kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az európai zajszabályozás új dokumentumai

Nyugat-Európában a környezeti zajvédelemmel kapcsolatos tevékenység a 80-as évek vége felé kezdett felgyorsulni. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1993-ban tette közzé a környezet egészségügyi kritériumainak új zajvédelmi ajánlásait. (Az előző ajánlásokat 1980-ban adták ki!). A dokumentum egy svéd kutatócsoport ötéves munkájának eredményein alapul, és kiterjed a zaj minden — nem csak környezeti — ágára.
A WHO-dokumentum részletes kritikai áttekintést ad a zaj hatásáról, beleértve az egészségi és társadalmi következményeket is. A zajnak az emberi szervezetre és a tevékenységre gyakorolt hatásaira, illetve az ezekkel a hatásokkal összefüggő zajjellemzőkre ajánlásokat tartalmaz. Eszerint:
· A beszéd zavarása az 500, 1000 és 2000 Hz-es sávokban 50 dB-nél kezdődik, 1 m távolságban 55 dB-es háttérzajnál a beszéd már rosszul érthető, míg 65 dB fölött a szöveg megértéséhez jelentősen emelni kell a hangerőt.
· Az alvás zavarásáról 30 dB fölött beszélhetünk, és a zavarás mértéke a háttérzaj növekedésével egyenesen arányos. Alacsony háttérzajszint mellett kevés kiemelkedő csúcsérték Lmax is zavaró lehet, éjszaka ennek megengedett értéke 45 dBA.
· A koszorúeret károsító és pszichofiziológiai hatásokra az eddigi kísérletek alapján számszerű határok nem adhatók, de a zajos környezetben, pl. repülőtér mellett élő emberek között a magas vérnyomás gyakrabban fordul elő, mint a kontrollcsoportban. A gyomor- és emésztési bántalmak ennél kevésbé mutathatók ki, a számszerű határok megállapítása további kutatásokat igényel.
· A zajnak a teljesítőképességet befolyásoló hatását laboratóriumban kimutatták, de a veszélyeztetés határát dB-ben nem lehet még megadni,
· A zavarás határát többek között a zaj nagysága (Laeq), a zajesemény csúcsértéke, száma, és a napszak befolyásolja. A küszöbérték kb. Laeq = 50 dB, de zajérzékeny embereknél a nappali 55 dBA már erősen zavaró lehet. Az esti időszakban ezek a szintek 5, éjszaka 10 dBA-val kisebbek. Szakaszos zajnál Lmax értékét is szabályozni kell. Irányelvek kiadásakor figyelembe kell venni a külső téri tevékenységet is.
· A zaj az emberek viselkedését is befolyásolja: 80 dBA fölötti zajban agresszívabbá válnak, segítőkészségük csökken,
· Az egyenértékű A-hangnyomásszint önmagában nem elég a környezet zajállapotának jellemzésére, ki kell egészíteni Lmax értékével és a zajesemények számával. Ha a mélyfrekvenciás összetevők vannak többségben (dBlin-dBA > 20 dB), frekvenciaelemzést kell végezni. Nagyarányú mélyfrekvenciás komponensnél a károsítóhatás nagyobb.
A különböző funkciójú helyiségekben folytatott tevékenységre az ajánlások a következő táblázatban láthatók, de az értékeken túlmenően a mélyfrekvencia dominanciájakor figyelembe kell venni az előbb elmondottakat.
Az EU-ban a zajvédelemre eddig öt környezetvédelmi akcióprogramban hívták fel a figyelmet, és 1978 óta adnak ki zajvédelmi irányelveket. A környezeti zaj elleni védelem irányelveit rövidesen közzéteszik. Ennek előkészítő munkaanyaga az Európa Parlament által kiadott "Zajvédelmi politika az Európai Unióban" címen ez év májusában látott napvilágot. A dokumentum felvázolja a tagországokban eddig kialakult helyzetet, és meghatározza az EU számára a jövőben követendő irányokat.
Kísérleti eredmények alapján ajánlott küszöbértékek WHO-ajánlások, 1996

A dokumentum a zaj csökkentésére szolgáló műszaki intézkedéseket három csoportba sorolja:
· a zajforrások kibocsátásának csökkentése és a mérési módszerek egységesítése,
· a zajforrás-területeknek és a zaj ellen védendő területeknek geográfiai elkülönítése,
· ú.n. passzív zajvédelem pl. az autópályák melletti zajvédelmi zónák kialakításával.
Közvetett eszközként a piacgazdasági módszereket említi.
Megállapítja, hogy a zajszint tartós csökkenését eddig nem sikerült elérni. A közúti járművek és repülőgépek zajkibocsátási határértékeinek bevezetésével és fokozatos csökkentésével az EU-irányelvek nem tudták megakadályozni a zajszint növekedését, mivel folyamatosan növekedett a gépjárműállomány és légi forgalom.
Az egész Európára érvényes olyan határértékek meghatározására, amelyek a lakosság egészségének védelmét biztosítják, az EU nem vállalkozik. Megadja viszont azokat a küszöbértékeket, amelyek ezek megállapításában segítséget nyújtanák.
Az EU az elmúlt évtizedben 14 irányelvet adott ki ebben a témakörben. Ezek a jogrendszer egységesítését, a kereskedelmi korlátozások elkerülését szolgálták, és szinte kizárólag mozgó termékekre vonatkoztak. Szabványosították a mérési módszereket, és néhány termékre, pl. a tehergépkocsikra, a motorkerékpárokra, egyes építőgépekre, a fűnyírókra határértékeket is tartalmaznak. A gépjárművek határértékei, illetve azok változása az alábbi táblázatban látható.

Az EU zajkibocsátási határértékei közúti járművekre (dBA)

Motorkerékpárok zajhatárértékei *2000-re a célérték (jogszabályon kívül) 70 dBA ** 1989-től ***1994-től
Az anyag külön fejezetet szentel, mint "különleges problémának" a vasúti zajnak, mivel általános törekvés a közúti áruszállítás vasútra történő átirányítása, azaz a kombinált szállítási mód elterjesztése. A szerelvények számának emelkedését (különösen éjszaka), és az ebből származó zajszintnövekedést csak a vasúti szerelvények új, a jelenleginél lényegesen csendesebb generációjának kifejlesztésével lehet ellensúlyozni. Ezt a célt szolgálja a németek, osztrákok és olaszok által meghirdetett "kis zajú vonatok" programja, amely a teljes rendszer által okozott zajterhelés a 23 dBA-el csökkenését és — ezzel egyidejűleg — a szállítási költségek 40%-kal mérséklődését kívánja elérni.
Az ipari és üzemi zajforrások közül az EU a legnagyobb figyelmet eddig az építkezések által okozott zajnak szentelte: 1884 óta irányelvekben szabályozta a legzajosabb építőgépek vizsgálati módszerét, forgalmazási szabályait és egyes típusok zajkibocsátási határértékét.
Az EU jövőbeni zajvédelmi politikáját az 1995-ig terjedő időszakban az ötödik környezetvédelmi akcióprogramban fogalmazták meg. Az Unió jövőbeli zajvédelmi intézkedéseire a következőket javasolják.
1. Zajvédelem a forrásnál, különösen a közúti közlekedésben.
· Elsődleges a határértékek meghatározása. Hatása csak késleltetve érezhető, amikor a régi, zajos termékek már lecserélődtek
· A csendesebb termékek előnyeit a termékek számának növekedése semlegesíti. Ez lépcsőzetes szigorítással részben ellensúlyozható. A lépcsőzetes határérték-szigorítást jó előre be kell jelenteni, hogy a gyártók felkészülhessenek rá. Hosszú távú koncepció kidolgozását javasolják, mert a határérték-csökkentés hatása — a gépkocsik 10-12 éves élettartamára figyelemmel — csak hosszabb idő után érvényesül.
· A gépkocsik zajkibocsátásának további csökkentési lehetősége: a gördülési- és a gumiabroncszaj mérséklése,
· A suttogó aszfalt a betonburkolathoz képest jelentősen csendesebb.
· Gázmeghajtású járművek forgalomba állítása, különösen az autóbuszoknál és a tehergépkocsiknál.
2. A közlekedési zajemisszió csökkentése
· zajvédő dombokkal és falakkal,
· az épületek hangszigetelésével (passzív akusztikai védelem),
· a repülőterek körül zajgátló védőövezetek kijelölésével, a környezetkímélőbb repülési mód bevezetésével, ill. szigorításával és betartásának ellenőrzésével.
A zajcsökkentési intézkedések költségeit zajvédelmi alapítványok finanszírozzák.
3. Forgalomtechnikai intézkedések között javasolják:
· A közlekedés átszervezését (sebességkorlátozás, folyamatos forgalom biztosítása, sétálóutcák, tehergépkocsi-forgalom tiltása, korlátozása). A 30 km/h sebességkorlátozású övezetekben a zajterhelés 6 dBA-val csökken.
· a vezetési szokások megváltoztatását (ezekre az EU-nak azonban nincs ráhatása),
· a tömegközlekedés előnyben részesítését.
Az EU, ill. az OECD környezetállapotot jellemző kiadványaiban megjelent a települések akusztikai minőségének fogalma. Ezt a mutatót a zöldfelületi arány, a fajlagos lakásnagyság, a közlekedési ellátottság, a csatornázás és a levegőszennyezettség adataival együtt a települések környezetminőségének jellemzésére használják.
Az akusztikai minőség az adott szintű külső zajjal terhelt lakosság arányával jellemezhető. Európában a legtöbb embert a közúti közlekedési zaj zavarja, második helyen az ún. szomszédsági zaj (a lakásba kívülről és az épület más részéből behallatszó, a háztartás, zenehallgatás, épületgépészet, szabadidős tevékenység stb. által keltett zaj), a harmadikon a repülési zaj áll. A legtöbb városban vannak olyan útvonalak, ahol a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje nappal 70 dB fölött van, a kelet-európai városokban az ilyen zajjal terhelt lakosság aránya 10—45% (Budapest a harmadik helyen áll 25%-kal). A nyugat-európai városokban ennek az aránynak az átlaga 4%.
A kiadványok szerint nappal Laeq = 65 dB-t meg nem haladó külső zajszint mellett lehet a lakáson belül a megfelelő életminőséget biztosítani. A települések, illetve azok részeinél az intézkedések sorrendjének megállapításához olyan csoportosítást javasolnák, ahol
· a 65-70 dBA közötti területeket fekete foltoknak,
· az 55-65 közöttieket szürke területeknek,
· az 55 dBA alatti zajjal terhelt településrészeket fehér területeknek nevezik.
A fekete foltokon azonnali, a szürkéken fokozatos zajcsökkentési beavatkozást javasolnak.
Napjainkban, amikor Magyarországon szinte minden tevékenység az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének jegyében zajlik, jó lenne odafigyelni azokra a hiányokra, amelyek pótlása nélkül a zajvédelem területén ez nehezen képzelhető el. Az európai előírásokat és elvárásokat összevetve sürgősen el kell készíteni azokat a szabályozási anyagokat, amelyek a zaj- és rezgésvédelem területén az európai jogharmonizációhoz hiányoznak. Műszaki fejlesztéssel el kell érnünk, hogy gyártmányaink, járműveink zajkibocsátása megfeleljen az EU normáinak, mert enélkül termékeink exportképessége jelentősen csökkenni fog, az áruszállítás lelassul, járműveink zajosságának pedig a külkereskedelem, az idegenforgalom látja majd kárát.
Póta Györgyné



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.