kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A politika áldozata: a rákospalotai füstgázmosó

Az egymást váltó kormányok és a főváros vezetői hatodik éve folytatják politikai mérkőzéseiket annak érdekében, hogy ki ne építse meg a füstgázmosót, miközben úgy kell csinálni, mintha a megvalósítás szívük vágya lenne. A látszat persze bő papírmunkát igényel, határozatokat kell arról hozni, hogy nagyon akarjuk a füstgázmosót, szerződéseket kell kötni, amelyeknek nincs rendfokozatuk, mivel a beruházásra nem akad pénz. Felsorolni is nehéz viszont, hogy mi mindenre van pénz, sokszorosa a 9 milliárdba kerülő füstgázmosó árának. Mi is hát a füstgázmosó, és miért kellene felszerelni?
Budapesten évente 4,5 millió m 3 települési szilárd hulladék képződik, amely hegyekbe rakva 15 Országház nagyságú halmot képezne. Ha ezt nem ártalmatlanítanák, akkor a fővárost hamarosan patkányok népesítenék be a lakosság helyett; az emberek ugyanis hamarosan elpusztulnának. A hulladékot kétharmadrészben a lakosság — évente 1,5 m 3 /fő —, egyharmadrészben az intézmények (vendéglők, üzletek, üzemek, irodák) "állítják elő".
Környezetvédelmi szempontból a hulladékok ártalmatlanítását meg kellene előznie egyebek között
— a többutas, azaz többször használatos csomagolásnak, a fém- és műanyagáradat visszaszorításának. (Hazánk minden lakosa 11 ezer Ft-ot költ évente csomagolóanyagra. Kultúrára ennek a fele jut.)
— valamint a keletkezett hulladék újrahasznosításának, azaz az integrált hulladékgazdálkodásnak.
Hazánkban ezek a megoldások még nem működnek. A megelőzés ellen hat az üzletláncok és a bevásárlóközpontok előcsomagoló módszerének elterjedése; a szelektív hulladékgyűjtés pedig vérszegény, mert nincs felvevőhálózata és feldolgozó háttere, vagyis kéz- és lábnélküli torzó. Ha emiatt — és más környezeti okokból — az EU utóvizsgára küld bennünket, talán a politikusok is felfognak valamit abból, amit tenniük kellene. Ám ha a feltételek teljesülnének, a települési szilárd hulladék másodhasznosításának 30 százalékos álomhatárát akkor is nehéz lenne túlszárnyalni. Ismereteim szerint ez eddig Bécs, München, Seattle és Cleveland városokban sikerült.
Ily módon a lerakással (depóniával) végzett ártalmatlanítás szűkülő lehetőségei miatt Budapesten — miként a világon mindenütt —, megoldásként az égetés kínálkozik, melyet célszerűen energiahasznosítás mellett végeznek. A budapesti szemétégető (hivatalosan Hulladékhasznosító Mű) évente több mint 2,5 millió m 3 települési szilárd hulladékot éget el. A visszamaradó 10 térfogatszázalék salak és pernye veszélyes hulladék, amelyet a lerakóba szállítanak. Noha kevés eleme okoz veszélyt, az előzetes kiválasztás nem megoldott (lejárt gyógyszerek, klórtartalmú tisztítószer-maradványok, olajok, elemek stb.). Az égetőmű legveszélyesebb hatása a kéményeken keresztül távozó füstgáz. Ennek összetétele oly mértékben káros a környezetre, hogy a füstgáz-mosó nélkül az Európai Unióban ilyen égető nem működhetne.
A bronchitist, asztmát, tüdőrákot és a légutak rákbetegségeit, valamint szemgyulladást okozó füstgázt főleg az alábbi elemek miatt kellene mosóval eltávolítani:
— HCl, azaz sósav. Közismerten agresszív, maró anyag, amely 111 °C-on gázneművé válik, és az égetőműből így kerül a környezetbe, jelenleg a napi átlagra vonatkozó határértéket nyolcvanszorosan, a félórás határértéket húszszorosan felülmúló mennyiségben. A sósavgáz nemcsak az emberekre veszélyes, hanem szétmarja a környezetében található műtárgyakat és épületelemeket is.
— Nehézfémek. Mivel a rákospalotai égetőműben a bemenő hulladék fémtartalmát nem választják le, a salakban és a pernyében az alábbi táblázatban bemutatott, V 35302—V 35335 sorszámokkal ellátott I. osztályú veszélyes hulladékok találhatók (102/1996. sz. Kormányrendelet a veszélyes hulladékokról). Miután a nehézfémek 80-90 százaléka a szálló pernyében dúsul fel, ezeket szintén füstgázmosóval lehetne eltávolítani.
Elem Koncentráció mg/kg
réz (Cu) 300 cink (Zn) 3673 mangán (Mn) 440 kadmium (Cd) 106 ólom (Pb) 997 kobalt (Co) 4 bór (B) 98 molibdén (Mo) <0,1 nikkel (Ni) 7 króm (Cr) 34 ezüst (Ag) 1,7 bárium (Ba) 23 stroncium (Sr) 160
— Szerves vegyületek. Sajnos, a füstgázban veszélyes szerves vegyületek is előfordulnak, mint például a dioxinok és a furánok, a határértéket messze meghaladó mennyiségben. (A dioxinok azonosító száma: V 59904, a furánoké: V 59903; mindkettő a legveszélyesebb, I. fokozatú veszélyes hulladék.) A füstgázmosó ezen — általában a pernyéhez kötődő — aromás vegyületek kimosására is alkalmas.
A folyamatban jelentősége van a jó égéshatásfoknak is. Noha a szemétégető mű elektrofilterekkel van felszerelve, mégis a szálló por kibocsátása meghaladja a határértékeket.
A füstgázok tisztítására ma már számos bevált technológia ismeretes.
Egy korszerű füstgáztisztító a következő főbb elemekből áll:
— pernye előleválasztó (pl. ciklon vagy elektrofilter),
— savas gázokat (sósav, kéndioxid) közömbösítő nedves rendszerű reaktor, kevésbé hatékony a száraz vagy félszáraz rendszerű, ezért nem javasoljuk.
— adszorpciós rendszer a dioxinok és furánok megkötésére
— zsákos szűrő a maradék pernye és a reaktorban keletkező sók megkötésére,
A legújabb EU előírások szerint törekedni kell a szennyvízmentes füstgáztisztítás megvalósítására.
E vázlatos áttekintésből is megállapítható, hogy súlyos mulasztás terheli a politikusokat, amiért ilyen méltatlan packázást folytatnak a füstgázmosóval. 9 milliárd forintos beruházás teljesítése ugyanis nem várható el egy kicentizett költségvetésű közszolgáltató vállalattól, az üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartótól.
Ezt a kötelezettséget csak a kormány és a főváros vezetői teljesíthetik.
Ha a határértékek túllépése miatt a sokszorosan meghosszabbított működési engedélyt visszavonják, ellep bennünket a szemét, amit már nincs hová lerakni, és így Budapesten egészségügyi katasztrófahelyzet alakul ki. Ekkor, jókora késéssel, majd ráébrednek az illetékesek arra, hogy a füstgázmosó fontossága megelőz színházat, metrót és néhány kilométer autópályát.
Mi talán még időben szóltunk.

Radó Dezső dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.