kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
OLVASÓINK ÍRTÁK

Tisztelt Uram!
Köszönettel megkaptam és nagy meglepetéssel olvastam meghívásukat és vitaindító elképzeléseiket.
Dilemmámat, miszerint érdemes-e párbeszédet indítanunk egymástól ilyen távol eső felfogások közelítésére, egy csapásra feloldotta a soron következő meglepetés: indulásom előtt már a kezembe vehettem a kedd reggeli Népszabadságot, ahol is "vitaindítójuk" komoly teret kapva előzetesként jelent meg. Ez számomra rendkívül szokatlannak tűnt és etikai kérdéseket is felvetett. Végre a mai, szerdai napon már nem lepődtem meg, amikor is a Népszabadságban hiába kerestem a szakma vezető képviselőinek Önöknél elhangzott véleményét.
Fenntartásomat hosszú lenne kifejtenem sajátos álláspontjukkal kapcsolatban, de azt meg kell mondanom, hogy számomra kuriózum volt a reklámnak ez a fajta megközelítése mind szakszerűségét, mind a kompetenciáját illetően.
Magánemberként, három kisgyermekem jövője érdekében is remélem, hogy környezetvédő szervezeteink fontossági sorrendet tudnak állítani munkájukban, és közös fáradozásunk eredményeképpen sikerül gyermekeinket — fizikailag és erkölcsileg tisztább világban — bölcs és egészséges felnőttekké felnevelnünk.
Ehhez szívből kívánok Önöknek is sok sikert.
Üdvözlettel:
Sopronyi János
elnök
Direkt Marketing Egyesület
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönöm levelét. Természetesen mi a párbeszéd hívei vagyunk, hiszen tudjuk, hogy csak ilyen módon ismerhetjük meg valójában egymás érveit, tisztázhatjuk az esetleges félreértéseket, és juthatunk közös nevezőre. Számtalanszor tapasztaltuk már, hogy miután leültünk tárgyalni, az előzőleg feloldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek ellenére is sikerült mindkét fél számára elfogadható megoldást találni.
Ami a Népszabadságban megjelent (illetve meg nem jelent) cikkeket illeti, engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassam. Az ott ismertetett nézeteink és javaslataink nem újak. Már 1993-ban közzétettük ezeket, és komoly vitát is folytattunk róluk akkor az ipari és kereskedelmi tárca, valamint a reklámszakma több képviselőjével. Javaslatainkat minden évben — a költségvetési törvény vitájához kapcsolódva — elküldtük valamennyi országgyűlési képviselőnek, és ismertettük Lélegzet című havilapunkban. E javaslatokat a kormány is felhasználta, amikor kezdeményezte a hirdetésekre kivetendő különadó, az ún. kulturális járulék bevezetését (bár mi nem egészen így képzeltük el a befolyó összeg felhasználását).
A reklámtörvénnyel kapcsolatos elképzeléseink nemrég a PR Herald lapjain is napvilágot láttak. Ezt követően a reklámszakma képviselői részéről több támadás ért bennünket, melyeket tapasztalva azt gondoltuk, hogy — a fent vázolt elveinknek megfelelően — a legcélszerűbb, ha leülünk egymással, és megpróbáljuk tisztázni a nézetkülönbségeket, vagy legalábbis megismerni egymást. Ezért kezdeményeztük az 1997. február 11-én megrendezésre került kerekasztal-beszélgetést, amelyre a reklámszakma képviselői mellett meghívtuk az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület titkárát és 14 környezetvédő szervezet vezetőit, valamint a sajtó képviselőit is. A meghívó mellékleteként minden érintett fél számára elküldtük vitaindító anyagunkat. Kezdeményezőként, a közvélemény tájékoztatását is remélve, mi csak ennyit tudtunk tenni. Azt azonban nem mi döntöttük el, hogy mikor mi jelenjen meg a Népszabadságban. Ez az újságíró, illetve a szerkesztőség döntése volt.
Ami pedig a készülő reklámtörvénnyel kapcsolatos javaslataink lényegét illeti, reméljük, a reklámszakma képviselőinek túlnyomó többsége is úgy gondolja, hogy egy erkölcsileg tisztább világ kialakulásához nagymértékben hozzájárulhatna az, ha a társadalmi célú reklámok a jelenleginél jóval szélesebb teret kapnának. Ennek a megvalósításához azonban források kellenek.
Amennyiben az etikai szempontokat Ön is komolyan veszi — és mi hisszük, hogy ez valóban így van —, akkor bizonyára nem olyan megoldást szorgalmaz, amely pl. az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak vagy a családi pótlék rovására növelné a reklámszakma bevételeit, hanem olyat, ami e nélkül eredményezi a különböző reklámfajták közötti arány módosulását.
Bízunk abban, hogy ez irányú elképzeléseinket megismerve Önök is támogatni fogják törekvéseinket. Annál is inkább, mivel ajánlásaink lényegi elemét az az elképzelés képezi, hogy a reklámok megadóztatásából befolyt pénzeket teljes egészében társadalmi célú reklámok készítésére kell fordítani. Úgy véljük, hogy ez a javaslatunk nem a reklámszakma érdekeit sérti, hiszen amellett, hogy a társadalmi célú reklámok készítése újabb megrendeléseket és megrendelői kört hozna, szakmailag is legalább akkora kihívást jelentene az Önök számára (ha nem nagyobbat...) mint egy sör-, vagy cigaretta-, netán egy mosóporreklám elkészítése és eljuttatása célcsoportjaihoz.
Amennyiben válaszomat elolvasva mégis célszerűnek tartaná a párbeszédet, szívesen állunk a rendelkezésére.
Üdvözlettel:

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.