Az éghajlatváltozás az egyik legégetőbb globális környezeti probléma. Az 1997 decemberében megkötött Kiotói Egyezmény szerint az iparilag fejlett országok a 2008-2012 közötti időszakig átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegház-gázok kibocsátását. Az Európai Unió 1998 áprilisában írta alá az egyezményt. Az 1990. évi kibocsátáshoz képest 8%-os csökkentést vállalt, amit júniusban szétosztottak a tagállamok között. Már "csak" a kitűzött cél megvalósítása maradt hátra.

Ezzel egy időben az EU-ban a legkiemelkedőbb politikai kérdések között szerepel a munkanélküliség. Az EU lakosságának jelenleg 10,2%-a, kb. 18 millió ember munkanélküli. 1997 novemberében Luxemburgban a tagországok megegyeztek abban, hogy minden évben nemzeti tervet készítenek a munkanélküliség leküzdésére. Ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel, hogy a környezet védelme eddig ki nem használt munkahely-teremtési lehetőséget rejt magában. Christiane Lottje Éghajlatváltozás és foglalkoztatás az Európai Unióban című tanulmánya* áttekintést nyújt az eddig elkészült, a két témát összekapcsoló kutatások eredményeiről. (A tanulmány az Európai Éghajlat Hálózat — Climate Network Europe — nevű környezetvédő szervezet megbízásából készült, az EU Brüsszeli Bizottságának anyagi támogatásával.)

Mivel az üvegházgázok kibocsátásának 83%-át a szén-dioxid-emisszió teszi ki, és a legtöbb kutatómunka ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, ezért ez a tanulmány is kifejezetten ennek csökkentési lehetőségeit vizsgálja.

Több oka van annak, hogy az éghajlat védelme kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra. Bármilyen politikai eszközt használunk arra, hogy az energiafogyasztás befolyásolásával csökkentsük a szén-dioxidot, a vesztesek az energiaigényes iparágak lesznek, a győztesek viszont a kevés energiát, de sok élőmunkát felhasználó iparágak. A hagyományos fosszilis és atomenergia termelése főleg nagy beruházást és infrastruktúrát igénylő, központosított erőművekben történik. Ezzel szemben az energiahatékonysági beruházások és a megújuló energia termelése többnyire kis méretekben és szétszórtan folyik, és már csak ebből kifolyólag is új munkahelyet teremt.

A vizsgált tanulmányok zöme az éghajlat védelmét szolgáló eszközök közvetlen és közvetett munkahelyteremtő hatását veszi csak számításba.

A munkanélküliség csökkenése következtében azonban nagyobb pénzmennyiség forog a gazdaságban — mivel az államnak kevesebb munkanélkülit kell eltartania, vagy az eddig munkanélkülinek számítók fizetőképes kereslettel rendelkeznek ezután —, ami fellendítheti a gazdaságot és újabb munkahelyek létrejöttét idézi elő. Ezenkívül az éghajlat védelmére kifejlesztett, új technológiával való rendelkezés növelheti egy ország versenyképességét a világpiacon. Jó példa erre Dánia, ahol a szélturbina a harmadik legfontosabb export árucikk.

A kiadványban felsorakoztatott tanulmányok összevetése igen nehéz, mivel eltérő gazdasági ágazatokra vonatkoznak különböző nemzeti körülmények között, sokféle modellt használnak és módszertanukban eltérő feltételezésekkel élnek. Itt példaként csak négy esettanulmányt ismertetek röviden.

Az Új munkahelyek az Ausztriai Biomassza Program megvalósítása során című tanulmány 4,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási csökkenést javasol elérni a következőképpen:

• Növelné a fosszilis tüzelőanyagok energiaadóját, és eltörölné a villamosenergia-termelők adómentességét az áramtermelésre felhasznált szén és földgáz után.

• A repülőgépek üzemanyagadóját fokozatosan a személygépkocsiéhoz közelítené.

• A megújuló energiaforrásokra nem vetne ki adót, és a távfűtés általános forgalmi adójának kulcsát 20%-ról 10%-ra csökkentené.

• Az energiaadóból származó többletbevételt szociális célokra, az élőmunkát terhelő költségek csökkentésére és a megújuló energiaforrások, energiahatékonyabb megoldások elterjedésének növelésére fordítaná.

• Támogatná a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő programokat, a biomasszából energiát előállító vállalatoknak kedvező gazdasági feltételeket nyújtana, és nem építene gázvezetékeket azokban a térségekben, ahol a fűtés fával megoldható.

A vázoltak végrehajtása 30 ezer munkahelyet teremtene 2005-re, amibe a kutatók már beleszámolták a hagyományos energiatermelő szektorban megszűnő munkahelyeket is. Pótlólagos haszon a levegő minőségének javulása, a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőség csökkenése és az új biomassza technológiákból adódó lehetőségek a nemzetközi piacon.

Az Az a feladatom, hogy védjem az éghajlatot című holland esettanulmány a 1990-hez képest 20%-os szén-dioxid-kibocsátási csökkentést irányoz elő 2005-re. Az energiahatékonyság évi 4%-os javulására alapoz 1994 és 2005 között. Mindezt a közlekedési eszközök, a villamos háztartási berendezések, a világítás hatékonyságának javításával, a házak jobb szigetelésével, a mezőgazdaság termelékenységének növelésével, a kapcsolt energiatermelés (hő és villamos energia együttes előállítása) szélesebb körű elterjesztésével a fémiparban és a távfűtésnél, valamint a szélenergia fokozottabb kihasználásával javasolja elérni. Számításaik szerint a beruházások költségei (évi 5,48 milliárd holland forint) többszörösen megtérülnek az alacsonyabb energiaszámlából adódó megtakarításokból (évente 17,21 milliárd holland forint). Az energiahatékonysági befektetések 38 ezer, a megtakarított pénz megfelelő elköltése 77 ezer munkahelyet teremtene, miközben a hagyományos energiaszektorban mindössze 44 ezer munkahely szűnne meg. Ráadásul a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátása a szén-dioxidhoz hasonló mértékben csökkenne 2005-re.

Az Új foglalkoztatási lehetőségek egy fenntartható közlekedési rendszer kialakításával című német esettanulmány szerint egy környezetbarátabb közlekedési rendszer megteremtése — az üzemanyagadók emelésével, sebességkorlátozással, a tömegközlekedés javításával, a közös személygépkocsi-használat ösztönzésével stb. — 207 ezer munkahelyet hozhatna létre.

A szintén Németországban készült Villamosság atomenergia nélkül: több vagy kevesebb munkahely? című tanulmány az atomerőművek kiiktatásának munkahelyteremtő erejét 121 ezer főre becsülte. Ezt az energiahatékonyság javításával, a kapcsolt energiatermelés szélesebb elterjesztésével, a megújuló energiaforrások fokozottabb használatával érnék el.

Készültek számítások az egész Európai Unióra vonatkozóan is az új technológiák, megújuló energiaforrások használatának, egy energiaadó-reform megvalósításának stb. munkahelyteremtő hatásairól. A bizonytalanságok ellenére a becslések általában azt támasztják alá, hogy az 1990. évi szén-dioxid-kibocsátáshoz képest 15%-os csökkentéssel 2010-re 1,9 millió új munkahelyet lehetne teremteni az EU-ban.