Ön szerint van összefüggés egy városban található fák, kertek, parkok és a lakosok egészségi állapota, jó közérzete között?

1990-95 között 3 millió négyzetméterrel (azaz 3 városligetnyi területtel) csökkentek a főváros parkjai. A jelenlegi tervek (ún. részletes rendezési tervek, RRT-k) szerint újabb 3 millió négyzetméter zöldtől búcsúzhatunk el Budapesten. Ez valamennyiünket érint.

Ha van ötlete, hogy lakókörzetében hol szeretne fákat, kertet, (netán játszótérrel, ivókúttal, sakkasztallal felszerelt) parkokat látni beton és aszfalt helyett, kérjük, küldje el egyesületünknek a javaslatát pontos címmel és saját nevével, címével 1998. szeptember 1-ig.

Összegyűjtött javaslataikat sajtótájékoztató keretében fogjuk átadni a főváros polgármesterének és megküldjük valamennyi érintett kerület polgármesterének is. A javaslattevőknek szakembereink ingyenes kertészeti szaktanácsadással állnak rendelkezésükre. Ezt szeretnénk tenni mi, kertvárosiak a lélegzőbb, kellemesebb Belváros megvalósításáért.

Várjuk ötleteiket a következő címre:

Rákospatak Környezetvédő Egyesület

1142 Budapest, Dorozsmai utca 174.

oxigént, párát termelnek,

aktívan csökkentik a légszennyezést, a zajt és a kánikulát.

Egy 50 éves fa 90 kg oxigént termel és 100 kg szén-dioxidot köt meg évente. Egy 30 méteres fa- és cserjesáv 10 decibellel csökkenti a zajt. A kertek, parkok 8-10 °C-kal csökkentik a nyári hőséget. 1 köbméter zöld lomb felülete 4,5 kg levegőszennyező anyagot köt meg évente. Egy bevásárlóközpont környékén legalább 10-szer annyi por van a levegőben, mint egy parkban.

1 személyautó átlagosan 5000 kg oxigént, azaz 30 ember oxigénigényét fogyasztja el évente.

1 kamion pedig 85 ember évi oxigénigényét égeti el.

Egy ember évi átlagos oxigénigénye 175 kg (napi fél kg).

***

"A főváros legfőbb környezeti problémája kissé sarkított megfogalmazásban az, hogy miközben új és újabb eredményeket érünk el Budapest városa — főként belvárosa — lassan lakhatatlanná válik az ott élők számára. A helyzet azonban jelentősen differenciált: a főváros gazdagabb budai kerületeiben a nyugat-európainak megfelelő, míg a szennyezettebb és rosszabb lakáskörülményeket biztosító pesti, belvárosi területeken a fejlődő országok szintjén alakul a várható átlagéletkor."

Részlet a nemzeti környezetvédelmi program megvalósításának általános tervéből (1996.)