kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Istent játszani


Tudta-e, hogy Lengyelországban növekedésserkentő emberi géneket hordozó pontyok úszkálnak már három éve a halastavakban? Vagy hogy 1991 óta bolgár kutatók olyan idegen géneket tartalmazó dohányt és lucernát neveltek ki, melyek ellenállóak egyes vírusokkal és baktériumokkal szemben? Magyarország ötféle "génátültetett" terménnyel folytat szabadföldi kísérleteket — burgonya, dohány, kukorica, olajrepce és lucerna —, hogy az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességüket vizsgálják. Az utóbbi három évben Oroszország szabadföldi kísérleteket folytatott gyomirtórezisztens burgonyafajtákkal. Világszerte emberi géneket ültettek át lazacba, pisztrángba, kecskébe, birkába, rizsbe és dohányba. Házityúk és molylepke génjeit ültették át burgonyába, egér génjeit dohányba, baktérium- és vírusgéneket uborkába, burgonyába, paradicsomba és kukoricába. Észak-Amerikában a génmanipulált "Flav Savr" paradicsom, ami egy beültetett rothadásgátló génnek köszönhetően hosszabb ideig friss marad, már ott mosolyog az áruházak polcain. A kínálat szinte korlátlan: banán, paradicsom és dinnye marad friss hetekig vagy hónapokig, vannak olyan termények, amelyek ellenállnak a gyomirtó szereknek is. Gyorsabban növő lazac, pisztráng és ponty válhat mindennapos étrendünk részévé.
Mi több, a géntechnológia nem csak a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre korlátozódik. Talál lehetőségeket a textil- és bőriparban, a bányászatban, az erdészetben és papírgyártásban, a természetgyógyászatban, a tisztítószergyártásban és a gyógyszeriparban is.
Ha ez az irányvonal folytatódik, az étel, amit elfogyasztunk, a gyógyszer és az ellátás, amit kapunk, valamint az a mód, ahogyan felfogjuk és használjuk a természeti erőforrásokat, többé soha nem lesznek ugyanazok, mint amit megszoktunk.
Mi az a géntechnológia?
Egy viszonylag új tudományág, amit gyakran félrevezető módon új biotechnológiának hívnak azért, hogy olyan több évszázados ipari biológiai folyamatokhoz hasonlítsák, mint például a kenyérsütés és a sörfőzés. A "biotechnológia" kifejezés élő szervezetek iparban történő felhasználását jelenti, mint pl. az élesztőgombát a kenyérkészítésnél vagy a sör erjesztésében. Jelentheti ezen kívül növények vagy állatok óvatos nemesítését egy bizonyos, kívánt eredmény eléréséhez. A hagyományos biotechnológiák adtak az emberiségnek különleges színű melegházi rózsákat és magasabb hús- vagy tejhozamú tehénfajtákat. A géntechnológia ezzel szemben gének kiemelését jelenti egy szervezet sejtjeiből, és más fajba történő átültetésüket, ami során új tulajdonságokkal rendelkező génkezelt szervezetek jönnek létre. A géntechnológia kitűnő lehetőséget ad a kutatóknak és az iparnak élő szervezetek újratervezésére és "javítására".
A mezőgazdaság a géntechnológia segítségével új tulajdonságokkal ruházza fel a kereskedelemben forgó terményeket, mint a gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség, anyagcsere-változás, rovarokkal szembeni ellenállás és stressztűrés. Az ipar állítása szerint ezek a "javítások" növelik a hatékonyságot és a termelékenységet. Bevételeiket azonban mindenképpen növelni fogja.

A géntechnológia veszélyei
Ha belekontárkodnak egy élőlény finoman szabályozott genetikai rendszerébe, az komolyan veszélyeztetheti annak viselkedését, egységét és jólétét. A génmanipulált szervezetek gonosz meglepetéseket okozhatnak, mivel a beavatkozás felborítja a gének működésének összefüggésrendszerét. A beültetett gén befolyásolhatja és tönkre is teheti a gazdaszervezet saját génjeinek tevékenységét. Például gyakori meglepetés a kutatók számára, mikor egy génnek több példánya is beépül, ami kikapcsolhat más géneket. A szakemberek szerint ez történhetett egy németországi kísérletnél is, mikor a várt fehér vagy piros virágú petúnia helyett néhány növényen mind fehér, mind piros, sőt, csíkos virágok is megjelentek! A tarka petúniák nem okoznak komolyabb gondokat, de egy élőlény más folyamatainak fölborítása jóval kockázatosabb lehet.
Számos állatkísérlet bizonyította, hogy idegen gének beültetése sok, és gyakran fájdalmas mellékhatással járhat. Az Egyesült Államok Beltsville-i Állami Kutatóállomásán disznókba emberi növekedési hormont kódoló géneket ültettek, hogy gyorsabban, nagyobbra és soványabbra nőjenek. Ez a disznóknál csökkent látást, ízületi gyulladást és letargiát okozott.
Veszélyben a biológiai sokféleség
A veszélyek még fenyegetőbbekké válnak, amikor a génkezelt szervezeteket kibocsátják a környezetbe. Ezeknek az élőlényeknek nincs természetes élőhelyük, mivel nem a természetben fejlődtek ki, hanem laboratóriumban tervezték őket. Senki sem képes megjósolni, hogyan fognak viselkedni szabad környezetben. Szabadon bocsátásuk után lehetetlen "visszavonni" őket. Ellentétben a mérgező vegyszerekkel, amelyek felhígíthatók vagy stabil vegyületekként megköthetők, a génkezelt élőlények szaporodni képesek, és újra és újra kitermelik problémáikat.
Ha a génmanipulált élőlények életben maradnak és elszaporodnak, kiszoríthatnak vadon élő fajokat, és az azoktól függő növényeket és állatokat is. A beültetett gén a génkezelt élőlényeknek előnyöket biztosíthat a többi fajjal szemben a természetes kiválasztódásban. A "csúcstermények" képesek megvédeni magukat legfőbb ellenségeiktől, a betegségektől és a rovaroktól, ami arra vezethet, hogy a bennszülött növények rovására fognak elszaporodni. A "csúcstermények" közelében élő természetes rendszerek biológiai sokfélesége veszélybe kerülhet.
A történelem megtanított minket arra, hogy nem bennszülött fajok új élőhelyre való betelepítése katasztrofális eredményekkel járhat. A betelepítés minden hosszú távú hatásának előrejelzése teljes bizonyossággal lehetetlen. Ennek egyik híres példája, amikor a hatvanas években az észak-nílusi sügért betelepítették a Viktória-tóba, ahol megtizedelte a bennszülött fajokat: több mint 200 tűnt el közülük. További mellékhatásként a partvidék erdőségeinek pusztulása miatt felgyorsult az erózió, mivel a nílusi sügér — a honos halfajokkal ellentétben — nem szárítható napon, ezért füstöléssel kell tartósítani.
A géntechnológia környezeti veszélyei
A géntechnológia és termékei csupán az utóbbi húsz évben jelentek meg. A génkezelt szervezetek környezeti hatásainak előrejelzése szinte teljesen lehetetlen. Mindamellett a természetes fajokkal előfordult hasonló helyzetek alapján a kutatók a következő hatásoktól tartanak:
Új kártevők keletkezése: például ha egy sótűrésre tervezett génkezelt növény kiszabadul a termőterületről, elfoglalhatja a tengerbe ömlő folyók torkolatát, ily módon kiszorítva a természetes torkolati növényzetet.
A már meglévő kártevők hatékonyságának növelése: a termesztett növények génjei több kilométerre is eljuthatnak a — gyakran gyomnak számító — rokon fajokhoz szél- vagy rovarmegporzás útján. Így a megváltoztatott tulajdonságokkal rendelkező haszonnövény idegen génjei (pl. gyomirtókkal szembeni tolerancia, szárazságtűrés stb.) átkerülhetnek gyomokba, még jobban megnehezítve féken tartásukat.
Nem célzott fajok veszélyeztetése: kártevőirtásra tervezett vírusok vagy baktériumok kiirthatnak hasznos rovarokat is. A növényi maradványokat, pl. leveleket lebontó baktériumok, amelyek üzemanyagként is használható alkoholt állítanak elő, csökkentették a hasznos gombák mennyiségét. Néhány esetben a közeli gyepek is kipusztultak alkoholmérgezés következtében.
Természetes rendszerek és folyamatok megzavarása: mint pl. a táplálékciklusok vagy időjárási mintázatok. A hatások előrejelzése szinte lehetetlen a génkezelt élőlények, a természetes fajok és a számos környezeti tényező közötti kölcsönhatások lehetséges változatai miatt.
A biológiai sokféleség tönkretétele természetes fajok kiszorításával: a túlélési előnyökkel felruházott génkezelt haszonnövények elszabadulhatnak a termőterületekről, ellephetnek más életközösségeket és kiszoríthatnak természetes fajokat. A biológiai sokféleség ilyenfajta vesztesége komoly mértékben csökkentheti egy életközösség vagy faj olyan hirtelen stresszhatások elleni tűrőképességét, mint pl. a szárazság vagy betegségek.
Értékes természeti erőforrások elpocsékolása: a Bacillus thuringiensist (Bt) ma természetes növényvédő szerként használjuk. Emellett kutatások folynak a Bt génállományának haszonnövényekbe való beültetése céljából. Ezzel felgyorsulhat a Bt-nek ellenálló rovarfajok kifejlődése, ami a Bt-t hatástalanná teszi.
A génkezelt szervezetek környezetünkbe történő kibocsátása még a radioaktív vagy mérgező hulladékok kibocsátásánál is veszélyesebb lehet. A sugárzó és kémiai szennyezőanyagokkal ellentétben a génkezelt szervezetek újratermelik magukat. Kiszabadulásuk után képesek lesznek szaporodni, elterjedni, mutációk történnek és genetikai anyagukat átadhatják más, gyakran rokon fajoknak. Ha egyszer kibocsátottuk őket, a génmanipulált szervezeteket nem különíthetjük el.
Ráadásul a "csúcstermények" által kínált rövid távú gazdasági előnyöket elhomályosítja a helyi termények elvesztésének veszélye. Ez a jelenség több kártevőt terhel a megmaradó hagyományos haszonnövényekre.
A géntechnológia előnyei: tények vagy mesék?
Észak-Amerikában és Európában mind az ipar, mind a kormányzatok a géntechnológia lehetséges előnyeit hirdetik. Csodaszerként tüntetik fel az éhínség legyőzésére, a betegségek elleni harcban, a környezet megtisztításában ugyanúgy, mint az ipari hatékonyság, az erdők termelékenysége, a halgazdaságok és kistermelők növekedése érdekében.
Mindennek ellenére a kutatók és az ipar által kínált alkalmazások többsége vagy álmegoldás, vagy csak saját haszonelvű érdekeiket szolgálja. A géntechnológia bevetése gyakran csak a mélyebb problémák tüneti kezelését jelenti, ezért nem is számít megoldásnak. Inkább "csővégi" technikai bütykölés, ami a kár korlátozására törekszik. A géntechnológia termékei emellett még több termelést igényelnek, hatalmas hasznot hozva néhány magáncég konyhájára.
A géntechnológia alkalmazásai
Világszerte a mezőgazdasági ágazat a géntechnológia felhasználásának egyik legfontosabb területe. A jelenlegi kutatások haszonnövényekre és háziállatokra egyaránt összpontosítanak. Mivel a közép-kelet-európai országokban a mezőgazdaság az egyik legnagyobb gazdasági tényező, ezeket az alkalmazásokat fejlesztik legerősebben, és ezek ellen kell a legnagyobb ellenállást kifejtenünk.

Mezőgazdasági haszonnövények
A haszonnövények génkezelése során a legfontosabb kívánt tulajdonságok a következők:
— Gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség.
— Stressztűrés — mint pl. szárazság, hideg, betegségek, kártevők.
— Különleges tulajdonságok kifejlesztése — hogy a termény kereskedelmi értéke növekedjen. Az amerikai Calgene társaság által kifejlesztett "Flav Savr" paradicsomból kiemelték "rothasztó" génjét, hogy tovább tartson áruházi polcokon töltött élete.
A fenti alkalmazások számos igen káros hatással járhatnak:
— A profitérdekelt mezőgazdasági vegyipartól való függés erősödése.
— A géntechnológia mezőgazdasági alkalmazásainak nagy része a gyomirtók tűrése felé irányul. A kitüntetett érdeklődés legfőbb oka az, hogy a cégek ezen a területen rövid távú hasznot remélnek.
A Monsanto fontos haszonnövényeket fejlesztett ki saját gyomirtójának, a Roundupnak ellenálló tulajdonságokkal, pl. a Roundupra Kész Szóját (RRS) és az AgrEvo a Basta nevű gyomirtót elviselő növényeket kísérletezett ki. Ez a Hoechst terméke, amely a Schering társult partnere az AgrEvóban. Sok más társaságnak van hasonló programja. A mezőgazdasági vegyszergyártó cégek a génkezelt magok előállításával igyekeznek növelni piacukat. Ugyanaz a cég fog nagyobb hasznot látni a gyomirtók eladásából, és a "technológiai járulékokból", vagyis a gazdák által a génkezelt magok egy évre való visszatartásáért fizetett jogdíjakból.
A gyomirtóknak ellenálló növények elterjedése elmélyíti a mezőgazdasági vegyszereken alapuló, energiaigényes termelési módszerektől való függést (ld. a keretes írást). Ezek a stratégiák nem a gyomok elterjedésének valódi okait célozzák meg — a monokultúra (egyfajta növény termesztése hatalmas területen éveken keresztül) teszi lehetővé a gyomok stabil betelepedését.
A gyomirtó szereknek ellenálló haszonnövényekben komoly veszélyek rejlenek.
A gyomirtóknak ellenálló növényeket arra tervezik, hogy a "nem válogatós" (minden növényt kiirtó) vegyszerek alkalmazását túléljék, míg a gyomok elpusztulnak.
Maguk a gyomirtó szerek ismert környezetszennyező anyagok, megtalálhatók ételekben, a talajban és vízben, közreműködnek a biológiai sokféleség csökkentésében. A gyomirtóknak ellenálló növények kifejlesztésének nyilvánvaló célja ezek olyan mezőgazdasági rendszerekben történő alkalmazása, ahol gyomirtót használnak.
A gyomirtó szereknek ellenálló növények alkalmazása megnöveli a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Mivel csak a gyomokat pusztítja el, a haszonnövényeket nem, a gazdák vagy több, vagy mérgezőbb hatású vegyszereket vethetnek be. Azok a növények, amelyeket nem erre a célra kezeltek, szükségszerűen elpusztulnak. A gyomirtók nagyobb mértékű használata táplálékunk, a talaj és a víz még erősebb elszennyeződéséhez vezet. A mezőgazdasági terményeken megmaradó gyomirtó szerek az állattenyésztést és a vadon élő állatokat is veszélyeztetik.
A gyomirtóknak ellenálló növények maguk is okozhatnak környezeti károkat:
— Gyomokká válhatnak más életközösségekben.
— Gyomirtó szereknek ellenálló gyomok fejlődhetnek ki hasonló módon, mint ahogy a baktériumok elviselik az antibiotikumokat, és a "szuperpatkányok" a rágcsálóirtó mérgeket. Például ma az Egyesült Államokban 55 gyomfaj elviseli a triazin típusú gyomirtókat.
— Az idegen gének beporzással átkerülhetnek más növényekbe is. Ez meggyorsítja a gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség terjedését, új gyomirtócsaládok kifejlesztésére lesz szükség. Így vég nélkülivé válik a mezőgazdaság függése a szennyező vegyi anyagoktól.
Ausztráliában nagyobb a gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség, mint a világ bármely növénytermesztő vidékén. Ennek eredményként a angolperje, Ausztrália leggyakoribb gyomnövénye, az ország mezőgazdasági területének 40%-án túléli a gyomirtó szeres kezeléseket. Újsághírek szerint ausztrál kutatók olyan angolperje-változatokat találtak, amelyek ellenállóak a glyphosate-tal, egy széles körben használt gyomirtóval szemben. Ez év elején egy észak-victoriai gazda olyan angolperjét talált a földjén, amire nem hatott a Monsanto glyphosate-alapú gyomirtója, a Roundup. A gazda megfigyelései szerint egy adott terület gyomnövényeire 15 év alatt mindössze 10 permetezés után már hatástalanná vált a vegyszer. Dr. Chris Preston, az Adelaide-i Gyomkezelési Szövetkezeti Kutatóközpont munkatársa szerint a Roundupnak ellenálló növények felfedezése befolyásolhatja a glyphosate-nak ellenálló génkezelt növények behozatalát Ausztráliába.
A Monsanto génkezelt gyapotot és szóját engedélyeztetett az Egyesült Államokban. Mostanában próbálja glyphosate-nak ellenálló repcéjét törvényesíteni, és kukoricával is folynak hasonló kutatások. Emellett öt más glyphosate-rezisztens növényen történtek szabadföldi kísérletek: búzán, cukorrépán, salátán, burgonyán és nyárfán.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.