kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A főváros jelenlegi zajhelyzete

Az elmúlt évtizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül — a levegőszennyezés után — a második helyre került. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a fővárosban, amely az ország közúti és vasúthálózatának központja. Itt van Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtere, itt összpontosul az ipar nagy része és itt él az ország lakosságának egyötöde.
A pontos zaj-helyzetkép megrajzolását az adatok hiánya, a meglévők rendezetlensége és nehezen összehasonlíthatósága erősen korlátozza. Nincs egységes zajkataszter, illetve az egész fővárosra kiterjedő zajtérkép, hiányzik a meglévő adatok "karbantartása", azaz a változások nyomon követése. A zajadatokat tartalmazó vizsgálatok különböző célokból készültek (rendezési tervek, hatásvizsgálatok, ellenőrző mérések stb), így azok gyűjtése és egységes feldolgozása nehéz.
A lakóterületek zajhelyzetét a tömör beépítésű, sűrűn lakott belső kerületekben az utak mellett a közlekedés, a közlekedéstől elzárt csendesebb részeken (pl. tömbbelsők, csendes mellékutcák) a lakóépületekbe, ill. közelükbe települt műhelyek, szórakozóhelyek zajterhelése határozza meg. A külső, családi házas beépítésű, a főforgalmi utaktól távolabb fekvő területek zajhelyzete a legtöbb helyen kedvezőbb, zavart itt is főleg az udvarokon zajos tevékenységet folytató vállalkozók (autójavító, lakatos. kerthelyiségek stb,) okoznak. Kedvezőtlen helyzetben vannak az iparterületekbe vagy közé ékelődött lakónegyedek. Itt a gyárakhoz irányuló, az átlagosnál nagyobb teherforgalom és az ipari létesítmények sok helyen a megengedettnél nagyobb zajterhelést okoznak.
A főváros üdülőterületei az elmúlt években fokozatosan beépültek, a pihenésre, sportra, fenntartott területeket (Hajógyári-sziget, Népsziget, kopaszi gát) ipari övezetek határolják. A főváros kórházai kevés kivételtől eltekintve főútvonalak mellett, zajos környezetben vannak (Klinikák, Szent István és Szent László Kórház, Országos Kardiológia stb). A jelenlegi egészségügyi politika tovább rontja helyzetüket azzal, hogy a csendes környezetben elszórtan álló kórházakat a sűrűn lakott belvárosi, forgalmas utakhoz közeli épületekbe helyezi át, ahol nehéz és költséges a gyógyításhoz szükséges akusztikai körülményeket biztosítani.
A fővárosban a múlt évben 100 zajos helyen végzett vizsgálat eredményeit elemezve megállapítható, hogy a települések környezetállapotának minősítésére elfogadott akusztikai minőségére jellemző 24 órás egyenértékű A-szint alapján az európai 65 dB-es szintet Budapesten a zaj a mérések 92%-ában meghaladta, és a mérési helyek 60%-án az elfogadhatatlannak tartott 70 dB, 19%-ánál pedig az azonnali beavatkozást igénylő 75 dB fölött volt. Ezt igazolja az EUROSTAT* 1995. évi, a települések környezetminőségi adatait tartalmazó statisztikai kiadványa, amely szerint Budapest a 70 dBA zajszintnél rosszabb zajkörnyezetben élő lakosság 25%-os arányát tekintve — Szófia és Barcelona után — a harmadik legrosszabb helyen áll.
Hasonlóan kedvezőtlen a kép, ha a mérési eredményeket az Európa Parlament éjszakai 65 dBA-s követelményéhez viszonyítjuk: ezt a szintet a zaj a mérési helyek 37%-án lépte túl. Ez az arány a vasúti és a repülési zajterhelés adatait figyelembe véve biztosan nagyobb.
A főváros lakosságának zajterhelését a magyar szabványokhoz viszonyítva közlekedési zaj tekintetében nem lehet vizsgálni, mert a jogszabályban megállapított határértékek csak új, vagy jelentősen felújított, bővített létesítmények környezetében érvényesek.
Amennyiben a meglévő helyzetnél az Európai Parlament által ajánlott küszöbértékeket vesszük alapul, a kép sokkal rosszabb. Közúti zaj esetében a Környezetgazdálkodási Intézet 1996-os vizsgálatának eredményei szerint a nappalra megengedett 65 dBA egyenértékű szintet a zaj a mérőhelyek 90%-án, az éjszakai 55 dBA-t 95%-án lépte túl (meg kell azonban jegyezni, hogy a mérés a legzajosabb útszakaszokra irányult). Reálisabb a kép, ha a meglévő útvonalaknál a zajhelyzetet az elfogadhatóság felső határához, a nappal 75 dBA, éjjel 65 dBA értékhez viszonyítjuk. Ezt a határt a mérőhelyek 5, ill. 37%-a lépte túl.
A Ferihegyi repülőtér belső zajgátló védőövezetében (75/65 dBA) 2500 ember él, a középső övezetben (70/60 dBA) lakók száma 17 000, a külső övezetben 30 000 ember lakik. Az övezethatárok megállapításának felülvizsgálata a közeljövőben várható.
A környezetvédelmi hatóságoknál több mint tíz éve folyó munka kedvező hatása elsősorban az üzemi zajforrások kibocsátásának csökkentésénél érvényesül. Az időszak első felében pl. közel 500 létesítményt ellenőriztek, nagy részüket zajcsökkentésre kötelezték, az esetek kb. 20%-ában eredménnyel. Az utóbbi években ez a folyamat a hatáskör megosztása miatt lelassult, de még mindig e téren mutatkozik meg leginkább a hatósági (környezetvédelmi felügyelőség, ÁNTSZ, önkormányzatok) munka pozitív hatása.
Az ipari üzemek zajkibocsátása azok megszűnése, ill. termelésük jelentős csökkenése miatt kedvezően alakul, a lakossági panaszok egyre inkább a zajos tevékenységgel járó kisvállalkozások, szórakozóhelyek ellen irányulnak.
A kerületi önkormányzatok zajvédelmi tevékenysége eltérő, egyes kerületekben zajvédelmi rendeleteket alkottak, súlyt helyeznek a rendezési és engedélyezési tervek zajvédelmi munkarészeinek elkészítésére, más kerületekben — elsősorban a szakmai és hatásköri ismeretek hiánya miatt — a munka akadozik. E téren a megoldás a hatáskörök tisztázásától és a zajvédelmi jogszabályok korszerűsítésétől és a kérdéssel foglalkozók szakmai képzésétől várható.
Az elmúlt évben a kerületi önkormányzatok által jelzett zajproblémák között első helyen a közlekedési zaj áll, ez minden kerületre jellemző. Különösen rossznak tartják a kerület belső, sűrűn lakott részén a közúti zajterhelést az I., II., III. és XXIII. kerületben. A vasúti zajra a XI., a pályaudvarokra az I. és XI. kerület jelzett panaszt. A repülési zaj miatt nemcsak a Ferihegyi repülőtér zajgátló övezeteiben (XX. és XVII. ker.) panaszkodtak, kellemetlennek tartják a gépek átrepülésekor a zajt a XIV. kerületben is. A zajos villamosközle-kedés ellen kifogás csak a XX. kerületben merült fel.
Az épületek zaj ellen védendő helyiségeiben felmerülő problémák megoldása eddig nem tartoztak a környezeti zaj hatáskörébe. A jogszabályok tervezett módosítása — remélhetőleg — lehetővé teszi majd az embereknek a környezetükből érő zaj- és rezgéshatások egységes elvek szerinti kezelését. Budapesten különösen sok gondot okoz a panelépületek rossz akusztikai minősége, a kellő hangszigetelést nem biztosító homlokzati nyílászárók, az épületek rendeltetésszerű használatát biztosító zajos épületgépészeti berendezések (lift, szellőző ventillátorok, hőközpontok stb). Tetézi ezt az építészek, beruházók és az építési engedélyezési eljárásban részt vevők hiányos szakmai ismerete. Az lakóépületek akusztikai komfortja a felsorolt hibák miatt sokszor messze elmarad nemcsak az előírt, hanem az elfogadható mértéktől is.
A közlekedési zaj csökkentésére, ill. a további növekedés megakadályozására az utóbbi időben több intézkedés történt.
Az elmúlt években épült új utak környezetében (dél-budai tehermentesítő út, Lágymányosi híd+kapcsolódó úthálózat) az útvezetés, korszerű útburkolat, zajárnyékoló falak építése következtében a zajterhelés nem lépi túl a jelenleg érvényes 4/1984. (I. 23.) sz. EüM-rendeletben előírt határértéket.
1995-96-ban országos szinten kb. 45000 m2 zajárnyékoló fal épült közút és vasút mellett. Az M0-s autópálya és a Lágymányosi híd megépítésével a teherforgalom csökkenése és korlátozása következtében a leginkább terhelt Nagy-szőlősi úton 2 dB-lel csökkent az éjszakai zajterhelés.
A villamospályáknál megkezdődött a legmagasabb zajkibocsátású nagypanel kiváltása a korszerű gumiágyazatú pályára. Az újabban épített Könyves Kálmán körúti szakaszon pl. a zajvédelmi tervezés eredményeként a legkedvezőbb zajkibocsátású kavicságyas Vignol pálya épült. A korszerűbb villamosfejlesztések irányába is vannak eredmények (pl. Ganz Hunslet villamos).
Póta Györgyné — Bite Pálné dr.
* European Environmental Agency. EUROPE'S ENVIRONMENT The Dobris Assessement.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.