányos, a családi pótlékra jelenleg jogosultaknál jóval szélesebb lakossági kört és a rászoruló közintézményeket is érintő kompenzációt tartunk szükségesnek. E kompenzáció történhetne részben pénzben, részben energiatakarékos készülékekhez, szolgáltatásokhoz való hozzájutás megkönnyítésével — forrása a többlet ÁFA fennmaradó része lehetne (az a rész, ami az energiatakarékosság általunk javasolt támogatása mellett maradna).

...

Ami azt illeti, a környezetvédelmi szakterületen számos olyan "ösztönző" tényező került, illetve kerül a jövőben kidolgozásra, ami valószínűleg már jótékonyan fogja éreztetni hatását az energiatakarékosság területén is. Ilyenek például az EU-konform környezetvédelmi normarendszer, a környezetterhelési díj tervezett bevezetése, illetve az energiatakarékosságra irányuló programoknak a Központi Környezetvédelmi Alapból való támogatási lehetőségei is, melyek döntően az energiatermelésből származó szennyezések csökkentését az energiamegtakarítás révén kívánják elérni. Hosszabb távon megfontolandónak tartanák egy kellően megalapozott energia/szén adó bevezetését is, amely egyúttal lehetővé tenné a munka és a tőke adóterheinek csökkentését is.

Dr. Kiss Károly

és Költségvetési Osztály

A tanulmány igen értékes gondolatokat, az energiapolitika számára nagyon figyelemre méltó és megvalósítandó felvetéseket tartalmaz. Megállapításait, következtetéseit bőséges adatokkal és elemzéssel támasztja alá. Különösen hasznos az energia termelésénél és felhasználásánál fellépő külső költségek bemutatása, amelyekkel eddig nem számoltak.

Azonos a véleményünk abban a tekintetben is, hogy az energiaárak emelése a lakosság és a közintézmények részére — az adott jövedelmi helyzetben — csak "tisztességes" ellentételezés mellett képzelhető el. Erre a keletkező adóbevételi áfa-többlet fedezetet nyújthat, amelyet részben az áremelés kompenzálna, részben az energiaracionalizálás céljára indokolt fordítani.

Boór Károly

Szakértői Testület Elnöke

Egyetértek a tanulmány azon gondolatával, mely szerint az energetika valóban a gazdaság egyik leginkább környezetszennyező ágazata. Az extern költségek megbecsülése nehéz, a pontos számszerűsítés talán elméletileg sem lehetséges.

Bár a tanulmány 4. — az energetika költségvetési kapcsolataival és az export hatékonyságával foglalkozó — fejezete több ponton vitatható, a tanulmány végső kicsengésével, az energiahatékonyság fontosságával egyetértek.

Ligeti Pál főosztályvezető Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Energetikai Főosztály