Amint már korábban hírt adtunk róla, több magyar civil szervezet kérésére az Európai Környezetvédő Iroda (EEB) azzal a panasszal fordult az Európai Unió Ombudsmanához hogy az M0-s autópálya északi szakaszának építése során megsértették az EU jogszabályait. Az EEB az Ombudsmantól az ügy kivizsgálását kérte, tekintettel arra, hogy a beruházást részben az EU két intézménye finanszírozta: a PHARE vissza nem térítendő támogatással, az Európai Befektetési Bank (EIB) pedig hitellel.

Az Ombudsman, Jacob Söderman levélben kért tájékoztatást az ügyről az EIB elnökétől, Sir Brian Unwintól. Az EIB 1999 februárjában kelt válaszlevelében nem foglalkozott érdemben a kérdéssel, hanem arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok minden engedélyt megadtak a beruházáshoz. Miután az Ombudsman ismét tájékozódott a környezetvédő szervezeteknél, júliusban újabb levelet írt a bank elnökének, konkrétabb információkat kérve. Sir Brian Unwin szeptemberi válaszlevelében nem adta meg a kért tájékoztatást, mivel szerinte a hitelnyújtásról szóló döntés a bank igazgatótanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Egyúttal azt is közölte, hogy a bank a továbbiakban nem kíván foglalkozni a kérdéssel.

Az Ombudsman novemberben ismét levelet küldött a banknak, amelyben egyebek mellett a következőket írja: "Az EIB válaszát úgy értelmezem, hogy megtagadta a további együttműködést az Ombudsmannal a kérdéses panasszal kapcsolatban. Kérem, hogy vizsgálja felül ezt az álláspontját. ... Az Európai Közösség Szerződésének 195. szakasza szerint az Ombudsman saját kezdeményezésére vagy a hozzá benyújtott panaszok alapján vizsgálatokat végez olyan hivatali visszaélésekkel kapcsolatban, amelyeket a Közösség intézményei vagy testületei követnek el..."

A levél a továbbiakban kifejti, hogy az EIB-nek a környezeti hatásvizsgálatról szóló EU-jogszabályok szerint kell eljárnia, a panaszt tevő szerint viszont az M0-s esetében nem ez történt. Ezért szükségesnek tartja, hogy az EIB bocsássa rendelkezésére a kért információkat és dokumentumokat.

A környezetvédő szervezetek eddig is bírálták az EIB-t amiatt, hogy tevékenysége átláthatatlan és a bank kizárja a nyilvánosságot nemcsak a döntések előkészítéséből, hanem még azok meghozatala után is. Ezt annál is inkább megengedhetetlennek vélik, mivel az EIB az EU hivatalos bankja és közpénzekből gazdálkodik. Azt pedig különösen botrányosnak tartják, hogy a bank még az Európai Unió Ombudsmanával is megtagadta az együttműködést.