A Magyarországon, Kanadában és az Egyesült Államokban bejegyzett alapítvány célja, hogy megalapítsa a Nádasdy Akadémiát, amely művészeti és ökológiai programoknak, műhelyfoglalkozásoknak kíván majd teret nyújtani. Ez a "szellemi feltöltődés- és kerekasztal-központ" segítséget szeretne nyújtani a világ élvonalbeli személyiségeinek együttműködésére.

Ez a központ a Fejér megyei Nádasdladányban, a Nádasdy-kastélyban működne. Az alapítvány törekvése eredményeképpen a kastélyt műemlékké nyilvánították. Felújítása folyik. Bár egyelőre csak néhány helyiség használható, már több program szervezésére sor került. Ezek közé tartozott az Ökológiai Alternatíva Magyarországon Szimpózium, amely 1999. június 25—26-án zajlott le.

Az előadások három fő témakör köré csoportosultak, melynek címei: A lakható város és az élhető vidék, Az egész-ség joga, Máskéntgazdálkodás. Az előadók igyekeztek túllépni a problémafelvetésen, és megoldási lehetőségeket is nyújtani.

Ekler Dezső "A nem technokratikus alternatíva" címmel tartott előadást, melyben elmondta, hogy az ökológiai problémák egyik fő oka, hogy a korszellemünk az ideiglenesség. A hadiállapotnak nem lett vége a második világháború után, most gazdasági hadakozás folyik, ahol csak az tud győzni, aki a gazdaságát csúcsra járatja. Az az építkezés, gondolkodásmód stb. az időszerű, amely rövid távon oldja meg a problémákat, a művészeteknek és a bölcseségnek, a hosszú távon gondolkodásnak nincs tere, pedig ezek nélkülözhetetlenek a hosszú távú fennmaradáshoz.

Ertsey Attila egy autonóm település gondolatát vázolta elénk. Elmondta, hogy bár jelenleg a megújuló energiaforrások használata egyéni szinten nagyon drága, de nemzetgazdasági szinten sok esetben a beruházások körülbelül 2 év alatt megtérülnének. Az energia helyben történő felhasználása nemcsak gazdaságosabb, de csökkenti a kiszolgáltatottságot is.

Borsos Béla egy ökofalu alapításának tapasztalatairól számolt be.

Ángyán József a szélesebb látókör szükségességére hívta fel figyelmünket a mezőgazdaságban. Sajnos, nem vagyunk eléggé tudatában annak, hogy a mezőgazdaságnak a mezőgazdasági termelésen kívül hányféle funkciója van: népességmegtartás, a minimális beépítettség megtartása, a kultúrtáj fenntartása, az ember környezetének emberercúvá tétele, értékes beltartalmú, szermaradvány-mentes termékek biztosítása stb. A vegyszerezésre alapuló nagyüzemi termelés méregdrágán állít elő termékeket, kevés munkahelyet biztosít, túltermeléshez vezet stb. Szükséges lenne egy másfajta agrárgazdaság kifejlesztésére. Ennek érdekében dolgozzák ki a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi programot.

Fleisher Tamás annak szükségességéről beszélt, hogy foglaljuk vissza a tereket a gyalogosok számára. A gyalogosok egyre inkább kiszorulnak a közterületekről, és ez elidegenedéshez vezet. A város lényege a találkozás, nem szabad hagynunk, hogy bezárkózásra kényszerítsenek bennünket. A területek visszaszerzésének egyik módja az "öntudatos gyaloglás", amikor birtokba vesszük a minket megillető teret (pl. az autók által elfoglalt járda helyett az úttestet).

Hajtman Ágnes a nagyvárosi életforma következtében lecsökkent és felhígult emberi kapcsolatokról beszélt. Az egymás mellett élést csak környezettudatos módon lehet megjavítani, ennek pedig a mozgatórugója a környezeti nevelés.

Valóságos vihart kavartak "Az egész-ség joga" blokkban elhangzott előadások. Dr. Farkas Ilona arra hívta fel figyelmünket, hogy a világban Magyarországon a legmagasabb arányú a daganatos betegségek előfordulása. Az utolsó 30 évben rohamosan emelkedett a megbetegedések száma, ami összefüggésben van a mezőgazdaságban használatos vegyszerek és a motorizáció felfutásával.

Dr. Lázár Imre arra mutatott rá, hogy az egészségi állapotnak pszichikai okai is vannak. 1948-tól kezdve az anyák a gyermekük 6 hetes korában elmentek dolgozni. A gyermekek magára hagyatottsága növeli — többek között — a daganatos betegségek kialakulását is. Az "anya-hiánybetegséggel" rendelkezők gyakran lesznek szenvedélybetegek, és könnyű őket fogyasztásfüggővé tenni.

Móra Veronika azt a kérdést tette fel, hogy vajon gyógyírt adhat-e a technológia ártalmaira a technológia? Szükségesnek tartja a technológia ellenőrzését, és hangsúlyozta, hogy a génátültetés képessége nem jelenti az összes következmény ismeretét.

Dr. Gyalmos Ildikó a különféle élelmiszerek vegyszer-felhalmozódásáról mutatott adatokat. Ne feledjük, hogy a felhalmozódás az állatok húsában fokozottan jellemző!

Dr. Farkas Ildikó a környezetszennyezés és az allergiás betegségek közötti összefüggésekről beszélt. Azt is említette, hogy a génátültetések következtében az allergia áttevődhet az érintett termények egyikéről másikára (pl. ha valaki allergiás a halra, és hal-gént tartalmazó burgonyát eszik, a burgonyára is allergiássá válhat).

A "Máskéntgazdálkodás" blokkban Lukács András a környezeti problémák megoldásának eszközeiről beszélt. A felvilágosítás és a jogi szabályozás mellett kiemelte a gazdasági eszközök, így a zöld költségvetés fontosságát.

Zsolnay László a gazdasági etika sjelentőségét ecsetelte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy cég viselkedése a társadalomtól függ, ahol működik. Egy olyan társadalomban, ahol rangja van a környezetvédelemnek, környezetvédő termékekkel igyekszenek a cégek felkelteni a figyelmet.