kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kinek jó a művilág?

"Belváros a külvárosban — Shopping mallok Budapesten" címmel a nagy bevásárlóközpontokról rendeztek nemzetközi konferenciát a budapesti Új Városházán február 20-án és 21-én.
A rendező és támogató intézmények névsora és a meghívóban felsorolt előadások címe arra engedett következtetni, hogy a rendezvényen túlsúlyban lesznek az ilyen típusú beruházásokban érdekeltek. Ebben nem csalódtunk.
A nyers valóságot: hogy egy nyugaton már lefutott és ott már csak igen szűk korlátok között engedélyezett beruházási típust zúdítanak ránk multinacionális cégek, akiknek mindenképpen megéri a profilváltás előtti végső futamot még a kis vásárlóerejű országokban, az ottani joghézagokat kihasználva lejátszani — nem illett nyíltan kimondani.
A konferencia angol, német, kanadai és izraeli előadói az előnyökről és a hátrányokról egyaránt említést tettek. Budapest főépítészének — a korlátozó szabályozás szükségességét hangsúlyozó — szkepticizmusa azonban már fölényes gúnyt váltott ki a rutinos, nemzetközi tőkével együtt manipuláló üzletemberekből és a gigantomániában egymással rivalizáló települési és kerületi polgármesterekből.
A szociológia képviselete mind filozófiai, mind gyakorlati síkon szintén diplomatikusan "Janus-arcú" volt. Bár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara osztályelnöke ezzel a választott címmel feltárta a dolog sötétebb oldalát is...
A hozsánna ellenpólusaként tehát egyre inkább felmerültek a nagy bevásárlóközpontok hátrányai :
— Nagyságuk és stílustalanságuk miatt nem illeszkednek sem a tájba, sem a városképbe.
— Mivel általában nagy élelmiszer-hipermarkethez kapcsolódnak, ahol a tömeges beszerzési lehetőségnek és a monopolhelyzetnek köszönhetően alacsonyabb árfekvésű választékot kínálhatnak, mint a környék kiskereskedői, elszívják előlük a vásárlóerőt. Ez a városi utca életéhez tartozó kiskereskedelmi hálózat elhalásához vezet. Utcaképet és közbiztonságot züllesztő hatásán kívül jelentős a káros szociális vonzata is, mert a nagy bevásárlóközpontok fajlagosan kevesebb munkaerővel tudják forgalmukat bonyolítani. (Toborzó hirdetéseik mögött jóval több egzisztenciáját veszített, munkanélkülivé váló ember húzódik meg.)
— A vásárlási lehetőség ilyen típusa nagy gépjárműforgalmat gerjeszt, ennek összes ismert és kevéssé ismert környezeti ártalmával, akár városon kívül, akár azon belül, tömegközlekedéssel ellátott helyen építik.
Mivel a nagyszámú résztvevővel rendezett konferenciák nem tesznek lehetővé párbeszédes vitát, szeretnék néhány olyan válasz-gondolatot itt leírni, amelynek kifejtésére a konferencián nem volt lehetőségem.
Elhangzott, hogy a Pólus Center — bár igaz, hogy nem valami gyönyörű épület — csak javított a főváros képén, mert ott azelőtt szovjet laktanya volt, és szörnyen szennyezett állapotok maradtak utána...
Erre válaszul el kellett volna mondanom, hogy nem lenne szabad, hogy a települési és kerületi önkormányzatok forráshiánya kártékony típusú területhasznosításhoz vezessen. A központi és helyi költségvetés, gazdálkodás szintjén kellene kezdeni ezeknek a problémáknak a kezelését. A felhagyott ipari és egyéb lepusztult területeket úgy kellene rendbe tenni, hogy ott lakások épülhessenek, és ne a zöldterületeket csökkentsék ezzel. Sőt, telepíthetnének növényzetdús parkokat is ezekre a helyekre...
Anyagot is kiosztottak a konferencián. Egész kötetnyit. Ebben — többek között — rezignált kicsengésű filozófiai eszmefuttatás keretén belül misztifikálta egy szociológiai mű a bevásárlóközpont és az automobil fogalmát.
Automobil: "az emberi élet új, csodálatos dimenziója", "zárt és védett, autonóm emberi világ", "szinte nem is érintkezik már a külső világgal", "méltóságosan és győztesen suhan át egy idegen világon".
A bevásárlóközpont: "belső terének merész és lendületes ívei az emberi szellem diadalát hirdetik", "az utópia szelíd és boldogító változata", "ahol nincsenek konfliktusok...", "ahol szelíden kering egy békés és jóakaratú tömeg..." .
Bár az utolsó mondat itt is: "Egy idegen világban..." Az irónia annyira finom, hogy alig észrevehető.
Mert az írásmű és ennek lényegét tartalmazó bevezető beszéd stílusa annyira szép, hogy elfeledteti azt, hogy az autó például, mint egyesek védett belső tere, mindannyiunk külső-belső terébe mérges gázokat okád. A bevásárlóközpont vonzónak ábrázolt védett belső világa azt a várost teszi lepusztult, közbiztonságot nélkülöző, idegen külvilággá, amely eredetileg valamennyiünk védelmét, kényelmét, otthonunk kellemes környezetét lenne hivatott biztosítani.
Tekintélyes része az anyagnak egyetemisták felmérése arról, hogy három különböző bevásárlóközpontban mikor, hogyan, hányan és milyen csoportosulásokban töltik idejüket lődörgéssel, étkezéssel és automata játékokkal a különböző korosztályok. De még véletlenül sem írták le azt ezek az ifjú szociológusjelöltek, hogy milyen szörnyű az, hogy ennyien nem tudnak értelmesebben játszani! Valami olyat, ami fejleszti a személyiségüket, ahelyett, hogy gondolkodásra lusta vásárlótömeggé uniformizálná.
A konferencia két napjának eredménye meglehetősen elkeserített. Még az sem tudott felvidítani, hogy az egyik hozzászóló diadalmasan kijelentette, hogy igenis, jó, hogy megépül a Mamut, mert ő eddig Budakesziről keresztülautózott a városon azért, hogy a Pólus Centerben vásárolhasson, de ezentúl majd csak a Széna-térig kell eljönnie...
De hírt adtak az újságok arról is, hogy környezetvédők és kiskereskedők elszánt csoportja tüntetett a konferencia színhelye, a Váci utcai Városháza kapuja előtt, a bevásárlóközpont-jelenség lényegét tömören kifejező feliratokat tartalmazó táblákkal. Egyetértése jeléül lejött közéjük a főpolgármester.

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.