Hatalmas természeti kincsünk, a termőföld rohamosan fogy. Míg 1938-ban a művelésből kivont terület aránya az ország teljes területének csak 6,6 százalékát tette ki, addig 1990-ben ez az arány 11,5%, 1996-ban pedig már 13,8% volt. Az ipar, a bányászat, a közlekedés, a kereskedelmi és lakóépületek stb. egyre több értékes földterületet tüntetnek el gyakorlatilag visszavonhatatlanul. A szuburbanizáció, a közúti közlekedés robbanásszerű növekedése, a bevásárlóközpontok szaporodása és egyéb zöldmezős beruházások azonban nemcsak környezeti szempontból okoznak súlyos veszteségeket, hanem gyakran társadalmilag is károsak és nemzetgazdaságilag is ésszerűtlenek. Ennek a jelenségnek az egyik fő oka véleményünk szerint a hibás árviszonyokban található. Magyarországon a föld ára ma még csak töredéke a nyugat-európai áraknak, holott még Nyugat-Európában sem tükrözi a föld ára mindazokat a tényezőket, amelyek meghatározzák annak valódi értékét.

A Levegő Munkacsoport részletes javaslatot dolgozott ki a termőföld jelenleginél jóval erőteljesebb védelme érdekében. Elképzeléseink megvalósítása esetén a föld ára sokkal inkább megközelítené annak valós értékét. Ez arra is ösztönözné a befektetőket, hogy a zöldmezős beruházások helyett a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem rendelkező területeken történő beruházásokat valósítsanak meg, ami környezetvédelmi és területfejlesztési szempontból is sokkal előnyösebb lenne.

Hasonló jellegű intézkedéseket terveznek az EU több országában is. A német parlament Ember- és Környezetvédelmi Bizottsága (Enquete-Komission "Schutz des Menschen und der Umwelt") 1998-ban elkészült jelentése is a gazdasági eszközök alkalmazását javasolja a termőföld, a zöldfelületek védelmében. A bizottság által javasolt adóztatás a becslések szerint 2010-re az éves termőföld-csökkenést az 1995. évihez képest 90%-kal mérsékelné. A brit kormány szintén azt fontolgatja, hogy adópolitikai eszközökkel is megpróbálja megvédeni a zöldfelületeket és területi korlátok közé szorítani a lakóházak, az ipar és a közlekedési hálózat terjeszkedését.

A Természeti értékeink megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban címmel megjelent legújabb magyarországi WWF-füzet (ld. a 6. oldalt!) a következőképpen ír erről a kérdésről:

"Olyan szabályozásra van szükség, amely csak akkor teszi lehetővé a termőföld ipari, gazdasági hasznosítását, ha a térségben nincs erre a célra alkalmas, már meglévő, használaton kívüli létesítmény. ... A földvédelmi járulék mértékét pedig olyan magasra kell emelni, hogy az arra ösztönözze a beruházókat, hogy csak a legvégső esetben vegyenek igénybe termőföldet."