kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Ökoházak és öko-ötletek


Nem kétséges, mennyire meghatározza életvitelünket, közérzetünket, a környezethez való viszonyunkat és persze költségeinket is az a lakás vagy ház, amelyben élünk. Az utóbbi időben egyre többet hallani olyan építészeti megoldásokról és kiegészítőkről, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy energiatakarékosabban, a környezetünket kevésbé szennyezve és egészségesebb körülmények között élhessünk.
Az ökoház fogalma új, de amit takar, az régi, csupán eddig nem volt szükség a megkülönböztető jelentésre. Mondhatjuk, hogy régen az emberek szinte kizárólag ökoházakban éltek. Az alapanyagot a közvetlen környezetükből szerezték be, az építkezéshez élőmunkát használtak, és alkalmazkodtak a helyi éghajlati viszonyokhoz. Az összhang az ipari forradalom során bomlott meg, amikor lehetőség nyílt messziről hozni az alapanyagokat, és megjelentek a súlyos környezetszennyezéssel előállított építőanyagok. Ma már nem is tudjuk, honnan erednek a ház alkotóelemei, amelyben lakunk, és mi az ára mindennapi kényelmünknek. Pedig érezhetnénk magunkat kellemesen, sőt még kellemesebben egy olyan házban is, amely sokkal környezetkímélőbb módon épült és működik.
Ökoházak, melyekről senki sem tudta, hogy azok
A föld, agyag, kő, fa, nád, fű kezdetek óta alapanyagként szolgálnak az emberek építkezéseihez. Magyarország területén a vályogtégla és a döngölt földfal volt a legelterjedtebb házalapanyag, fafödémmel és nád- vagy zsúptetővel kiegészítve. A körös-körül kinyúló tető nemcsak a nyári meleg és a tűző nap ellen nyújtott védelmet, hanem védte a nedvességre érzékeny falat az esővel szemben. A vastag vályogfalak kiváló hőtároló képessége egyenletes hőmérsékletet biztosított, jó hőszigetelésük pedig lehetővé tette, hogy kevés tüzelővel jól befűthető legyen az épület. A kemencék a ház körül előforduló hulladékokkal fűthetők voltak, rendszerint két helyiséget melegítettek, s alkalmasak voltak sütésre, főzésre, vízmelegítésre is.
A helyiségek csupán akkorák voltak, mint amekkorára valóban szükség volt, így nagyon takarékosan bántak mind a meleggel, mind az építőanyaggal. A vályogházak építéséhez gyakorlatilag nem volt szükség pénzre, sem messziről szállított alapanyagokra, viszont annál több élőmunkát igényeltek. Rendszerint kalákában építették őket, és mindenki tudta, ki kinek mennyi élőmunkával tartozik.
Korunk ökoházai

Ma már megkülönböztető jelzőt használunk azokra a házakra, amelyek az átlagosnál energiatakarékosabbak és környezetkímélőbbek. Nagyon sokféle ökoház létezik. Vannak, amelyek a modern kor kényelméhez szokott ember minden igényét kielégítik, és különféle technikai eszközökkel teszik lehetővé, hogy mégse szennyeződjön úgy a környezet, ne legyenek igénybe véve úgy az energiaforrások — különös tekintettel a nem megújuló energiaforrásokra —, mint a hagyományos házak esetében. Vannak olyanok is, amelyek a tulajdonos szerény anyagi lehetőségei miatt nem tartalmazzák a legújabb technikai vívmányokat, esetleg nem is ökoháznak épültek eredetileg, de kis méretük és ötletgazdagságuk miatt — — és természetesen a tulajdonosuk életmódja következtében — rendkívül energiatakarékosak és környezetkímélők.
Mint ahogy a fogyasztási cikkekre általánosan jellemző, az ökoházak is akkor igazán környezetkímélők, ha már az alapanyagok gyártása során is kevés energiára van szükség, és ekkor sem szennyeződik lényegesen a környezet. Szintén követelmény, hogy az élettartam lejárta után az alkotórészek lebomoljanak a természetben, vagy újrahasznosíthatók legyenek. Ezért az ökoépítészetben különösen szívesen alkalmazzák a földet, vályogot, fát, ellenben vasbetont, műanyagot és hasonlókat csak ott használnak, ahol ezt elkerülhetetlennek látják.
Napházak, dombházak és társaik

Az ökoházak jól alkalmazkodnak a helyi természeti viszonyokhoz, az időjárási körülményekhez. Természetes, hogy különböző éghajlatú területeken különféle ökoházak épülnek. Szeles, hűvös helyeken például nagyon fontos a jó szigetelés. Ilyen helyeken a dombházak a leginkább népszerűek. A mérsékelt, viszonylag egyenletes éghajlatú területeken lehetőség van arra, hogy a ház jobban megnyíljon: hőcsapdaként szolgáló nagy üvegfelületek jellemzik. A túlzottan meleg hőmérsékletű területeken megint fokozott hőszigetelésre van szükség.
A tájolás szintén nagyon fontos. Északról, illetve a meghatározó szélirány felől zártak az épületek, az ablakok főleg dél felé nyílnak. A napház esetében üvegházat építenek a déli oldalon, ami hőcsapdaként szolgál. A beérkező napsugárzás valamiféle jó hőfelvevő képességű anyagot ér — például kavicsot —, ahonnan aztán beljebb vezetik a lakás többi részébe, fűtés vagy melegvíz-előállítás céljára.
Magyarországon már léteznek napházak, mint például a Szász János tervezte pécsi napház, vagy Kuba Gellért és Koppány Imre napházai.
Magyarországon a nagy hőmérséklet-ingadozás indokolttá teszi a vastag, jó hőszigetelésű és jó hőtároló képességű falakat. Nem véletlen, hogy a hagyományos építőanyagok közül a vályog és a döngölt földfal a legáltalánosabb. A hőszigetelést és az egyenletesebb mikroklímát szintén segíti a növénytakaró. Ez lehet a falakra felfutó borostyán vagy vadszőlő, és lehet gyeptakaró a ház dombszerűen kialakított külső felületén.
"Biorganikus" építészet

A dombházak továbbfejlesztéseképpen alakította ki Hegedűs Zsolt sajátságos építészeti stílusát, amelyet biorganikus építészetnek nevezett el. Ebben a stílusban épült fel Lőrinciben az Ifjúsági Telep épület-együttese, a gyűrűfűi közösségi ház és több más épület. Stabilizált földtéglából épülnek meg a boltozatos szerkezetű falak, majd egy vékony beton- és fólia rétegre vastagon földet hordanak — a nagy terhelés a boltozatos-kupolás szerkezet miatt nem jelent problémát —, s gyepet telepítenek. Ezek a házak pompásan beleolvadnak a természetes környezetbe, s kiváló hőszigeteléssel rendelkeznek. A másik alkalmazott tetőszerkezetük a nád- vagy zsúptető, ahol nincs szükség külön faszerkezetre, hanem a nád- vagy zsúpfedél közvetlenül a földtéglaboltozatra kerül.
Egyes házak oldalán vagy tetején megjelenik a télikert, amely nemcsak a dísznövények nevelésére vagy zöldségtermesztésre alkalmas, hanem a napházaknál leírt módon hozzájárulhat a ház fűtéséhez és melegvíz-ellátásához.
Fűtésre kombinált változatot javasolnak, ahol a lakótérben fa vagy biobrikett tüzelésű központi kemence van, a többi helyiségben pedig gáz- vagy villamos fűtésű radiátorok. Egy olyan, takarékosabb és ökologikusabb megoldás is létetik, ahol a központi kemencében van egy víztáska, amelyből a meleg víz egy csőrendszeren keresztül eljut az épület távolabbi részeibe, így a kemence az egész épületet fűti.
Vannak elképzelések még gazdaságosabb fűtési rendszer kialakítására is, ahol a ház központjában lenne az egyetlen kályha, s a szobák cikkes elrendezésben vennék körül. A kályha az összes helyiséget melegítené, biztosítaná a melegvíz- ellátást, s a teteje az emeleten elhelyezett konyhában főzőfelületként működne. Ehhez persze szükség lenne ahhoz, hogy lazítani tudjunk szokásos lakáselrendezési beidegződéseinken.
A "biorganikus" jelző utal rá, hogy a házak tervezésekor nemcsak ökológiai szempontokat vesznek figyelembe, hanem a természetközeliséget is. Kerülik a műanyagok, a fölösleges vezetékek, a különféle vegyi anyagok használatát, s a terek belső kialakításában, sőt, a javasolt bútorozásban a fáé és egyéb természetes anyagoké a főszerep.
Az autonóm ház
A Naturexpón nagy sikert aratott a nulla rezsijű ház, amely különféle alternatív energiaforrásokkal és környezetkímélő berendezésekkel nem csupán a külső energiaforrások igénybevételét teszi elkerülhetővé, hanem a ház szennyvíz- és hulladéktermelését is a lehető legkisebbre csökkenti. Jó hír, hogy Magyarországon is mind beszerezhető, ami egy ilyen házhoz szükséges.
Az autonóm ház alternatív berendezései öt csoportba sorolhatók:
— fűtési rendszer (a melegvíz-előállítást és a főzési lehetőséget is beleértve),
— villamosenergia-ellátás,
— vízellátás és szennyvízkezelés,
— hulladékgazdálkodás,
— természetes anyagok használata.
A fűtés részbeni alternatív forrásokból való kinyeréséhez a napkollektorokat ajánlják leginkább. A kollektor nyomásálló réz csőkígyóból és réz abszorberlemezekből áll, szelektív bevonattal. A bevonat a beeső napsugárzás 85%-át elnyeli, így —15oC-os külső hőmérséklet esetén is 60-65 fokos vízhőmérséklet érhető el. A rendszerhez tartozik kiegészítő fűtés is, amely a leghidegebb téli napokban is pótolja a napsütést.
Az villamosenergia-ellátást szélmotorral vagy napelemekkel lehet alternatív módon megoldani. Sajnos, a napelem még csak kevesek számára megfizethető, de reméljük, ez hamarosan változni fog. Energiatakarékos fogyasztók használatával körülbelül egy 1 kW-os szélmotor és 15-20 négyzetméter napelem fedezi egy háztartás energiaigényét.
Az autonóm ház vízháztartása több tekintetben eltér a szokásostól. A mosógéphez például nem ivóvizet továbbít, hanem ciszternákban összegyűjtött esővizet, ami a lágysága miatt kimondottan előnyös a mosáshoz. A víztakarékos vécéhez, amely alkalmanként mindössze 3 liter vízzel öblít, szintén esővizet, vagy pedig a használt mosóvizet használják. A szennyvíz a ház mellett lévő nádgyökérzónás tisztítóba jut. Ez nem más, mint egy szigetelt teknőben lévő, mesterségesen létrehozott nádas. A gyökereknél aktív baktériumok és mikroszkopikus gombák serege bontja le a szennyvizet. Így külön energiaigény nélkül jutunk a szennyvízből, ha nem is ivóvíz-tisztaságú, de mindenesetre öntözésre alkalmas vízhez.
A vízöblítéses vécénél jobban ajánlják a komposztáló toalettet, amely a fekáliából és a konyhai hulladékból komposztot készít.
A hulladékkezelésre a szelektív gyűjtést ajánlják. Különválaszthatjuk az értékes komposzt-nyersanyagot, az újrahasznosítható — s ha minden kötél szakad, jól éghető — papírt, s minden mást, ami még valamiképpen használható. Tudatos vásárlási szokások mellett ezek után alig marad hulladék.

esővízgyűjtő hordó
esőcsatornába épített vízszűrő
ciszterna kútvíz utántöltővel és házi vízellátó rendszerrel
fúrt kút szivattyúval
esővízzel működő mosógép, melegvíz-ellátás napkollektorral
vízkarékos WC esővel vagy használt mosóvízzel
mosóvíztároló padlástérben
szélmotor (12V egyenáram)
napelem (12V egyenáram)
kompakt fénycső és szivattyúk 12V-ról
mosogató
szelektív hulladékgyűjtő edények és hulladékprés
komposztáló toalett
inverter 12V egyenáram átalakítására 220V váltóáramra
oda-vissza számláló villanyára áramfelesleg eladásához
16 víztakarékos csaptelepek
17 faelgázosító fűtőkazán szolárfűtés rásegítéséhez
szolárhőtároló puffertartály fűtéshez és melegvíz készítéséhez
falfűtés
napkollektor
napcsapda (üvegház)
oldómedence
nádgyökérszűrős szennyvíztisztító
ami az ábrán nem szerepel (többek közt):
12V-os hűtőgép
természetes építőanyagok (vályog, zsindely, parafa, linóleum, favédő szerek stb.)
fatüzelésű tűzhely
biobrikett tüzelésű kandalló
komposztaprító és kerti komposztáló



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.