kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Pesti levegő

Közismert, hogy a fővárosi légszennyezettségért elsősorban a közúti közlekedés a felelős. A szervezetünkbe jutó szén-monoxid 98, a szénhidrogének 97, a nitrogén-oxidok 97, a kén-dioxid 60, a korom és por 40 százaléka a gépjárművekből származik. Kevésbé ismert, hogy a légszennyezés hogyan oszlik meg országosan. Az ábrákon jól látható, hogy a közlekedési eredetű légszennyező anyagok kibocsátása kiemelkedő mértékben a főváros területén történik. Annak ellenére, hogy Budapest területe az ország területének alig több mint fél százaléka, ide jut a közlekedési eredetű légszennyezés több mint 25%-a.

Közúti közlekedésből származó szén-dioxid emisszió területi megoszlása Magyarországon (1993) Forrás: KTM

Közúti közlekedésből származó szilárdanyag-kibocsátás területi megoszlása Magyarországon (1993) Forrás: KTM
Ezen belül is a Nagykörút és a Duna által határolt rész a legveszélyeztetettebb. Ez a terület Budapest összterületének mindössze 5%-át teszi ki, mégis itt keletkezik a főváros közlekedési eredetű légszennyezésének a fele. Azaz az ország területének 0,03 százalékán összpontosul a légszennyezés több mint 10 százaléka!
Most vessünk egy pillantást a közúti forgalom sűrűségének eloszlását bemutató ábrára. Az összefüggés egyértelmű. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a torlódások következtében a járművek szennyezőanyag-kibocsátása ugrásszerűen megnő. Miközben a csúcsforgalmi időszakban a forgalom 2,5-szer nagyobb, mint átlagos esetben, a károsanyag-kibocsátás 3-9-szeresére emelkedik.

A közúti forgalom sűrűsége Forrás: TRANSMAN Ltd.
Mindez súlyosan veszélyezteti a lakosság egészségét. A hörgi asztmás betegek aránya 1980 és 1996 között 5-szörösére, a tüdőrákban szenvedőké pedig 1960 és 1996 között 3,7-szeresére növekedett. Az asztma viszonylag rövid idő alatt kialakulhat, a tüdőrák viszont többnyire egy-két évtized alatt fejlődik ki. Azaz a mai állapot egy olyan időszak eredménye, amikor a jelenleginél kisebb volt a légszennyezés. Vajon mi várható 10-15 év múlva, amikor a mai szennyezettség következményei jelentkeznek fokozottabban?
Senkit nem menthet fel a felelősség alól az a tény, hogy a megbetegedések alakulása országosan sem sokkal jobb, mint a fővárosban, és az sem, hogy a lakosság egészségi állapotának romlásában több kedvezőtlen tényező is közrejátszik. Éppen ellenkezőleg: mindez fokozott felelősséget ró az önkormányzatokra, hogy minden lehetséges intézkedést megtegyenek a légszennyezettség csökkentése érdekében.
A kialakult helyzet nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem a Fővárosi Tanács, majd a Fővárosi Önkormányzat elhibázott közlekedéspolitikájának az eredménye. Az elmúlt évtizedekben a fővárosba vezető utakat szinte minden irányban kiszélesítették, egyes útvonalakon a villamossíneket is felszedték. Ennek következtében a gépjárművek 2-3, nem egy helyen 4 sávon ömlenek be a városba, elsősorban a belváros irányába, mint egy tölcsérbe.
Sajnos a Fővárosi Önkormányzat jelenlegi közlekedéspolitikája is ezt a káros irányzatot erősíti. Nemrég adták át az M5ös autópálya bevezető szakaszát Dél-Pesten, és újabb utakat építettek Dél-Budán is, illetve építenek, amelyek egyre nagyobb bejövő gépjárműforgalmat tesznek lehetővé.
A fokozodó környezetszennyezés, a levegőtisztaság romlása, a zajártalom növekedése, a zöldfelületek pusztulása miatt a lakosság egyre nagyobb hányada menekül a fővárosból, és költözik a zöldövezetekbe, az elővárosokba, Budapest környékére. Ugyanakkor munkahelyük, csakúgy, mint a kulturális, oktatási, közigazgatási és egyéb intézmények Budapesten maradnak. A lazább beépítettségű külső területeken a tömegközlekedési szolgáltatások biztosítása is lényegesen nehézkesebb és költségesebb (ráadásul a jelenlegi színvonala is sok kívánnivalót hagy maga után). Ezért napról napra többen jönnek be gépkocsival a fővárosba. Ma már ott tartunk, hogy — az 1994ben készült felmérések szerint — a személygépkocsikból származó légszennyezés 60%-át a Budapesten kívülről jövő autók okozzák a fővárosban. (Az utóbbi időben a város szélén épülő bevásárlóközpontok némileg módosítják ezt a képet: bár a bejövő autók száma előreláthatólag nem csökken, a főváros kerületeiből egyre több autó indul a városhatáron túlra bevásárlási szándékkal.)
A probléma megoldásának módja ismert, más városokban egyre kiterjedtebben alkalmazzák az ezt szolgáló módszereket:
  • A gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, jelentősen javítani kell a tömegközlekedés színvonalát a fővárosban és környékén.
  • Ezzel egyidejűleg, az ésszerűség határain belül és a szükséges mértékben korlátozni kellene a személygépkocsi-forgalmat, és széles körben alkalmazni kellene a forgalomcsillapítási módszereket.
  • Budapesten és a város környékén egyaránt minden építkezést és beruházást szigorú környezetvédelmi előírások betartásához kellene kötni (semmiféle zöldterületet ne károsítson, ne gerjesszen jelentős gépjármű-forgalmat, álljon rendelkezésre a szükséges csatornahálózat és szennyvíztisztító kapacitás stb.).

Hörgi asztma Nyilvántartott betegek Budapesten, 1980-1995 (100000 lakosra) Forrás: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

Tüdőrák Nyilvántartott betegek Budapesten, 1960-1995 Forrás: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.