kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Energiapazarlás és egészség

Ha kézbe vesz az ember egy nyugati napilapot vagy bármilyen vegyes profilú, sőt egyházi folyóiratot, szinte minden számban talál hosszabb-rövidebb cikket az energiáról, alternatív megoldásokról, hatékonyságnövelésről. Nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy végre mi is jobban odafigyeljünk nemcsak a nyakunkba szakadó újabb és újabb áremelkedésekre, hanem más — szintén az árat befolyásoló — szempontokra is.
Tegnap az örökké fázó kisfiam lucskosra izzadva jött haza egy nemrég felújított, csodaszámba menő moziból. — Tiszta gőzfürdő — mondta. Mennyi volt a méregdrága jegy árában az indokolatlan és felesleges pazarlás? Barátnőmék pihenni mentek egy vidéki panzióba. Éjszakára elhúzták az ágyaikat az ablak alól, mert bár a szobában igen meleg volt, az ablakok résein elviselhetetlenül vágott be egész éjjel a szél. Eltekintve a komfortérzet minőségétől, vajon számolta-e a fogadós valaha is, hogy nem lenne-e gazdaságosabb az ablakokat megjavíttatni? Egy szál pendelyben a pénztáro-sok a télikabátban izzadó vásárlók gyűrűjében. Nem lennének-e jobb kedvűek, ha a fűtési költség egy részét inkább bérük emelésére fordítanák? A pénztáros nem szól, örül, hogy van munkája. A mozilátogató és a szállóvendég is hallgat. Nem ez az egyetlen eset, amikor neki csak egy szerepet osztanak: fizessen.
Lényegtelen apróságok, mondhatnánk, de semmi jele sincs annak, hogy a termelésben, illetve az energiaiparban makroszinten más szemlélet uralkodna. A már jórészt lezajlott privatizálással és a távlati beruházásokkal kapcsolatban egyaránt rossz érzéseink vannak. Félő, hogy nemcsak mi, de még a gyermekeink is a ma nyerő befektetők holtbiztos üzletét fogják finanszírozni, választási lehetőségek nélkül...
A Mérnök Újság 1996. decemberi számában jelent meg Dr. Stróbl Alajos (az MVM Rt. stratégiai osztályvezetője) cikke, "Beruházás és környezetvédelem a villamosenergia-iparban" címmel. Ebből idéznénk néhány gondolatot:
"...Van új környezetvédelmi törvény, de nincsenek meg még a végrehajtási rendeletek. Nem tudni ezért, hogy például a levegőtisztaság-védelem területén milyen emissziós és immissziós határértékek lépnek életbe és mikor." (A helyzetre jellemző, hogy a levegőtisztasági jogszabálycsomag-tervezet 15. változatát kapta meg a Levegő Munkacsoport a napokban észrevételezésre. — A szerk.)
"Nem lehet tudni, hogy melyik régi erőművi kazán meddig működhet és hogyan. Nem lehet tudni, hogy egy új erőművet vagy egységet milyen előírások alapján kell méretezni..."
"Nem lehet tudni, hogy az erőmű-leállításokkal és rekultivációkkal (különösen az atomerőműnél) milyen környezetvédelmi követelményeket kell majd teljesíteni..."
"Ki lehet számítani, hogy mennyibe kerül, az árakat mennyire kell megnövelni, ha gyorsan be akarjuk vezetni például a legkorszerűbb nyugat-európai levegőtisztasági, kibocsátási határértékeket. Azt is meg lehet mondani, hogy melyik az a legkorábbi határidő, ameddig egyáltalán kicserélhető a magyar erőműpark többsége — fizikailag. Csak azt nem lehet tudni, hogy ezt és ennek következményeit hogyan fogadják az országban..."
"Az ezredfordulóra el kell érni, hogy a lakó azt mondja: megfizetem Budapest, az ország jobb levegőjét. Az többet ér nekem, mint a villany. Sok példa van már erre Európában, amerre tartunk. Ezt a célt kell kitűzni, s ha a lakó ezt elfogadja, akkor lehet tudni, hogy mi az igazi politikai akarat.
Ma, amikor a lakó 2,5-3%-ot ad ki az évi összbevételből átlagban a villanyra, de 6%-ot az élvezeti cikkekre, s ugyanakkor a villany árát sokallja, eszébe sem jut, hogy jobb levegőt kérjen és áldozzon érte: kevesebb sör, jobb levegő — drágább villannyal, igaz, még így is a lehető legkisebb költség mellett."
Visszatérek a címben feltett kérdésre. Az energiával kapcsolatos megbeszéléseken a legritkább esetben lehetett hallani arról, hogy az egész ország szempontjából mi a legkedvezőbb megoldás energetikai, pénzügyi vagy környezetvédelmi szempontból. Melyek a közvetlen és a távolabbi kihatások? Mit kell majd a gyerekeinknek és unokáinknak megfizetni a privatizáció és az azt követő döntések miatt? Miért kerülünk állandóan kényszerhelyzetbe? Képviseli-e valaki a mi érdekeinket is a magukat kérető privát befektetőké mellett? Vajon tisztában van-e a lakosság azzal, hogy azt a pár százalékot, amivel ma kevésbé emelkedik esetleg az energiaár, azt nem költi-e többszörösen patikára?

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.