|
Szolgálhatja a kereskedelem a környezetvédelmet?
Seattle-ben, a Boening és a Microsoft székhelyén zajlott nemrég a WTO (World Trade Organization - Kereskedelmi Világszervezet) tanácskozása. Ennek a konferenciának a célja a "szabadabb" kereskedelem elfogadtatása volt. Számos környezetvédő szervezet tiltakozot a helyszínen, a túlzásba vitt liberalizáció veszélyeit hangoztatva. Miért nem szeretik a környezetvédők a WTO-t? - tették fel a kérdést többen. Az alábbiakban végigkísérjük a WTO történelmét és tevékenységét, amelyben választ találunk a kérdésre.
Az Uruguay-i Kör-től a WTO-ig
A második világháborút és az ENSZ létrejöttét követően a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy megalapítják a Gazdasági Világszervezetet. A szándék nemes volt: az államok közötti kereskedelem előremozdítása, ami megakadályozhatta a világméretű konfliktusok visszatérését, melyek annyi szenvedést okoztak a XX. század első felében. Mivel az Egyesült Államok szenátusa nem egyezett bele, a Gazdasági Világszervezet sohasem látott napvilágot.
Ettől függetlenül néhány ország kezdeményezte a kereskedelmi korlátok megszüntetését. Az első vámtarifa-megállapodást, a GATT-ot (General Argeement on Tarif and Trade - Általános Tarifa- és Kereskedelmi Megállapodás) 1947-ben írták alá. Ekkor jött létre a Világbank és a Világ Valutaalap is, amelyek a GATT-tal együtt a gazdasági globalizáció pillérei voltak.
A GATT célja az alapításától kezdve az volt, hogy progresszív módon fejlődjön és gyarapodjon, egyre több terméket és szolgáltatást foglalva magába, hogy ezzel egyszerűsítse a szabad kereskedelmet. 1994-ben, a GATT utolsó szavazási ciklusa (ún. Uruguay-i Kör) zárónyilatkozatában megalapította a Kereskedelmi Világszervezetet.
Szabadkereskedelem, mindenáron
A WTO a világ egyik legerősebb nemzetközi intézményévé fejlődött. Széleskörű döntési joga van árucikkekkel, szolgáltatásokkal, szellemi tőkével kapcsolatban. Sokszor akadályozza a nemzeteket demokratikus jogaik érvényesítésében, ugyanakkor a nemzetek nem tudnak beleszólni törvénykezéseibe. A WTO sokszor kényszeríti rá döntéseit a különféle országokra.
A WTO alapító okirata szerint a WTO célja "a források legoptimálisabb kihasználása összhangban a fenntartható fejlődés koncepciójával". Sajnos, a gyakorlatban egész más történik. Nézeteltérések esetén egyedül a szabad kereskedelem elvét veszik figyelembe, ahelyett, hogy figyelembe vennék a szociális és a környezeti kihatásokat is, így tevékenyságük a fenntarthatóság rovására megy.
Szintén súlyos probléma, hogy a WTO keretében hozott jogi döntések gyengíthetik az országok közötti nem kereskedelmi - pl. környezetvédelmi - megállapodásokat.
Az 1994-ben Baselben létrejött egy nemzetek közötti egyezmény, amely megtiltja a veszélyes hulladékok exportját. Ennek az egyezménynek a létrehozására azért volt szükség, mert egyre inkább bevett szokássá vált, hogy a gazdag országokból a szegényebbek felé áramlottak a veszélyes hulladékok. Ennek ellenére a nyugati országok veszélyes anyagokat szállító hajóit még ma is többségükben Indiában szedik szét. Ez a tény megsérti az egyezményt, hiszen ezek a hajók különféle egészséget súlyosan veszélyeztető anyagokat tartalmaznak: azbesztet, nehézfémeket, festék-adalékanyagokat, motorolajat és a hajótérben maradt veszélyes anyagok maradványait. Ha valaki a WTO elé terjesztené ennek ügyét, az valószínűleg ebben az esetben is a szabad kereskedelemnek fogná pártját. Az indiaiak egészsége és környezetük megóvása kevésbé fontos a WTO számára, mint a hajótulajdonosok anyagi érdekei.
A WTO és a fenntartható fejlődés
A Greenpeace szerint arra lenne szükség, hogy a WTO-nál benyújtott kérelmek során az érdekelt vállalat legyen köteles bebizonyítani, hogy a szabadabb kereskedelem nem válik ártalmára az érintett országoknak.
A WTO azt szeretné, ha a seattle-i találkozó után döntési joga kiterjedhetne az egészségügy, a nevelés és a művészetek területére is. A Greenpeace határozottan tiltakozik a világ kereskedelmi szempontú irányítása ellen. A többi civil szervezettel együtt követelik a WTO megreformálását úgy, hogy a WTO tevékenysége legyen nyitott a világ polgárai előtt, és az ítéletek legyenek igazságosak a gazdag és a szegény országok között.
Néhány hónappal ezelőtt a szociális, kulturális és környezetvédő civil szervezetek megakadályoztak egy nagyméretű beruházási megállapodást a fejlett országok között, amely különféle jogokkal akarta felruházni a világvállalatokat. Ezek a jogok megakadályozták volna, hogy az országok saját törvényeket hozzanak saját kultúrájuk, környezetük és egészségük megvédése érdekében. Ez a siker megerősítette a WTO tevékenysége ellen fellépők optimizmusát. Jelenleg több mint nyolcszáz civil szervezet vesz részt a Seattle-i eseményekben.
(Greenpeace Magazine)
Fordította:
Mikola Klára
|