kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Energiaadó-reform Németországban

A Környezetvédelmi Adóreform Németországi Szövetsége (Förderverein Ökologische Steuerreform, FÖS) nevű társadalmi szervezet új tanulmányt jelentetett meg az adórendszer átalakítási lehetőségeiről. A tanulmány jelentőségét növeli, hogy az új német kormány az ökológiai adóreform fokozatos bevezetését tervezi.
A javaslat szerint elkerülhető egy teljesen új adó nehézkes bevezetése azáltal, hogy a már meglévő, ásványi olajra kivetett adó kiterjesztését indítványozza minden nem megújuló energiaforrásra (tüzelőolaj, gázolaj, nehéz fűtőolaj, földgáz, szén, villamosság stb.). A bevezetés évében, 1999-ben az érintett energiaforrások felhasználói ára — ami már magában foglalja az eddig kivetett adókat — 5%-kal emelkedne. De ez csak az első lépés. Ezután az energiaadó előre bejelentett fokozatos emelése szükséges a nyilvánosság számára egyértelműen észrevehető módon. Ennek megfelelően az évi 5%-os növekedés öt éven keresztül folytatódna. Az adóalap minden évben az egyes energiaforrások kezdeti ára, amely tartalmazza az előző évi energiaadót is. Az energiaforrások világpiaci árának ingadozása így nem lesz hatással az adóból származó bevételre, és csökkenti a jövőre való tervezés bizonytalanságait a vállalatok és a fogyasztók számára. Az évi 5%-os emelés az inflációtól függetlenül történik, tehát a felhasználói ár növekedése minden évben 5% az előző évi infláció felett.
Az energiaadók bevezetésének egyik célja a német ipar versenyképességének fenntartása és növelése. Az ipar és a fogyasztók befektetési és vásárlási döntéseiknél számításba veszik a kiszámítható, magasabb energiaköltségeket, és ez arra ösztönzi őket, hogy energiatakarékos termékeket és technológiákat használjanak. Ezenkívül a vállalatoknál új távlatok nyílnak meg a kutatás-fejlesztés (K+F) és az export előtt, ami növeli Németország versenyképességét, és munkahelyet is teremt.
Az ipar nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében a FÖS nem kívánja megadóztatni azt az energiát, amit a vállalatok közvetlenül anyagok és termékek előállítására és fejlesztésére használnak fel. A gyártástól eltekintve azonban az ipari vállalatok a háztartásokhoz hasonlóan az energia végső felhasználóinak számítanak, így ugyanakkora energiaadót kellene fizetniük a közlekedés, a fűtés és a világítás után. Az energiafelhasználás két módjának eltérő adóztatása miatt szétválasztásuk és elkülönített mérésük elengedhetetlen. Adómentességben részesülnek a következő energiafelhasználások is:
a) ásványi olajok felhasználása vegyipari nyersanyagként,
b) elsődleges források használata villamos áram termelésére (ehelyett a villamos áramot lesz adóztatnák meg mint másodlagos forrást),
c) megújuló energiaforrások,
d) kapcsolt energiatermelés (a hő- és villamosenergia együttes termelése hatékonyabb és ökológiai szempontból előnyösebb).
Az energiaadóból származó várható bevétel az első évben nettó 5,1 milliárd euro lenne (1 euro = kb. 2 márka). Ez az összeg a hatodik év végére nettó 33 milliárd euróra növekedne. Ha feltételezzük, hogy a kivetett adó hatására az évi energiamegtakarítás — ami valószínűleg el fog kezdődni már a bejelentés hatására a bevezetés előtt — 3%-os lesz, akkor hat év alatt az energiafogyasztás 17%-kal fog visszaesni. Ez természetesen csökkenti a várt bevételt, mégpedig 28 milliárd euróra.
A zöld adóreform lényege és fő előnye, hogy figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására indít, mindazonáltal ezzel egyi dőben csökkenti az élőmunka és a tőke adóterheit. Az energiaadóból származó bevétel felhasználására is javaslatot tesz a kiadvány. Egyrészt a társasági adó és személyi jövedelemadó csökkentését sürgeti, amit részben elérhetünk a meglévő rendszeren belül, ha például a kibúvókat és a visszaéléseket megszüntetjük. Másrészt olcsóbbá kell tenni az emberi munkát a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével. Mindez megtakarítást jelent a vállalatoknak, így a helyi és a külföldi befektetők számára vonzóbbá teszi Németországot. Harmadrészt bizonyos állami feladatok ellátásával gondoskodni kell a jövő társadalmáról. Ide tartozik az oktatás, a kultúra fokozott támogatása, és azon társadalmi csoportok segítése is, akik az ökoadó terheit nehezen viselnék.
Az ökológiai adóreform nem a megoldás, csak egy része egy átfogó társadalmi-gazdasági átalakításnak, egy jól használható eszköz, ami a helyes irányba mutat. Vitathatatlan, hogy egyéb változtatásokra is szükség van, például az ökológiai szempontból nem hatékony és a kitűzött célját nem elérő állami támogatások megszüntetésére.
A FÖS indítványa a korábbi ökológiai adóreform-javaslatok elvein alapul, azonban próbálja azokat csiszolgatni és hátrányaikat csökkenteni. Ezenkívül figyelembe tudja venni a zöld adók bevezetésében élen járó országok tapasztalatait is, elsősorban a skandináv országokét és Hollandiáét.
A jelen tényleges állása szerint Németországban 1999 és 2002 között az energiaadókat három szakaszban emelik. A német kormány és a parlament még mindig tárgyal a zöld adóreform első részéről, ami előreláthatólag 1999. április 1-jén kerül bevezetésre. Ebben a szakaszban a pótlólagos adóterhek mértékét a táblázat mutatja.

A várható bevétel 11,3 milliárd DM, amit teljes mértékben a munkavállalók és a munkáltatók társadalombiztosítási járulékának (főleg a nyugdíjjárulék) csökkentésére használnak fele-fele arányban. A második és a harmadik lépcsőt 2000-re illetve 2001re tervezik. Mindkét szakaszban 11-12 milliárd DM bevétellel számolnak, amiből ismételten a nyugdíjjárulék mérséklését kívánják fedezni. A részletekről még tárgyalnak, mivel szeretnék előmozdítani a repülőgépek üzemanyag-adójának bevezetését és az energiaadók harmonizációját EU-szinten.
Ha valaki részletesebben érdeklődik a téma iránt, ingyenesen megkaphatja a kiadványt angol és német nyelven (drótposta: FOESeV@t-online.de, fax: 0049-40-25410299).

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.