A villamos energia áfa-emelése kompenzálható
A Levegő Munkacsoport és a KKDSZ költségvetési ajánlásaiban szerepel az a javaslat, hogy villamos energia általános forgalmi adóját a jelenlegi kedvezményes, 12%-os mértékről a normál, 25%-os mértékre emeljék. Szociális és politikai okok miatt ez csak kompenzációval valósítható meg. Ennek kivitelezésére teszünk javaslatot az alábbiakban.
Az UNIPEDE 1996. évi adatai tartalmazzák a magyar lakossági fogyasztók számát a villamos energiafelhasználás főbb kategóriák szerinti bontásában (ld. a táblázatot!).
A fogyasztás mennyisége szerint végezve az elemzést, az alábbiakat állapíthatjuk meg:
1. Az évi 1000 kWh-ig fogyasztók száma az összes lakossági fogyasztó 27%-át teszi ki, az általuk felhasznált villamos energia viszont az összes lakossági felhasználásnak mindösz-sze 5%-a.
2. Az évi 1001-2000 kWh között fogyasztók száma az összes fogyasztó 22%-át teszi ki, az általuk felhasznált villamos energia viszont az összes lakossági felhasználásnak 10%a.
3. Az évi 2001-5000 kWh között fogyasztók száma az összes fogyasztók 38%-át teszi ki, az általuk felhasznált villamos energia az összes lakossági felhasználásnak 43%-a.
Az évi 5000 kWh feletti fogyasztókkal a kompenzáció szempontjából nem érdemes foglalkozni, mert egy részük elsősorban a B) kategóriájú kedvezményes tarifájú éjszakai áramot használ, másrészt olyanokat érint, akik nem szorulnak kompenzációra.
Az áfa mértékének emeléséből származó összes költségvetési bevétel változatlan fogyasztást feltételezve kb. 20 milliárd forintot tesz ki (csak a lakossági fogyasztással számolva). Ebből legfeljebb 14 milliárd forintot kell kompenzációra fordítani. A kompenzáció megközelítőleg 4 millió fogyasztót érint. Ezekből le kell vonni a két mérőhelyes fogyasztók számát (pl. üdülők), ami becslésünk szerint durván 500 ezer mérőhelyet jelent. Tehát megközelítőleg 3,5 millió mérőhely esetén kell kompenzációt nyújtani.
A kompenzációt véleményünk szerint elsősorban a nyugdíjak és a családi pótlék emelésével kell megvalósítani.
A KSH Évkönyve szerint 1998-ben 3,1 millió nyugdíjas volt Magyarországon. A 18 éven aluliak száma 2 337 ezer, a felsőoktatási intézmények nappali hallgatóinak száma pedig 153 ezer, vagyis a családi pótlékra jogosultak száma összesen 2 490 ezer. Tehát összesen 5,6 millió személyt kell kompenzációban részesíteni. Ennek érdekében a nyugdíjakat és a családi pótlékot fejenként évi 2500 Ft-tal kell emelni.
Az áfa emelését tehát lehet úgy ellentételezni, hogy az semmiféle többlet adminisztációval nem jár. Az érintettek túlnyomó része nem kerülne hátrányosabb helyzetbe a jelenleginél, sőt a többségük kifejezetten előnyösebb helyzetbe kerülne. Így az áfa mértékének emelése politikai szempontból is elfogadható.
A közintézmények és közszolgáltatások esetében az áremelés teljes hatását célszerű kompenzálni, megfontolandó viszont, hogy ezen összeg 50%-át automatikusan, a másik 50%-át pedig energiaracionalizálási programok finanszírozásán keresztül juttassuk vissza tekintettel arra, hogy ilyen módon a kompenzáció 5 év elteltével kifut. Ez jelentős mértékben ösztönözné az energiaracionalizálást, mérsékelné az importot, és olyan új munkahelyeket teremtene Magyarországon, amelyek javítanák a külkereskedelmi egyenleget.
A lakossági villamos energia felhasználás az 1996. év adatai alapján és az áfa-emelés várható hatása
*1999. I. 1-jei áron, A díjszabás (23/1998. GM rendelet) szerinti, áfa nélkül **Az áfa 12%-ról 25%-ra történő emelésének éves hatása Ft-ban ***A 10000 kWh felett fogyasztók összege becsült, mivel több tartifa együttes hatása érvényesül
Lukács András, Pavics Lázár
|