kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kognitív disszonancia

A környezetvédelemi célok eléréséért gyakran magatartási változtatásokra van szükség, ehhez pedig az emberi viselkedés mozgatórugóit is meg kell érteni. Az alábbiakban a kognitív disszonanciával kapcsolatos emberi működésre szeretnénk rávilágítani, először az alapfogalmak tisztázásával, majd konkrét példákon keresztül.
Festinger (1957)* szerint alapvető belső szükségletünk az, hogy viselkedésünk, hiedelmeink és gondolataink összhangban legyenek egymással. Amennyiben ez az összhang nem érvényesül, ellentmondás van köztük, akkor törekszünk annak csökkentésére, az összhang hiányából adódó kellemetlen belső feszültség feloldására. Másrészt erős késztetés van bennünk viselkedésünk, gondolataink és érzéseink megmagyarázására és igazolására.
Aronson (1967) szerint a zavar azokban a helyzetekben lép föl legerősebben, ahol legpozitívabban értékelt attitűdtárgyunk, saját énképünk lesz veszélyeztetve. Ilyenkor a felelősséget áthárítjuk a körülményekre, másokra, az áldozatot hibáztatjuk, felvállaljuk a cselekedetünket, vagy csökkentjük az ellentmondásosságot, esetleg magát a tettet is letagadjuk.
Minél nehezebb kitérni a felelősség elismerése elől, minél központibb érték megsértéséről van szó, minél nagyobb a nyilvánosság, minél erősebben él a személyben az önmagáról kialakított feltétlen pozitív kép fenntartásának igénye, a keletkező disszonancia természetszerűleg annál hatalmasabb (Angelusz, Csepeli, 1982).
Most nézzünk egy mindenki számára közismert problémát, amikor egy attitűdön belül merül fel ellentmondás:

Sokan "szeretnek" dohányozni és naponta elszívnak egy doboz cigarettát. Viszont tudják a televízióból, az újságokból és a különböző reklámhordozókból — még a cigarettás dobozról is —, hogy a dohányzás káros az egészségre és a környezetünkre. Kérdés, hogy miként oldják fel ezt az ellentmondást viselkedésük és ismereteik között? A legnehezebb megoldás a dohányzás feladása, erre rendszerint csak egy gyomorfekély vagy egy szívinfarktus bírhatja rá a dohányosokat. És addig? Ellentmondás-csökkentésre kerül sor, amely abból áll, hogy meggyőzik magukat arról, hogy egyrészt a hírek túlzottak, másrészt náluk nincs családi hajlam a tüdőrákra. Megmagyarázzák, hogy ezt a feszültséggel teli életet máshogy nem lehet kibírni, felelőst keresnek. Esetleg teljesen elfogadják a kritikát és azt mondják, "valamiben meg kell halni". Egyesek elszívnak néhány szál cigit olykor esetleg titokban, és azt állítják, hogy ők nem dohányoznak. A meggyőzés során nem az igaz érveket keresik (hiszen akkor meg kellene változtatniuk attitűdjük viselkedési elemét), hanem csak a jó érveket, amelyek segítségével igazolhatják viselkedésüket.
Hasonló zavar a jöhet létre arra a felhívásra is, hogy "Ne vásárolj ma semmit!". A vásárlás kiváltó oka gyakran a vadászat izgalma, a jutalmazás öröme, a megszerzett tárgy által képzeletben megvásárolt tulajdonságok birtoklása stb.
Kedves Olvasó, Ön a fenti módszerek közül melyiket veszi igénybe?
* Festinger, L.: A Theory of Cognitive Dissonance. Stanford, 1957, in: Hunyadi Gy.: Szociálpszichológia, Gondolat Kiadó, Bp. 1973, 75-83. o.

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.