Mostanában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a boltban vásárolt alma, paradicsom teljesen ízetlen. Ilyenkor gyerekeim, akik először egy nyugati út alkalmával csalódtak az egyformán csábító kinézetű, de vízízű termékekben, aggódva kérdezik: vajon nem fogjuk-e az EU egyen-fajta, egyen-méret, egyen-ízetlenség gyakorlatát kritika nélkül átvenni?

Az alábbiakban részleteket közlünk Ángyán J. — Menyhért Z. (szerk.), "Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás" című 1998-ban megjelent könyvéből.

Bonyolult feladat a különböző tevékenységek energiaigényének, energiatartalmának meghatározása. E számításokhoz azonban jó közelítésekkel szolgálnak az alábbi táblázat átlagértékei.

Ráfordítás Energiatartalom (J/egység)

Emberi munka 2 MJ/óra

Hatóanyag, üzemanyag, fűtőanyag 50 MJ/kg

Gépek előállítása 80 MJ/t

Gépek javítása 30 MJ/t

Szállítás 5 MJ/tkm

Trágyázás N P K Ca 80 MJ/kg 31 MJ/k g 10 MJ/kg 2 MJ/kg

Növényvédőszer (hajtóanyag) 115 MJ/kg

Vetőmag (nemesítés és szaporítás) Energiatartalom x 2

Szárítás (1% nedvességtartalomcsökkentés) 130 MJ/t

Elektromos áram Energiatartalom x 3

Az ökológiai gazdálkodás fosszilis energiaigénye jóval alacsonyabb az iparszerű termelésnél. Jelentős, 15—58% energiamegtakarítást mutatnak a fenti, Egyesült Államok-beli energiafelhasználási mérleg adatai.

Az ipari technológiák bevezetésének következtében a terméseredményekben megjelenő energia mennyisége nő. Az iparszerű termelés produktivitása mintegy 200-szor nagyobb, az iparosítás előtti állapothoz viszonyítva. Ez a hatalmas változás a termésnövekedésnek és annak köszönhető, hogy a gépek lényegesen energiahatékonyabban termelnek, mint az emberi munkaerő. A hatékonyságot azonban legjobban a munkaerő kihasználásának mértéke és az állattenyésztés aránya befolyásolja.

Az energiahasznosítás aránya az iparosítás mértékével fordítottan arányos. Figyelemre méltó azonban — különösen, ha a fenntartható termelési módokra gondolunk —, hogy az iparosítás előtti és a részben iparosított területek mutatói igen hasonlítanak egymáshoz. Az iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek energiahasznosítási arányát Mizgajski (1988) és Giampietro et al. (1992) 1:1 és 1:3 közötti értékeknek találta.

"Értelmesnek" csak azok a rendszerek tekinthetők, ahol egységnyi pótlólagos ráfordításnövekedéssel még legalább egységnyi hozamnövekedés érhető el.

(Megjegyezni kívánjuk, hogy a ráfordítás, illetve hozamnövekedés közötti arány "értelmességét" országonként eltérően kellene mérlegelni. A foglalkoztatás, a vidék lakosságmegtartó funkciója és egyéb ma még kevéssé számszerűsített externáliák jelentősen módosíthatják ezeket az adatokat. A szerk.)

Drótposta: angyanj@svr-sun.ktg.gau.hu http://www.ktg.gau.hu/KTI/publi.html