|
Környezetvédő óvodások
Simon Péternével az állatok világnapján találkoztuk, amikor gyermekekkel és szülőkkel együtt részt vett az állatok iránti szolidaritásból megrendezett felvonuláson. Kiderült, hogy ő a VII. kerületi Rózsák terén működő Gróf Brunszvik Teréz önkormányzati óvoda környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője, és óvodájában már nyolc éve sokoldalú környezetvédelmi nevelőmunka folyik. Az óvoda és a családok kapcsolata rendkívül jó, és ennek is köszönhetően létrejött a környezetvédelmi munkaközösség is.
Kerületük az egyik legsűrűbben lakott és az egyik legszennyezettebb kerület, ezért igencsak bőrükön érzik a környezetvédelem fontosságát. Mivel az egyik legfogékonyabb életkor az óvodás kor, ezért már a kiscsoportban elkezdték a gyerekek környezetvédelmi nevelését.
Az óvodai élet minden területén jelen van a környezetvédelem. Nyilvánvalóan a környezetismereti foglalkozásokba tudják legjobban beépíteni, de a rajzfoglalkozásokon, a játékok során, a séták alkalmával és a legkülönbözőbb alkalmakkor újra és újra előkerülnek ezek a témák.
A hulladékok felhalmozódása korunk egyik legsúlyosabb problémája, ami főleg az egyszer használatos eszközök és a csomagolóanyagok elterjedéséből ered. Különösen a műanyag éktelenkedik sokáig a természetben, illetve foglalja a helyet a szeméttelepeken. Úgy próbálták szemléltetni a gyerekeknek, hogy milyen anyagok bomlanak le, és milyenek nem, hogy újságpapírt és műanyagot gyújtottak meg. Az újságpapírból hamu lett, amit szét lehetett morzsolni, a műanyag viszont először is nagyon büdösen égett, másrészt nem bomlott le teljesen, és amikor kihűlt, újra megszilárdult. Néhány nap múlva a hamu eltűnt, beépült a természetbe, az égett műanyag viszont ugyanúgy megmaradt.
A gyerekeknek azt is megmagyarázták, mennyivel jobb, ha üvegbe töltött folyadékot vásárolunk, mint műanyag palackost, mert az üveg visszaváltható, az eldobható műanyag palack pedig csak a szemetet gyarapítja.
Minden évben rendeznek papírgyűjtési akciót. A gyerekek tudják, hogy a használt papír összegyűjtésével fák életét menthetik meg 60 kiló visszaforgatott papír egy fának az életével egyenértékű , ezért nagyon lelkesen közreműködnek. Évente több teherautónyi papír is összegyűlik.
Az óvoda udvarát is a gyerekek segítségével gondozzák. Fákat, bokrokat ültetnek, füvet, virágot telepítenek. A csemeték szívesen vesznek részt ebben a munkában, és utána nagyobb gondot fordítanak a növények megóvására, ápolására is.
Sok olyan programot kezdeményeznek, amelyekben a családok is részt vesznek, főleg kinn a szabadban. Hétvégi kirándulásokat szerveznek, és így a gyerekeken keresztül a szülőket is nevelik. Azelőtt nagyon sok szülő hétvégén leültette a tévé elé a gyerekét, hogy ő nyugodtan végezhesse a dolgát. Most, hogy a hétvégeken gyakran kivonulnak a gyerekekkel és a szülőkkel a szabadba, a gyerekek igényévé vált, hogy legalább egyszer egy héten kirándulhassanak, és ezt a szülők is méltányolják.
A Városligetben házilag készített madáretetőket helyeztek el a szülők, amiket minden héten más és más család tölt fel újra. A Föld napján szemetet szedtek, szintén a Városligetben. A gyerekek figyelme még a söröskupakokra is kiterjedt.
Szintén a Föld napján történt, hogy rendőrökkel lezáratták az utat az óvoda előtt, és a gyerekek kedvükre rajzolhattak az úttesten fákat, madarakat, felhőt. Élvezték, hogy az egyébként számukra tiltott területen lehetnek, és hogy nem fújják az arcukba az autók a kipufogógázt.
A hetedik kerületnek van Balatonmárián egy gyermeküdülője, amit az óvodások megkapnak tavasszal és ősszel. Ez az óvoda is mindig megpályázza ezt a lehetőséget. Kihasználják, hogy itt természetközelben vannak a gyerekek. Van egy család, akikhez rendszeresen kijárnak. Itt közelről ismerkedhetnek meg az állatokkal és a növényekkel. Krumplit szednek, nyulat, kecskét simogatnak. A Balatonnál, sajnos, a vízszennyezés tényével is szembesültek a gyerekek.
Látták a halpusztulást, és bottal kipiszkálták a döglött halakat. Megbeszélték az óvónővel, hogy mi minden kerül bele a Balatonba, és hogy ennek mi a következménye. Megfigyelik a vízi állatvilágot, a békákat közelről, de nem bántják őket, hanem hagyják békésen élni őket a saját környezetükben. Ugyanúgy a növényzetet is megfigyelik és óvják.
Hogy a gyerekek mennyire magukévá teszik, amit látnak és hallanak a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban, a rajz- és játékfoglalkozásokon is napvilágra kerül: szívesen rajzolnak a madáretetők készítéséről és a szemétszedésről. Só-liszt gyurmából állatokat, növényeket és fákat formáznak. (A plasztikgyurma helyett a só-liszt gyurma, az újrahasznált papír és a legkülönfélébb természetes anyagok használata szintén mutatja a környezetbarát szemléletet.)
Az óvodás korban a gyermekek nyitottak. Ha ebben a korban megismertetjük őket az állatokkal, az életmódunk és a környezeti problémák összefüggéseivel, valószínűleg természetbarát és környezettudatos felnőttekké válnak majd. Reméljük, sok hasonló környezettudatos óvodáról adhatunk majd hírt lapunkban!
Mikola Klára
|