"A jelenleg folyó háború emberi tragédiái, a menekülés és az ártatlan civil áldozatok megdöbbentenek minket, ahogy mindenki mást is a világon.

Mint a térség elsősorban veszélyeztetett országainak polgárai, megvan a saját és talán nem egyöntetű véleményünk a koszovói háború kiváltó okairól. Ennek megítélése nem a mi feladatunk, és nem is próbálunk meg állást foglalni ebben a fontos kérdésben. Viszont mindnyájan ellenezzük az etnikai tisztogatást és a bombázást, és egyetértünk abban, hogy sürgősen meg kell állítani a háborút a Balkán-félszigeten.

Mély aggodalmunkat fejezzük ki a terjeszkedő emberi és környezeti rombolás miatt, amelyet a jelenlegi háború okoz. Úgy hisszük, a Balkánon kialakult helyzet megoldására van más módszer, mint az erőszak és a kegyetlenség.

Mint független környezetvédelmi szervezetek, amelyek aktívan dolgoznak és együttműködnek a Balkán-félsziget természeti értékeinek és környezetének megőrzésével kapcsolatos témákban, kötelességünk mindenkit tájékoztatni az alábbiakról:

• Magának a háborúnak súlyos környezeti következményei vannak: Szerbia és Montenegró természeti és épített környezetének lerombolása. Ugyanakkor a háború következtében menekültek százezrei áramolnak a szomszédos országokba, amelyek kénytelenek vendégül látni őket és gondoskodni róluk, vállalva ennek anyagi terheit. Ilyen rövid idő alatt ezen országok egyike sem tud ellátni ekkora tömeget, és ennek hamarosan súlyos szociális és politikai következményei lesznek. Macedóniában különösen érezhető a nacionalista érzelmek előtörése, ami a háború más területekre való kiterjedéséhez vezethet. Az épített és a természetes környezet helyreállítása később ki fogja meríteni a legsúlyosabban érintett országok (Jugoszlávia, Albánia, Macedónia) természeti forrásait.

• Rendkívül riasztó nem csupán a balkáni államok lakossága, hanem minden polgár számára, hogy a NATO urániumot használ a szerbiai célpontú támadások során, mind az A10-es támadó repülőgépek lövedékeiben, mind a Tomahawk Cruise rakétákban. Ezek a lövedékek felrobbanáskor erősen fellángolnak, néhány mikron nagyságú részecskéket eresztenek ki magukból, amelyek bekerülhetnek a katonák vagy a civilek szervezetébe. A NATO ezzel azt kockáztatja, hogy hosszú távon károsítja az élethez szükséges természeti forrásokat, ártatlan embereket veszélyeztetve. Az uránium ilyen használatát elítélte az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottsága. A Bizottság 1997/36. számú határozatában felkérte a ENSZ főtitkárát, hogy írjon egy jelentést erről a témáról és néhány más tömegpusztító fegyverről. Úgy hisszük, hogy e fegyver bevetésekor teljesen figyelmen kívül hagyják használatának beláthatatlan következményeit.

• A NATO légicsapásainak célpontjai között szerepelnek a szerb vegyi üzemek és olajfinomítók. Ezek bombázása mérgező gázfelhőket eredményezett, ami nem csupán Szerbia civil lakosságát veszélyeztetni, hanem az egész Balkánét, és egyéb európai országokét is, különösen Ausztriáét, Olaszországét és Magyarországét. További súlyos aggodalomra ad okot az a tény, hogy Szerbia Európa talajvizeinek egyik legnagyobb tárolója, aminek elszennyeződése tragikus következményekkel járna az egész térség számára. Mindez több évtizeden keresztül elhúzódó súlyos állapotokat eredményez még a háborús cselekedetek befejezése után is, és európaiak több nemzedékét is sújtani fogja.

• Végül, de nem utolsósorban, arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az állatvilág ugyanúgy szenved ebben a térségben, mint az emberek. Macedónia és Jugoszlávia környezetvédelmi szervezetei arról tájékoztattak minket, hogy madarak és nagyemlősök egyre növekvő számban keresnek menedéket szokásos élőhelyükön kívül.

Mint környezetvédelmi szervezetek, amelyek megtapasztalták az országok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés áldásait, aggodalmunkat fejezzük ki a balkáni népek közötti új problémák miatt. Meggyőződésünk, hogy a balkáni népek megosztásának politikája, a nemzeti megkülönböztetés és rasszizmus politikája, valamint a más vallásúak és egyebekben különböző emberek közötti gyűlölet szítása aláássa a Balkán-félsziget kulturális és természeti örökségének megmentésére tett erőfeszítéseket.

A jelenleg zajló háború, a bombázások és az etnikai tisztogatások megnehezítik a béke, a barátság, a nemzetek és a kisebbségek értékeinek tisztelete és a határon túli együttműködés érdekében tett erőfeszítéseket, ezen a soknemzetű és érzékeny területen. Ugyanakkor ki akarjuk fejezni most, ahogy már megtettük máskor is, határozott és közös döntésünket, hogy a jövőben is folytatjuk közös munkánkat, hogy megmentsük a Balkán értékes kulturális és természeti örökségét, mely egyike leggazdagabbnak és legváltozatosabbnak a Földön.

A Balkán népeinek és természeti értékeinek jövője elsősorban a polgáraitól függ, a döntéseiktől, hogy aktív együttműködési és szolidaritási mozgalmakat, szervezeteket és hálózatokat hoznak létre, valamint részt vesznek bennük és támogatják azokat. Talán ez az egyetlen módja a térségünk emberi, kulturális és környezeti pusztításának visszafordítására."