kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A város zaja

Gyermekkorom kedves meséje volt Habakuk varázsló története, aki először járt a városban. Bizony igencsak megijedt szegény öreg, amikor villamos vágtatott el mellette szörnyű ricsajjal, egy motorkerékpáros berregett el a háta mögött, majd pedig egy repülőgép húzott el alacsonyan — ilyet ő még sosem látott, sosem hallott.
Amikor szóba kerül a környezeti zajvédelem, legtöbbünknek valóban ez jut eszünkbe: az ablak előtt elhaladó járműfolyam, a berregő motorok és a zörgő kamionok. Bár mai városi életünkben valóban ez okozza a legnagyobb problémát, mégsem a forgalom zajára panaszkodnak a legtöbben. Sőt: ha rákérdezünk, sokan lemondóan legyintenek, hogy "megszoktuk, kérem, azt már!".
Az 1976-ban megjelent környezetvédelmi törvény alapján 1984. január 1. óta kormányrendelet szabályozza a környezeti zaj- és rezgésvédelem feladatait. Hatóságok intézik azokat az ügyeket, amelyeket a 12/1983. MT-rendelet felsorol.
Ez a rendelet ugyanakkor sok olyan ügyben nem ad eligazítást, amelyek komoly bosszúságot okozhatnak mindennapjainkban. Ezekről a kérdésekről érdemes részletesebben is szót ejteni. Olyan ügyekről lesz szó a továbbiakban, amelyet nem tud más megoldani, mint a közösség, amelyben a zajt okozó és elszenvedő együtt élnek.

Milyen zajjal kapcsolatos kérdések tartoznak is ide? Elsősorban olyan gépi zajforrások működtetése, amelyeket háztartásunkban, kertünkben tevékenykedve vagy szabadidőnk eltöltésében használunk (konyhagépek, fűnyíró, barkácsgépek). Hasonlóan sok panasz forrása az elektroakusztikai készülékek használata: magnózás, gyűlések hangosítóberendezései, hangos reklámok vagy hangosított koncertek. Sporttal kapcsolatos zajkeltésekkel is foglalkoznunk kell — elsősorban az autó- és motorsporttal, továbbá a lövészet zajával. Végül ide tartozó kérdéskör a felesleges hangoskodás: az "akusztikai szemetelés" problémája is. Nem hiszem, hogy ezek bármelyikének megnyugtató megoldása kisebb erőfeszítésbe kerül, mint az ipari zaj csökkentése vagy a rendezési tervek és közlekedési koncepciók zajvédelmi fejezeteinek elkészítése.
Gépi zajforrások
Minden lakosnak van joga arra, hogy kertészkedéssel szépítse lakókörnyezetét, hobbijának éljen vagy háztartási munkáit megkönnyítse. De ez a szabadság csak addig tart, amíg a szomszédja érdekeit nem sérti. Milyen gyakran panaszkodunk a lakótárs kerti gépére, asztalosműhelyére vagy mosógépére! Az ilyen panaszok — emberi kapcsolatot feltételezve a szomszédok között — olyan megegyezéssel zárulhatnak, amely mindkét félnek megfelel: pl. megbeszélik a napszakot, amikor a működtetés nem zavaró, vagy bizonyos munkákat a szomszédnak is elvégez a "zajongó". Az ilyen megoldás jellemzői ismerhetők fel akkor is, amikor harmadik fél vagy a hatóság próbál igazságot tenni. Szervezett esetben a közösség maga hoz szabályokat: a társasház lakógyűlése éppúgy, mint a helyi önkormányzat. A belátás és a tolerancia az a két alapvető tulajdonság, amely megoldhatja az ilyen helyzetet.
Nehéz zajvédelmi szempontból határt húzni a barkácsolás és az iparszerű tevékenység között. Az ehhez hasonló problémák elkerülésére való az engedélyezési eljárás.
Elektroakusztikai berendezések
A magnózással, utcai zenehallgatással, de a szomszédból átszűrődő rádiózással és tévézéssel is sokunknak volt már baja. De valljuk be, mi sem szoktuk a hangerőt úgy beállítani, hogy közben arra gondolunk, mit hallanak belőle a szomszédban. Ismerős, ugye, az az élmény, amikor szombat este ballag az ember az utcán, és ahogy közeledik hazafelé, minden ablakból ugyanannak a filmnek hangjai ütik meg a fülét: az egész város tévézik. Nos, nem mindig és mindenki: bizony van, amikor magunk is pihenésre, csöndre vágyunk.
A másik jellegzetesen "hangszórózaj" a nagygyűlések, szabadtéri rendezvények hangosításával kapcsolatos. Az ilyenre is szükség van, de megfelelő körülmények között kell megrendezni. A hely megválasztása, az időpont kijelölése során azt is mérlegelni kell, hogyan lehet minél kevesebb fölösleges indulatot gerjeszteni azokban, akiket nem érdekel a rendezvény. Végső soron helyi rendelet írhatja elő a rendezés feltételeit. Ugyanez vonatkozik a hangos reklámokra (pl. Family Frost: »d m r f m s d'«).
Az elektroakusztikai berendezésekről szólva, nem mehetünk el említés nélkül a walkmanek mellett. Három megszívlelendő megjegyést hadd tegyek: aki a fülét hangos zenével lefoglalja, gondoljon arra, hogy (1) nem mindig hallja meg azokat a figyelmeztető jeleket, amely nélkül nem lehet biztonságosan közlekedni, (2) lehet, hogy másokat fölöslegesen zavar, (3) magának is okozhat halláskárosodást.
Diszkó
Külön probléma a szórakozóhelyekről kiszűrődő hangos zenélés. A szórakozóhelyekkel kapcsolatban panaszra adhat okot a hangos zenélés ("90 dB alatt nem diszkó a diszkó"), az épület homlokzatán működő ventilátor, valamint a közönség, a vendégek "zaja". A zenélés hangos — ez ennek a szórakozási formának a lényege. A szomszéd számára viszont akkor elviselhető, ha nem hallható. Az ellentmondást a hangszigetelés oldja fel: ha a diszkó olyan helyen működik, amely megfelelő műszaki eszközökkel akusztikailag el van szigetelve környezetétől, akkor az kint nem hallható. Ha az elképzelt helyen ilyen hangszigetelés nem valósítható meg, akkor ott a működést nem szabad engedélyezni. Lényeges továbbá az a járulékos zajkeltés, amit a közönség érkezése, jelenléte, távozása kelt. Nem ritka ilyen esetekben a jókedvű (vagy még jobb kedvű) hangoskodás, az éjszakai csend felverése, a részeges duhajkodás vagy ennél súlyosabb incidensek. Ezek valójában nem zajvédelmi problémák. Véleményem szerint ennek kezelésére is az engedélyezési eljárás során adódik lehetőség: akkor kell ugyanis a tulajdonos, ill. az üzemeltető tudomására hozni, hogy az ő felelőssége az, ha szórakozóhelye működtetésének ilyen következményei vannak.
Sporttevékenységek
A sporttevékenységek közül a technikai (autó-motor) sportok és a lövészet a legzajosabb. Az ezekkel kapcsolatos zajkeltés nem fér össze a városi, lakóhelyi funkciókkal, ezért úgy gondolom, hogy csak nagyon méltányos esetben engedhető meg lakóterületen ilyen pálya létesítése. Más esetben a lakóépületek tervezésekor kell gondolni a lehetséges panaszokra (ma már kötelező a rendezési tervekben a zajvédelmi fejezet szerepeltetése). Látjuk tehát a legfontosabb elv megjelenését: a tervezés során kell a meglévő esetet figyelembe venni, azaz aki később települ, "az a hunyó". A vitás eseteket is megegyezéssel, a felelősség felvállalásával, ill. végső soron (!) jogi eszközökkel lehet megoldani.
A sportpályák, stadionok zajkeltése kisebb problémákat okoz. A legtöbb esetben közmegegyezés övezi azt a ritka, heti legfeljebb egy alkalmat, amit az ilyen esemény jelent. Óvni kellene ezt a közmegegyezést mindkét oldalról!
"Akusztikai szemetelés"
A felesleges hangoskodás jogilag nehezen kezelhető kategória. Mit is lehetne kezdeni azzal, hogy valaki kiabált, családi veszekedés ébresztette föl vagy fiatalok "túráztatják" a motorkerékpárjukat? A zajvédelem ezeket az eseteket úgy tartja nyilván, mint "nem reprodukálható zajkeltéseket", amire nem lehet mérési, vizsgálati eljárást kidolgozni, ill. betartandó határértéket meghatározni. Nem is zajvédelmi, inkább magatartásra, önmagunk tartására visszavezethető a probléma. A jelenlegi jogszabály viszont olyan zajnak minősíti ezt is, ami ellen fel kell lépni:
"Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre — jellegéből adódóan — határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja." 12/1983. (V.12.) MT 2.§ (3)
Egyéb kérdések
Az előzőekben nem esett szó néhány olyan kérdésről, amelyet okkal hiányolhat a kedves olvasó: a fékcsikorgásról, a szirénázásról vagy a riasztókról. Ezek a zajforrások részben azért okoznak problémát, mert nem megfelelő műszaki állapotuk vezet nagyobb zajhoz (fékcsikorgás), részben pedig éppen az működésük lényege, hogy zajt (jelet) bocsássanak ki. Ezekben az esetekben annak biztosítása lehet a cél, hogy akkor és olyan módon működjenek, amikor és ahogyan azt a feladatuk megkívánja. Ezzekkel a zajforrásokkal is érdemes foglalkoznia minden közösségnek, hiszen a hangos riasztók teljes betiltásától (amire van, igaz, olasz példa) a közrend biztosításáig eléggé széles a orvoslási lehetőségek skálája.
A lakóhelyi zajjal kapcsolatosan azt láttuk, nem várhatjuk ölbetett kézzel, hogy mások oldják meg problémáinkat. A szomszédságnak, az együttélésnek meg kell tanítania bennünket a mértéktartásra, hogy ne okozzunk fölösleges zajt, amivel másokat zavarhatunk, továbbá a toleranciára, hogy elnézzük másoknak azt a zajkeltést, ami szükséges és elkerülhetetlen.
És éppen ez az a két ismérv, ami jelzi, hogy a társadalom felnőtté vált.
Muntag András



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.