kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Állatgyárak hamis bűvöletében
Új kiadvány a bio- és géntechnológia kényes pontjairól

Ezzel a címmel jelent meg Pethő Ágnes összefoglalója a génpiszka-füzetek sorozatban. A füzet röviden leírja a legfontosabb tudnivalókat a géntechnológiával kapcsolatban, részletezve az állatokkal kapcsolatos eddigi géntechnológiai kutatásokat és kísérleteket, valamint ezek erkölcsi és jogi problémáit.
A könyv ír a géntechnológiai beavatkozások során alkalmazott új szaporodásbiológiai módszerekről, mint a szuperovuláció, a mesterséges megtermékenyítés, az embrióátültetés, az in vitro megtermékenyítés, a sejtmagátültetés, a klónozás és a kiméra-előállítás. Ezek a módszerek részben fájdalmat jelentenek az állatok számára, részben az etikailag megkérdőjelezhetők.
A klónozás és a mesterséges megtermékenyítés során nagy problémát jelent, hogy egy állatnak több tíz-, sőt százezer utódja is lehet. Már előfordult, hogy egy tenyészbika, amelyik recesszív betegség hordozója volt, több mint százezer utódott hozott létre. Az ilyen eljárásokat követő genetikai beszűkülés egészséges egyedek esetén sem kedvező folyamat, a genetikai elszegényedés nehezíti a faj alkalmazkodását a változó körülményekhez, a védekezést az új betegségekkel szemben.
Az állatokkal végzett géntechnológiai kísérletek célja a több és jobb minőségű hús, tej, gyapjú stb. nyerése az állatoktól minél kevesebb takarmány felhasználásával, a betegségekkel szembeni ellenállás fokozása, orvosi hatóanyagok termeltetése állati szervezetben és emberi szervátültetésekhez használható állati szervek nyerése. A takarmányhasznosító képességgel kapcsolatban olyan disznókkal kísérleteznek, amely a legelő állatokhoz hasonlóan le tudja bontani a cellulózt, és így csupán szálas takarmányon is meg tud élni. A kutatók nem vizsgálják viszont azt, milyen ökológiai és egyéb tulajdonságokkal járnának a legelő disznók. A kutatóknak már sikerült géntechnológiai módszert találni a tehenek tőgy-gyulladásának megelőzésére — így nem gondolnak arra a megoldásra, hogy csökkenteni kéne a túlzott igénybevételt.
A génmanipulációs kísérletek során sikertelen egyedeket húsként értékesítik, és előbb-utóbb az emberek asztalán kötnek ki. Semmit sem tudunk még arról, milyen hatással van az emberi szervezetre az idegen géneket tartalmazó állatok fogyasztása. Ez természetesen sok mindentől függ, ezért ennek felderítése igen sok időt vesz majd igénybe. Érdemes viszont elgondolkodni azon, hogy manapság, amikor a biotermékek iránti igény hatalmas fellendülést mutat, érdemes-e beláthatatlan kockázatot vállalni a géntechnológiai kísérletek kapcsán.
A füzet beszerezhető: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, Fauna Egyesület, 1054 Budapest, Vadász u. 29. Tel.: 80 269-446.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.