kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Többet ésszel...

Itt a nyár, a hosszú szabadságok, a pihenés, a strandolás, a kikapcsolódás ideje. Ilyenkor kis időre felhagyunk a szokásos életvezetésünkkel. Néhány hét alatt szeretnénk bepótolni mindazt, amire az év folyamán nem volt időnk, így sokszor a hajszolt munkás hónapok után csinálunk egy még hajszoltabb vakációt.
A gyorsulást korunk egyik népbetegségének tekinthetjük, melynek súlyos környezeti vonatkozásai is vannak. Egyre több autó futkos utcáinkon, egyre több repülő hasít keresztül légterünkön, felélve pótolhatatlan erőforrásainkat.
Sokszor úgy érezzük: muszáj annyit utaznunk és olyan messze, muszáj napról napra megállás nélkül jönnünk-mennünk. Pedig rendszerint mi hozzuk magunkat ilyen helyzetbe. Az utazás egyszerűsödésével egyre messzebb kerül egymástól lakóhelyünk és munkahelyünk, s így naponta akár 2-3 órát is eltölthetünk utazással.
Minden társadalomnak megvannak a maga normái. A fogyasztói társadalomé az aktivitás, a nyüzsgés, a dolgok birtoklására, az anyagi sikerre törekvés. Van, aki a lakásért, a gyerekei jobb életfeltételeiért hajt, de ha már belekerült a sodrásba, nehéz kiszállni.
Úgy gondoljuk, minél többet nyüzsgünk, annál eredményesebbek vagyunk, pedig a tapasztalat sokszor ennek ellenkezőjét bizonyítja. "Lassan járj, tovább érsz" — tartja a régi közmondás. Végig nem gondolt magatartásunkkal sok energiát veszítünk, helytelen döntéseinkkel sok többlet munkát csinálunk magunknak — és közben környezetünket is jócskán pusztítjuk.
Ha egy kicsit körbenézünk magunk körül, láthatjuk, hogy gépeink jelentős része is így működik. Nagy fogyasztású járművek, ötször öblítő automata mosógépek, télen is leghidegebbre állított, üresen kongó hűtők.
Kell az energia... De mire? Miért ez a szuperaktív, önpusztító életmód? Sokszor már magunk se tudjuk, miért élünk úgy, ahogy élünk. Elkap minket a kor szelleme, és képtelenek vagyunk attól függetleníteni magunkat.
Talán a kedves Olvasó is ismeri azt a történetet, amelyben a német gyáros igyekszik meggyőzni az olasz tengerparton napozó halászt, hogy menjen ki újra és újra a tengerre, dolgozzon annyit, amennyit csak tud, hiszen így több bárkát vehetne, alkalmazottai lehetnének, és sokszorosát kereshetné, mint most. "És mindez mire lenne jó nekem?" — kérdezi a halász. "Akkor gondtalanul süttethetné magát a napon" — feleli a gyáros. "Hiszen most is azt csinálom" — mondja erre emberünk.
Itt a nyár. Jó lehetőség, hogy váltsunk egy kicsit életritmusunkon, s végiggondoljuk: vajon helyes úton járunk, hogy elérjük, amit az élettől várunk?

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.