Lengyelország esete megdöntötte azt a nézetet, miszerint a magas környezetterhelési díjak lassítanák a gazdasági fejlődést. Lengyelország ugyanis a világon egyik legmagasabb levegőterhelési díj kivetése mellett 1990 és 1997 között Közép-Kelet-Európában a legmagasabb gazdasági növekedést könyvelhette el.

1994 óta Közép-Kelet Európában a legdinamikusabb gazdasági fejlődésnek - évi több mint 5%-kal - Lengyelországban lehettünk tanúi. Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) statisztikái szerint ez az ország élen jár a piacorientált reformok végrehajtása terén is.

A növekedés ez ideje alatt Lengyelországban egy átfogó környezetterhelési díjat vetettek ki a levegőre, a vízre és a hulladékra, ami több kézzelfogható haszonnal jár környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt.

Egyrészt a díjak közvetlen jelzést adnak a szennyezőknek arról, hogy a szennyezéscsökkentés pénzmegtakarítás. Például a kén-dioxid-kibocsátásra kivetett díj mértéke arra ösztönözte a magánvállalatokat, hogy a szennyezést csökkentő technológiába ruházzanak be. Az ilyen típusú kiadások tették ki a környezetvédelmi beruházások 25-32%-át Lengyelországban 1993 és 1996 között.

Másrészt 1991 és 1996 között csak a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátására kivetett díjakból származó bevételek meghaladták az 1 milliárd dollárt, amit visszaforgattak és környezetvédelemre fordítottak helyi és nemzeti környezetvédelmi alapokon keresztül. Egy nemrég megjelent OECD-tanulmány - amely a környezetvédelmi kiadásokat hasonlítja össze - megállapítja, hogy Lengyelországban a szennyezéscsökkentési és -szabályozási kiadások a legmagasabbak közé tartoznak Európában. A magas szennyezési díjak és a környezetvédelmi alap szilárd működése hozzájárultak ehhez a sikerhez.

Végül, de nem utolsósorban úgy tűnik, hogy a lengyel politikai megközelítés nem állítja szembe a környezetvédelmet a gazdasági fejlődéssel. A környezetterhelési díjak valójában elősegíthetik a további piaci átalakulást és a gazdasági fejlődést azáltal, hogy arra ösztönzi a vállalatokat, hogy hatékonyan használják erőforrásaikat, új technológiákba ruházzanak be, valamint csökkentsék a termelési költségeket, a fogyasztói árakat és a keletkező hulladékot.

A tisztább termelésbe és a környezetbarát technológiákba történő befektetések javítják a lengyel versenyképességet a nyugati piacokon, ami gyorsíthatja a gazdasági növekedést. A lengyel környezetterhelési díjrendszert egy sikeres modellnek tekintik a térségben. A lengyel politika a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni a gazdasági eszközök ösztönző hatására, az árrendszer módosítására a víz- és a hulladékgazdálkodásban, az új környezetvédelmi termékdíjak bevezetésére, és az EU-harmonizációra. Továbbá kutatásokat kezdtek meg a szennyezési jogok piacának létrehozására a kén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan.

Jim McNicholas,

Fordította: