kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
"Csővégi" energiapolitika

Az energiapolitikát még ma is túlságosan szűken, a szektor "magánügyeként" kezelik Magyarországon. Energiastratégiánk követő jellegű, szinte kizárólag az ellátás biztonságára és a nemzetközi piaci elvárásokra összpontosít, valamint arra, hogy az uniós környezetvédelmi előírásoknak előbb-utóbb eleget tegyen. Jóval kevesebbet szó esik a nemzeti sajátosságokról, arról, hogy egy proaktív, a környezeti szempontokat már a gyökereknél szem előtt tartó, minden területen takarékosságra ösztönző energiapolitika gazdasági és politikai függőségünket csökkenti, és hosszú távon húzóerőt jelent versenyképességünk szempontjából is. Hasonlóan passzív magatartást tanúsítunk az energetika szociális vonatkozásainál, holott egy energiatakarékos értékrend, a helyi források kihasználása, az életmód, a lakástípusok ésszerűsítése, a felújítások, berendezéscserék megkönnyítése mind-mind csökkentik a megélhetési költségek növekedését, és a foglalkoztatáspolitika hatékony eszközeivé válhatnak. (Ezért is tartanánk kívánatosnak, ha a Magyar Energia Hivatal nagyobb súllyal és önállósággal rendelkezne.)

Hol várnánk jelentős szemléletbeli változást, illetve mire kellene véleményünk szerint az energiapolitikának (is) több figyelmet szentelnie?
• Az államháztartás reformja, ezen belül a zöld adók bevezetése, amelyeken keresztül az energiafogyasztás számos negatív externáliáját a többet fogyasztó (szennyező) fizetné meg, és ezzel mentesítené a társadalom egészét e terhek viselésétől. Az így képződő forrásokból nemcsak a környezetvédelmi beruházásokat kellene finanszírozni, de kompenzálni lehetne a családi pótlékok és nyugdíjak emelésén keresztül a hátrányosabb helyzetben levőket, valamint elégséges eszközök állnának rendelkezésre a ma még igen alultámogatott energiatakarékosságra.
• Zöldebb közlekedéspolitika, kedvezőbb modal split (a közösségi és az egyéni közlekedési módok közötti arányok) megőrzése, illetve törekvés a fajlagos szállítási igények, a közúti forgalom hathatós csökkentésére.
• A törvények, a támogatások összhangba hozása az anyag- és energiatakarékossági szempontokkal (pl. hulladéktörvény, önkormányzati vagyongazdálkodás, infrastruktúra fejlesztés stb.).
• "Híd" szerep a technológia-transzfernél, a műszaki fejlesztésben, azaz a nyugati minták sokszor kritika nélküli átvételének támogatása helyett a helyi sajátosságok, kialakult műszaki kultúra figyelembevétele, helyi fejlesztések, kisebb volumenű beruházások támogatása.
• Energiahatékony településfejlesztés (helyi ellátás javítása, regionális szemlélet, szuburbanizáció megállítása, zöld mezős fejlesztések korlátozása — azaz kompaktabb beépítések és nagyobb összefüggő zöldterületek rendszerének kialakítása).
• Az energiatakarékosság, lakáspolitika és városrehabilitáció összekapcsolása, a meglevő értékekre, felújítható épületállományra koncentrálás. A felújítást, illetve az energiatakarékosságot nem pusztán valamivel alacsonyabb kamatokkal illetve esetlegesen szétosztott vissza nem térítendő támogatásokkal kell segíteni, hanem adókedvezményekkel, szociális lakáshálózattal és egy erős felújítási piac kialakításával.
• Pozitív energiamérleg megőrzése a mezőgazdaságban.
• A megújuló energiák használatát elősegítő intézkedések hatékonyabb rendszere, beleértve a műszaki fejlesztést, a harmadik piacra jutás támogatását.
A felsorolásból is látszik, hogy az energiapolitikának egy sokkal szélesebb, a különböző szektorokon átívelő szemléletet kellene képviselni. Magyarország az egy főre eső energiafelhasználásban akár példaként is állhatna az EU országai előtt, ezzel szemben sem az egységnyi GDP-re vetített energiafelhasználásunkkal, sem a termékeink fajlagos szállítási igényességével nem dicsekedhetünk. Kézenfekvő az a következtetés, hogy szabályozatlan piaci körülmények között a GDP növekedése önmagában nem fog ezen segíteni. Olyan összehangolt intézkedéseket kellene tennünk, amelyekkel megőrizhetnénk az alacsony energiafogyasztást, valamint javítanánk a versenyképességünket és a környezetet egyaránt rontó alacsony hatékonyságot.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.