A Lélegzet 1998. évi 9. számának "Például Királyerdő..." című vezércikkét a Csepeli Polgármesteri Hivatal főépítésze 1999. októberében olvasva, levélben fordult hozzánk, az abban foglaltak pontosítását kérve. A levelet követően azt kiegészítő szóbeli felvilágosítást is kaptunk a főépítész úr irodájában.

Elsősorban azt célszerű pontosítani, hogy a Királyerdőnek nevezett kerületrészben Csepelen két zöldterület van: a Tamariska domb és a Csalitos. A Damjanich utca - Hársas utca - 206759/6 hrsz. telek - Fenyves utca - Gesztenyés utca által közrefogott több mint 5 hektáros területet a Csepeli Önkormányzat Képviselőtestülete 9/1994. (III.29.) Kt. rendeletével természetvédelmi területté nyilvánította. (A korábban készített indoklás a Sas-hegyi Természetvédelmi Rezervátummal egyenértékűnek tartja ezt a házrengeteggel körülvett, a Duna jégkorszaki teraszmaradványán kialakult domborzatot, a hozzá tartozó vegetációval, mint egyedi növényi génállományt is.) A főépítész úr szerint erre a területre nem tervez az önkormányzat semmilyen beépítést, csak a terület közvetlen szomszédságában lévő, fent említett helyrajzi számú telekre, mely régen is 34-es intézményövezet volt. (A jelenlegi Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint "I"-vel jelölve.)

A lakossági bejelentés tulajdonképpeni tárgya a szintén e kerületrészben lévő Csalitos, amely a Csalitos utca - Óvoda - Páfrányos utca - Csalitos köz által határolt terület. Az óvoda tömbje és a Róna utcától délre eső kis déli rész 34-es, jelenleg "I" jelű, intézményövezet. Azonban a terület túlnyomó részét kitevő középső rész 72-es, erdő övezetben volt. Ez már sokkal zavarosabb történet!

A Csepeli Önkormányzat 1997-ben 72-es, erdő övezetből lakóparkká akarta átminősíttetni a Csalitost, be is nyújtotta a Fővárosi Önkormányzathoz az erre vonatkozó kérelmet. "Kérelme alátámasztására tanulmányt nyújtott be a terület lakóparkként történő hasznosítása és közparkként történő hasznosítás költségeinek összehasonlítására." - írja levelében a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztálya. - "A Fővárosi Közgyűlés elutasította az övezetátsorolási kérelmet, hivatkozva a főváros 1996. decemberében elfogadott területfelhasználási tervére, amelyben a Csalitos teljes tömbje - az óvoda kivételével - zöldterületként szerepel."

"A kerületi Önkormányzat az övezet besorolásához szükséges tanulmányt kb. 1 éve benyújtotta a Fővárosi Önkormányzathoz, de döntés ez ügyben még eddig nem született." - írja a Fővárosi Közigazgatási Hivatal.

A kerületi főépítész úr beszélgetésünk alkalmával úgy nyilatkozott, hogy évek óta bent van a Fővárosnál az övezetátsorolási kérelem, de mivel a Fővárosi Önkormányzattól erre eddig még válasz nem érkezett hozzájuk, "hallgatólagos beleegyezésként" értelmezték a gesztust, és a Csepeli Önkormányzat jóváhagyta a területre vonatkozó részletes rendezési tervet, amely a Csalitos lakóparkként történő beépítését tartalmazza. A főépítész úr szerint ezt a rendezési tervet a Főpolgármesteri Hivatal 1998. június 19-én nyilvántartásba vette.

A fenti értesüléseket összevetve, jelentős félreértésekről van szó! Míg a Csepeli Önkormányzat rendezési terve alapján a Csalitos déli részén már megkezdődtek az építkezések (szerencsére még csak egy kis területen), a Kerületi Főépítészi Iroda falán függő, 1999. január l-én hatályba lépett Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint ez a terület továbbra is zöldterület: Z-KP, vagyis közpark! A panaszt tevő lakosság által bemutatott fotók szerint itt a valóságban is szép, fás-bokros, tiszta zöldterület található. A főépítész úr szerint szemetes, elhanyagolt, kóbor fákkal benőtt rendetlenség, melynek a meglévő növényállomány figyelembe vételével, nagy, összefüggő zöldterületek megtartásával, a szegélyek mentén közcélú zöldterület megtartásával rendezett lakóparkká való kiépítése kifejezetten előnyére válna...

Korábbi cikkünket tehát részben kijavítjuk, de annak lényegét és állásfoglalásunkat nem változtatjuk meg!

A lényeg pedig az, hogy a meglévő zöldterületeket mindannyiunk jól felfogott érdekében megtartani és óvni szükséges. Csepel nagy kiterjedésű lakóterületein is alig találunk zöldfelületet. Nem elég a Kis-Duna partját védetté tenni ahhoz, hogy egészséges lakókörnyezet alakuljon ki a belső kerületrészekben.

Tudjuk, hogy az önkormányzatok anyagi gondokkal küzdenek. A költségvetésből leosztott szabadon felhasználható pénz nem elég ahhoz, hogy a zöldterületeket megfelelően gondozzák, és csábítóak a beruházói ajánlatok, amelyek a még beépítetlen önkormányzati telkekre irányulnak. Mégsem ez a járható út! Véleményünk szerint jó volna, ha a céltámogatások megfelelő összegű zöldterület-gondozási és zöldterület-megváltási alapot is tartalmaznának ennek a problémának a megoldására.

Addig is, amíg ezt sikerül elérnünk, kérjük a Csepeli Önkormányzatot, teremtsen összhangot a Fővárosi Szabályozási Keretterv és az e területre vonatkozó rendezési terve között, vagyis vizsgálja felül a 32/1997. (XI.25.)Kt.R számú rendelettel jóváhagyott rendezési tervet, és ne folytassa a beépítést a Csalitosban sem.