kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Luxus-e az információtechnika?

November elején az SZDSZ Műszaki és Természettudományi Tagozata a MTESZ-szel közösen konferenciát rendezett az információtechnika és oktatás kapcsolatáról. Az alsó- és középfokú oktatásban dolgozókhoz — a sok száz kiküldött meghívó ellenére —, úgy látszik, nem jutott el az információ. Magyar Bálint miniszter és Vári Péter OKI-osztályvezető beszámolóján kívül érdemben szinte szóba sem kerültek a 6-18 éveseket érintő kérdések. Ezért a konferencia eléggé féloldalasra sikeredett.
Mindezek ellenére néhány érdekesnek talált hírt, gondolatot azonban szeretnénk megosztani az olvasókkal az ott elhangzottakból.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter egyebek közt az alábbiakról számolt be:
· Az Országos Széchenyi Könyvtár analógiájára készítik elő az Országos Neumann János Könyvtárat, amely az információkat digitálisan fogja tárolni. A terv szerint a nemzeti könyvtár tulajdonában levő írott anyagot néhány év alatt lemezre viszik. A munkába a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szeretnék bevonni a diákokat, ami egy szerencsés diákfoglalkoztatási lehetőség is lenne.
· Sok tanárt frusztrál, hogy a diákjaik náluk jóval jártasabbak a számítástechnikában. Az önképzést, továbbképzést a nyelvpótlékhoz hasonlóan működő informatikai pótlék bevezetésével is szeretnék ösztönözni.
· A könyvek, füzetek hamarosan átértékelődnek, ha az új anyagokhoz, gyakorló feladatokhoz lemezen is hozzá lehet majd jutni. (Lehet, hogy a több évig használható tankönyv ma megoldhatatlannak tűnő problémája ezzel elévül? Azaz az időtálló albumok, kézikönyvek, bevált tankönyvek megmaradnak, de az "egyszer használatos" anyagokat másolni, letörölni lehet majd.) Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ideje lenne a nyilvánosság előtt is foglalkozni a számítógépnek az egészségre gyakorolt hatásával. Árt-e, meggyorsítja-e a szemromlást? Hogyan lehet kiküszöbölni a veszélyeket? Milyen nemzetközi tapasztalatok vannak?
· A Frankfurti Könyvvásáron ma kb. 15% a digitális kultúra, a digitális könyvkiadás részesedése.
· 1997-ben jelentős források jutnak — elsősorban a középiskolai — számítástechnikai oktatás fejlesztésére. 1998-ra szeretnék, ha minden középiskolában megteremtődnének a használat feltételei. Ennek egyik állomása a kedvezményes Internet igénybevételi lehetőség. Érdemes érdeklődni a különféle támogatásokkal kapcsolatban.
· Míg az életszínvonalunk jó, ha 25-30 év múlva érhetné el a fejlett országok mai átlagát, addig az információtechnikában ennél sokkal jobbak az esélyeink arra, hogy felzárkózhassunk a világ élvonalához. Nyugat-Európa elaludni látszik a számítástechnika terén, mintha beletörődtek volna abba, hogy konzervatív gondolkodásukkal ez nem fér össze. Ezúttal nem róluk kellene példát venni.
Mécs Imre képviselő vetette fel, hogy a kialakítandó nemzeti digitális könyvtár anyagához az újonnan megjelenő könyveket, kiadványokat könnyű lenne csatlakoztatni, hiszen a nyomdai előkészítés során amúgy is lemezre kerülnek. Törvényi hátteret kellene biztosítani ezek megőrzésére. Több országban az archiválás feltételeit már kidolgozták. Ennek lényege, hogy a programok gyors változása miatt az egész szoftveres hátteret is archiválni kell.

(A Levegő Munkacsoportban most kezdődött el a könyvtári nyilvántartás számítógépre vitele, és ezzel párhuzamosan a tanulmányok, cikkek egyre növekvő hányada lemezen is hozzáférhető lesz. Az érdeklődők a Lélegzet egyes számait már most is olvashatják a ZöldPók számítógépes hálózaton.)
Gordos Géza műegyetemi professzor arról beszélt, hogy a Nemzeti Információs Stratégia megvalósításánál a fegyelmezett és fogékony szakértelem hadrafoghatóvá tétele a legfontosabb tényező. Ennek alapján a felsőoktatásnak a mainál markánsabb, sokoldalúbb szerepet kell vállalnia:
— az új tudás megteremtéséhez kell hozzájárulni (kutató egyetem),
— fel kell készíteni a nagy tömegeket a társadalmi munkamegosztásra (tanító egyetem),
— le kell kötni a nyugdíjasok, a továbbképzésre hajlandók szabad intellektuális kapacitásait (szórakoztató egyetem),
— szolgálni kell a civil társadalmat (szolgáló egyetem).
Megemlíteném Gordos professzor egyik idézetét, hogy az információs technika kapacitásának tízszeresre növelésével az élő és holt tömegek szállítási igénye felére lenne csökkenthető. Mivel az információs technika helyigénye (autópálya-üvegszálas kábelhálózat), környezetszennyezése, részesedése a természeti erőforrások felhasználásából nem is hasonlítható össze a közlekedési infrastruktúráéval, ezért e szempontból is jó lenne, ha a nagyközönség is tájékozottabb lenne a nemzeti információs stratégiát illetően, és minél előbb, a napi teendők szintjére lebontva ismertetnék az elképzeléseket, tennivalókat.
Vári Péter a Monitor nevű felmérést ismertette, amelyet 1986-ban, '91-ben, '93-ban és '95-ben végeztek az ország iskoláinak 40-50%ában, a 4. , 8., 10. és 12. évfolyamokban. A felmérés szerint a tanulók mintegy 60%-a nem kerül kapcsolatba 18 éves koráig a számítógéppel. Az arány az idősebbeknél valamivel kedvezőtlenebb. A számítástechnika eszközként való alkalmazása más tantárgyakban 40% felett van, ami a fentiekhez képest viszonylag kedvező. Vizsgálták a tanulók informatikával kapcsolatos attitűdjét, az iskola hardverállományát, azaz a számítástechnikai hozzáférést. A tanulók egy tesztet töltöttek ki, amelyben az alapismeretekre (egér, fax stb. használata), a programhasználati ismeretekre (szövegszerkesztés, táblázatkezelés stb.), géphasználati gondokra és programkészítési ismeretekre kérdeztek rá.
A számítástechnika oktatásának közeljövőbeli sikerével kapcsolatban a következő kétségeink vannak:
— Lehet-e a számítástechnikát megfelelő hardver háttér nélkül oktatni?
— Lesz-e elegendő forrás a hardverek és szoftverek bővítésére illetve cseréjére?
— Elég olcsó lesz-e az Interneten barangolás költsége ahhoz, hogy az iskolák ki tudják fizetni akárcsak a telefonszámláikat, a mai önkormányzati hozzájárulás mellett?
— Mikortól remélhetjük, hogy a számítástechnika az országban mindenütt betölti az esélykiegyenlítési funkcióját: például segítséget nyújt a dislexiásoknak a tanulásban, áthidalja a CD-ROM oktatóprogramjai segítségével a tanítási színvonalban levő óriási különbségeket, a felnőtt korra kiható alkalmazási kultúrát közvetíti az iskolásoknak?
— Ki tanítsa az iskolákban a számítástechnikát? Nem lesz-e továbbra is kritikus a tanárhiány (mint az angol nyelv esetében)?
Ez utóbbival kapcsolatban javasolnánk, hogy a diákok egymást taníthassák szervezett keretek között. A mai pedagógusfizetések mellett a számítástechnikához valóban értő, széleskörűen tájékozott szakembereket játszva elszipkázza a vállakozói szféra. Az alacsony színvonalú oktatásnak viszont nem sok értelme van. Biztosan meg lehetne találni a módját annak, hogy a számítástechnika iránt jobban érdeklődő, tehetséges és pedagógiai érzékkel is rendelkező középiskolá-sok (esetleg egyetemisták) taníthassák a fiatalabb társaikat. Nem látszik megoldhatatlannak az ehhez szükséges tanfolyamok, nyári táborok, konzultációk és az anyagi ellenszolgáltatás előteremtése a "kistanárok" számára. Ezzel, ha a rendszer megfelelően működik, mindkét fél csak nyerhet. A társaikat tanító diákok a zsebpénznél jóval értékesebb és a későbbiekben hasznosítható oktatási és vezetési tapasztalatokat szerezhetnek, a tanulóknak pedig nem kellene addig várni, amíg a megfelelő számú és szemléletű tanárgárdát sikerül kiképezni.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.